Gazdák Lapja, 1909. október (8. évfolyam, 40–44. szám)
1909-10-29 / 44. szám
okt. 22. GAZDÁK LAPJA 7-ik doall rivel az idén bevetett terűiét összesen 4,366.827 kát. holdra becsülhető. A gazdasági tudósítók 'legutóbbi becslése szerint országos átlagban kát. holdarikint 9.67 mm. termés Ígérkezik, így tehát a várható országos termés mintegy 42.22 millió métermázsára becsülhető. A múlt évben 37.07 millió inétei mázsa termett. A burgonya-termést kevés kivétellel fölszedték, betakarították és jórészt már ei is vermelték. A szedés munkája legiukább a magasabb hegyvidéken folyik még. A termés eredménye a várakozásnak többnyire megfelel, a gumók általában elég nagyok, egészségesek és a hozam is eléggé nagy. Csak a magasabb hegyi vidék termése és a hol a pajor nagyobb kárt okozott, ott gyengébb a termés. A burgonyával bevetett terület a folyó évben Magyarországon 1.024.543 kát. hold volt. A gazdasági tudósítók jelentéseiben a termést országos átlagban kát. ho dankint 45,73 mm. ra becsülik és az egész országban várható burgonyatermés mintegy 46,85 millió mm. ra becsülhető. Tavaly termett 37.95 millió m. A kerti vsteményeket, a hüvelyeseket és káposztát részint betakarítják, részint már betakarították. A kerti veteraények termése tulnyomólag kielégítő, a hüvelyesek és főleg a bab termése htdyen- fcint nem felel meg a várakozásnak. A káposzta kedvező enyhe őszi "időjárás mellett jól fejlődvén, a nyári szárazság okozta elmaradottságát nagyobbrészt helyrepótolta, feje többnyire elég nagy és tömör. Már viszik is a piacra. A cukorrépa és takarmányrépa termése többnyire kielégítő, helyenkint azonban nem érte ei a kívánatos nagyságot; cukortartalma általában jó. A takarmányrépa termése azonban általában kedvezőbb a cukorrépa termésénél. A mesterséges takarmány, a rét és legelő ismét fejlődött több helyütt, habár csak igen szerényen, újabb sarju készítését és betakarítását tette lehetővé. A szőlő minőségére a jó idő sokfelé kedvezően hatott. A szüretelés igen változó, de tulnyomólag mennyiségre nézve gyenge eredményű. Több vidéken már be is fejezték. A gyümölcsfák termését csaknem mindenüttleszedték. A gyümölcstermés gyenge. Aránylag még a körte és a dió termése a legjobb. A földieper (szamóca) termelése. A földi epret termő telepek létesítésénél tekintetbe jönnek : 1. annak fekvése, 2 talaja, 3. a szaporítási módja, 4. a telepítés ideje. 5. az uj ágyak készítése. 6. a szamócások ápolása, 1. A telepek fekvése szabad legyen, sok világosságra és levegőre van szükség, de a délutáni beár- nyékolás is kívánatos. Ha a talaj könnyű természetű, akkor árnyékosabb fekvést választhatunk. 2. A nagygyümölcsü eperfajok, tehát az ananász-, pézsma- és chilieperfélék a nyirkosabb és nehezebb, de gazdag talajt, az erdei, alpesi és scharlachpiros eper a szárazabb és könnyebb talajt kedvelik. 3. Az eper szaporítható : a) magról, indákról, b) gyökérosztás által. a) Az első eljárást alkalmazzák, ha uj keresz- tezési terményeket, tehát uj változatokat akarnak: e célból a teljesen érett bogyót egyszerűen szétnyomják, a vetÖládába teszik és könnyű földdel betakarják. A j magvak hamar kikelnek, de mielőbb pikirozandók. b) Legcélszerűbb az epernek indákról való szaporítása, különösen ha az indák jól fejlődöttek, erőteljesek és gyökeresek. Ez esetben laza földdel töltött cserepekről goedoskodunk, ezt az anyanövény közelében leásván, az indát beültetjük és 2—3 hét múlva, ha az jól begyökeresedett, az indát, az anyanövényrel levágjuk ; ily módon már augusztusban jól meggyökeresedett indákra teszünk szert, mely uj telepek létesítésére kiválóan alkalmas, s a gyökerekre tapadt földdel ültethető rendeltetési helyére. c) A gyökérosztás által való szaporítás csak szükség esetében eszközöltessék; az ily módon nyert ivadék nem elég életerős és korán elpusztul; legjobban alkalmazható még a hónapos epernél. 4. A telepítést, vagy kiültetés idejét illetőleg a | szakértők nincsenek egy véleményen; az egyik az őszi. (julius, augusztus), a másik a tavaszi kiültetést tartja j jobbnak, különösen nehezebb, hidegebb talajon; ellen- J kező esetben az őszi kiültetést ajánlhatjuk, mert ha az indák még öszszel jól meggyökeresednek, a következő évben erősen fognak fejlődni és teremni is. 5. Az uj eperágyak készítésénél a kővetkezőképpen járnak ei: a betelepítendő területet felásva, elegendő marhatrágyával, gyepkomposzttal, utcai söpredékkel és faitörmelékkel keverjük, ’s azután 1 méter széles ágyakat készítünk, melyek között az utak 60 centiméter szélesen hagyandók; egy ágyra azután csak két sor eper jő, egymástól 75 cm. távolságra. Angliában 120 cm. széles ágyakat készítenek, s erre bárom sor epret ültetnek; a szélső sorok 15 cm.- nyire vannak az ágy szélétől; ha tömeges termelés a célunk, akkor egymástól 45—60 cm.-nyire ültethetjük; ültetés után és virágzáskor az eperültetvényeket naponta és bőségesen keli meglocsolni. 6. Az eperágyak ápolása abban áll, hogy azokat folytonosan gyomláljuk és tisztán tartjuk, s virágzás előtt a talajt cser- és fürészporral, mohával, vagy durva szecskával behintjük, mikor is a talaj nyirkosabb marad, a gyom eifojtaíik s a gyümölcsök tisztábbak és izletesebbek; ha inkább kevesebb, de nagyobb, mint sok apró epret óhajtunk, akkor a virágok egy részét eltávolítjuk. Az epret az erős téli hidegtől is oltalmazni kell; e célból késő öszszel érett trágyával vagy lehulló lombbal betakarjak s ezt kora tavaszszal a sorok közé beássuk. Az eperágyakat ne tartsuk tovább 3—4 évnél, mert akkor a talaj annyira kimerül, hogy csak apró, izetien gyümölcsöt várhatunk. 7. Ha igen korán akarunk eperrel a piacon megjelenni, akkor julius, augusztusban az indákat cserepekbe ültetjük és napos helyre télire eltevén, február
