Gazdák Lapja, 1909. október (8. évfolyam, 40–44. szám)

1909-10-22 / 43. szám

okt. 22.

GAZDÁK LAPJA

11 -Ik oldal

Hasznos tudnivalók.

Vörös borok színváltozása. A vörös borok szia- 1 változása nemcsak az ó, hanem az uj boroknál is előfordul és ez esetben veszedelmes is. Mig ugyanis a j vörös borok idősebb korukban előbb-utóbb lerakják ; színanyagukat, bármint kezeljük is azokat kasté- lyos sötétsárga szint vesznek fel ; addig az uj borok törése rendesen valamely hasonló goinbauak működési eredménye, mely rendesen a vörös borban az avaso- dás és esetleg a keseredés betegségét telepíti meg, : miértis a törődő szinehagyott fiatal vörös bort 70— j 75° C-ra kell mindenekelőtt fölhevítenünk, alkalmas hevítő gép segélyével a gombák megölése végett és i azután elkeverni egészséges sötétebb sziuü borral. Az j ó vörös boroknál a sziuvesztés csakis az öreg korral ; járó fogyatkozás és nem betegség lévén, itt bátran felfrissíthetjük a szinehagyott, de azért kitűnő zamat- ; tál biró ó-bort fiatal 2—3 éves és tüzes, sötétebb sziuü vörös borral,

Hány lovat szabad befogni ? A kereskedelemügyi miniszter egy konkrét esetből kifolyólag kimondotta, hogy a kocsik után a saroglyához csak két állat (ló, vagy szarvasmarha köthető. A kocsi elé egy mén melletti sorban legfeljebb 4 állatot szabad befogni, hogy az álnak ne nagy szélességét foglaljak el és így mások is közlekedhessenek. A kocsi elejére, egymás előtt kettesével és egyesével hat lovat, vagy más igavonó állatot akárhányat befoghat valaki.

A vaj az ókorban. A primitiv ember hamar rájött arra a gondolatra, hogy a tejet földolgozza. Érdekes 'azonban, hogy kezdetben a legfontosabb tejterméket, a vajat nem táplálékra, hanem orvosságképen használták. Már a skythák is értettek a vajkészitéshez és tőlük tanulták ezt a görögök, akik szépitőszerül is használták a vajat. Egy görög iró, mint furcsaságot említi Kr. e. 332 ben, hogy egy thrák király lakodalmán „vajevő emberek“-et látott. A rómaiak bőrkernényedés ellen használták, néha a katonák olaj helyett vajjal kenték be testüket a háborúban. Csak a császárság idejében kezdték fölismerni a vajnak, mint fontos tápláléknak jelentőségét és ez idő óta állandó szerepet játszik az ember háztartásában. A miivaj már a legújabb kor terméke. Az első mii vajat Franciaországban gyártották 1870 ben. Poissy-ban. A müvajat e gyárban Máge-Mouries útmutatása szerint készítették, akinek maga III, Napoleon adta az eszmét, hogy a katonaság s főleg a tengerészek számára drága vajat pótló tápszert készítsen.

A gyümölcsfaoltás és szemzás szabályai. Minden gyümölcsfánál, a melyet oltással vagy szemzéssel nemesíteni akarunk, elsősorban arra kel! ügyelnünk, hogy a nemes vesszők csak bőven termő fákról vétessenek. Magas törzsű fáknál almát almára, körtét körtére oltsunk. Ha azonban törpe vagy spalierfát akarunk nemesíteni, akkor a körtét birsre, az almát pedig János-almára uemesiísük. Arra is kell ügyelni

hogy lassan növő alanyra nem való gyorsan növő fajta. Ha jó gyümölcsfajtának magvait elvetjük, akkor uj nemes fajtákhoz juthatunk a magoncok utján. Az ilyen magoncok nagylevelüek tüekementesek és rendszerint szép növésüek is. A nemesítés után nem célszerű — mint az elég helytelenül szokásos — az alanynak minden ágacskáját és levelét lekobozni, főleg ha az oltvány földje gazdag. Ha a nemesítés után gyökhajtások állanak elő, úgy azokat okvetlen el kell távolítani, nehogy a fiatal oltványtól a nedveket és táplálékot a fattyúhajtások elszívják.

Hírek.

— Állatdijazásak Szálra irvármag/éban. A földmi- velésügyi miniszter 1500 koronát bocsájtott e célra, mely összeget a gazdasági felügyelő a vármegyei gazdasági egyesülettel karöltve okt. hó első felében akart kiosztani. Jellemző, hogy sehol megfelelő érdeklődést nem találtak, úgy, hogy a dijak ki sem voltak oszthatók s most a gazdasági egyesület hivatalos közlönye a kis gazdik rid eg magatartásán siránkozik.*) Mi nem csodálkozunk e közönyön. Ha a gazdasági egyesület a kis gazdák érdeklődését le akarja kötni, intenzivebben és melegebben kell azokkal foglalkozni, nem csak plakátokon.

Évekkel ezelőtt felszólaltunk már az ellen az eljárás ellen is, hogy a jutalmakat pénzben osztják ki. Nem gondolják, hogy a kis gazdák jobb részét feszélyezi az aiamizsnaszerü díj? Örömmel láttuk, hogy e téren Szilágyvármegye úttörő volt s gépeket ■ osztott. Tudjuk, hogy ez bizonyos nehézségekkel jár, de 1500 korona állami pénz kiosztogatása körül talán a kényelmi szempont nem lehet egyedül irányadó.

— A heremag tisztitó raktárt, melyre még 1907- ben kértük a miniszter támogatását s annak segélye már 1908. év derekán engedélyezve lett, a Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület most nyitotta meg. — Most totték közzé a Szabályzatot, melylyel azonban éppen nem vagyunk megelégedve. Azt az intenciót, a mi eredetileg ki lett tűzve ennél az intézménynél, t. i. a kisgazdák érdekét teljesen szem elől téveszti a szabályzat.

Szatmáron legalább három olyan raktár van, hol pénzért hozzá értöb b kézzel tisztítják a gazdák here- magvát. A cél tehát nem az volt, hogy egy 4-ik üzleti vállalaton alapuló raktár állíttassák fel az állam pénzén, hanem az, hogy a kisgazdák ott minden dij nélkül tisztíthassák heremagvaikat, s ezzel a kisgazdákat igyekezzünk a hereraag tisztítására szoktatni. A miniszterhez intézett kérvény annak idején tényleg ezzel okolta meg a kérést, sőt garanciát vállalt arra, hogy kisgazdák körömagyát 50 kgon alul ingyen fogja tisztítani.

*) Az Egyesület hivatalos közlönye azt Írja, hogy évek óta nein volt a dij kiosztható. Helyreigazításul jelezzük, hogy a tn:i lt évig, még minden dij ki lett osztva, s az állampénztárba soha nem kellett visszafizetni. 1 zerk-