Gazdák Lapja, 1909. október (8. évfolyam, 40–44. szám)

1909-10-08 / 41. szám

GAZDIK LAPJA 7-ik oldeí okt. 8. az oltás forradás helye még kevés földdel is betakar- tassék, mert igy a forradás helyén adventiv gyökerek képződnek, melyek a fa táplálkozását intenzivebbé teszik és ezzel különben rövid élettartamát is meg­hosszabbítják. De valahányszor mélyebbre ültetünk, gondoskodnunk kell egyúttal a trágya mélyebb alá'no- zásáról is, nemkülönben arról, hogy a tápanyagok egyáltalán nagyobb mennyiségben adassanak, esetleg műtrágyák alakjában is, mert a mélyebben fekvő ré­tegben mindig kevesebb a kész, felvehető táplálék. Nedves éghajlat alatt, északi lejtéseken és lapályon, kötött talajban és magasan álló talajvíz mellett a fa viszonylag sekélyebben ültetendő, — mert ily helye­ken a mélyre ültetés a fa silány termés hozamát és rövid élettartamát vonja maga után. — Mikor szedjük fél a krumplit ? Amint csak a krumpli szára fonnyadni kezd, sokaa már neki állnak a szedésnek, azt hiszik a gumók elég érettek ; pedig nem úgy vau ám. A krumpli felszedésével uem szabad hamarkodai, mert amennyire az időjárás megengedi, minél tovább maradhat a földben, annál jobb, izlete- sebb, becsesebb, táplálóbb a gumója. Az éretlenül felszedett krumpli vizes, szivacsos, szappanos és keményitőtartalma is kevesebb, ennélfogva tápláló- ereje is kisebb. Az eltartásra sem igen alkalmasak az éretlenül felszedett gumók, mert könnyen rothadásnak indulnak. Megfigyelték, hogy mióta a krumpli felszedé­sével olyannyira sietnek, a krumplipenész, mely előbb a száron mutatkozik, azután a gumóra veti magát és elrohasztja, erősebben terjed, mert eljut az a pincébe» meg a verembe is. Ellenben a földben tökéletesén ki­ért gumók jobban ellentállnak a penésznek. Még azt is tapasztalták, hogy a krumpli, mint a föld igazi tér- , méke, jobban telel sáncokban a föld alatt, mint a pin­cében. Kivált a meleg pincében hamar kicsirázik, veszt a jóságából. A baromfi fehér hasmenése ellen az amerikai baromfitenyésztők szép eredménnyel használják a solutio nux vomicá-t, melyből egy kávéskanálnyi ada­got öntenek IV2 liter vízbe. Csakhogy oda kell töre­kednie a baromfitenyésztőnek, hogy ezen betegség ki ne törjön. A betegség csirája már a tojáson van s azt még onnét kell eltávolitani. — Csalétek a folyó fenekén. Ha horoggal ered ményesen akarunk halat fogni, akkor nagyon szüksé­ges, hogy a folyó fenekére csalétket helyezzünk, mert ezzel a halakat bizonyos pontra csalogatjuk. Veszünk egy nagyobb konzervdobozt és azt felső nyitott részén ellátjuk drótfogóval, aiul pedig drótgyüriit helyezünk cl. Azután egy spárgát úgy felül, mint alul odakötünk és a dobozt csalétekkel töltjük meg, amely áll főtt gom­bából, aludt vérből és ko íyhahulladékból, azonban az egéazet agyaggal kell keverni, hogy job­ban összetartson. A megtöltött dobozt a zsinegnél fogva a folyó fenekére sülyesztjük és a zsinegvég gyors megrántásával kifordítjuk, a mikor is tartalma a folyó fenekére kiürüi. Ezt persze csak csendes fo­lyású folyóban lehet alkalmazni, melynek nem erős a sodra. Vastárgyak védelme rozsda ellen. Igen sok olyan van a gazdaságban, melyet a rozsda ellen védelmez­nünk kell, igy pl, egy csöppet sem árt, ha ekéinket akkor, mikor azok használaton kívül állanak, ahelyett, hogy vastagon be hagynánk lepni rozsda által, meg­védelmezzük az eilen, anélkül, hogy faggyúval, vagy egyébbel rétegesen be kellene vonnunk. Erre a célra az illető, vas- vagy acéltárgyat, ha az nem nagy, szén­savas káliumba vagy szénsavas nátriumba mártjuk és azután meghagyjuk száradni, avagy ha terjedelme­sebb, akkor ec-et segítségével kenjük rá a szerek valamelyikét. Ilyen módon puskacsövek, kardok és eh­hez hasonló tárgyak, melyek nincsenek olyan súrló­dásnak kitéve, roiat például az ekevas, éveken át I rozsdamentesek maradnak, mig emezeket akkor ecse­teljük be, ha hosszabb időre használaton kívül helyez­zük. Igen célszerűen felhasználhatjuk a pácolásnak ezt a módját hordóabroncsoknál is, melyeket ilyen kezelés mellett évekig megkímél a rozsda. Hírek. — Jubiláló gazdasági Egyesületi titkár. Szép ün­nepet ült szeptember hó 25-én a Szolnok Dobokai I Gazdasági Egyesület. Huszonöt éves jubileumát ünne­pelték Szemmáry József egyesületi titkárnak. Az egye­sület az érdemes titkár tiszteletére rendkívüli köz­gyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya Szemmáry titkár 25 évi buzgó és fáradhatatlan működésének méltatása volt. A vidéki gazdasági egyesületi titkárok terhes szolgálatából 25 esztendői szolgálat dicséretére válnék bárkinek, de különösen büszkeséggel tekinthet vissza a, hosszú múltra Szemmáry József. Midőn át­vette a titkári hivatalát az egyesület feloszlás alatt állott. Vas akarattal, kitartó szorgalommal helyreállí­totta Szemmáry a bomladozó egyesületet s azt virág­zóvá tette úgy, hogy ma a vidéki egyesületek között Sertealiislalók;! _A.53:l oossü alcar.1a, hogy sertéseinek mindenkor kitűnő étvágya legyen; hogy sertései a felvett táplálékot tökéletesen feldolgozzák és hasznosítsák; hogy sertései jól és hamar hízzanak ; hogy sertéseit, akármeddig hizlalja, sohase legyenek rossz evők ; hogy sertéseit félhizottan, — mert nem esznek, —- ne kelljen leölni; hogy sertéseit óriási nagyra hizlalja; hogy ser­téseitől mindig több zsírt kapjon, mint a mennyire számit; hogy sertéseinek haszna jelentékenyen emel­kedjék, használja kizárólag a csak védjegygyei valódi VITÁLIS-féle S JE Igen csekély költségért nagy haszon. Egy sertésnek az egész hizlalás alatt 150—200 fillér áru por szükséges, minek révén a súlytöbblet 15-—50 kilóra is felmegy. Tenát használatban a legolcsóbb. Kapható 80 filléres csomagokban. A hol nem kapható, rendelje utánvéttel e címen : Vitális-féle sertés tápporgyár Kovács F. és Társa céghez Nagykanizsára (Zalamegye) 53—32

Next

/
Thumbnails
Contents