Gazdák Lapja, 1909. október (8. évfolyam, 40–44. szám)
1909-10-08 / 41. szám
okt. 8, GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal Ilyen kezelés mellett nem lesz oka panaszkodni termésátlag! csökkenése miatt, hanem ellenkezőleg, örömmel fogja tapasztalni termésátlagainak fokozódását. Kovácsy Béla. Az aszalás szabályai. Aszalás céljára csak kifogástalan egészséges és érett gyümölcsöt szabad használni, férgeset ki kell zárni ; késői érésüt előbb raktározni kell. A szilvát hagyjuk lehetőleg sokáig a fán, hogy a férges gyümölcs szedés előtt a földre hulljon. A tésztaszerü körte rendszerint nem alkalmas aszalás céljára, kivételt tesznek a keménytésztás fajták. Minthogy az alma héja élvezhetetlen, az almát meg kell hámozni, darabokra vágni és maghonukat kivágni. A körtét sohas m hámozzuk meg. A meghámozott, vagy feldarabolt gyümölcsöt dobjuk rögtön hig sóoldatba, vagy legalább egészen friss vízbe, mert igy az aszalt gyümölcs sokkal világosabb szína lesz. A faeserény előbbre teendő a cinnezett drótnak. A gyümölcs a cserényen egymás mellé, de sohasem egymásra helyezendő, a héj mindig lefelé kerüljön. Ha túlságosan aszaljuk, keserű gyümölcsöt kapunk. Az aszalt gyümölcsdarabok olyanok legyenek, hogy azokat meghajlíthassuk és nem szabad eltörniük. Ha forrón hozzuk ki a hályhából és gyorsan lehűtjük, szép gyümölcsöt kapunk. A kályha hőmérséke sohase emelkedjék 100 C. fok fölé (forrpont). Aztán az asszony felé fordult. — Gyüsz e haza, vagy itt maracc ? Az asszony hallgatott, még a fejét sem rázta, de még csak nem is bólogotott rá. — Gyüsz-e haza, vagy nem ? — kérdezte még egyszer Csörgő Péter. A asszony ismerte az ura természetét, különösen arról az oldalról, hogy uem érti a tréfát, aztán meg azt is mdta, hogy ha akaratoskodik vele, a faképuél hagyja, mint szent Pál az oláhokat. De azért, hogy asszonyi természetének eleget tegyen, megkockáztatta azt a vádló kérdést: — Elatta ke, ugy-e ? — El hát. Az enyim vót. — Mög az enyim is. — Ea szőröztem. — De én ötettein, — Ötetted, de az enyimből. Itt már a napamasszony is előállott csípőre tett kézzel: (Vége köv.) A csontárgyiimölcsöt hagyjuk a cserényben először a meleg kályhán lefonnyadni és csak fokozatosan hozzuk a nagyobb hőbe. A kályhajáratokat tartsuk kezdetben zárva mindaddig, mig vízgőz fejlődött, csak azután nyissuk meg azokat. A kályhából kiszedett gyümölcsöt megválogatjuk és a kevéssé megaszalt gyümölcsöt még egyszer megaszaljuk. A köriét reodszeriut előgőzöltetjük. Pl. egy vas- üstben vizet forralunk, a körtét tiszta kosárban bele- állitjuk és addig hagyjuk a gőzben, a mig szalmaszállal átszurhatókká válnak. Az aszalt gyümölcsöt legjobb apró zsákokban eltartani, azonban sohase töltsük tulkorán a gyümölcsöt a zsákokba, Ha az aszalt gyümölcs penészessé válik, akkor megint melegbe hozzuk. Dohánylevél-füzőgép. A dohánylevelet tudvalevőleg szedés után zsinórokra húzzák a végett, hogy a pajtákban, vagy a szabadban felaggatva, megszáritsák. Ez nagyon piszmogó kézi munka és sok kezet igényel. Ezen drága kézi munkát igyekszik pótolni L. Thele Mannheimi mérnök által feltalált és a német birodalmi szabadalommal védett dohány-füzőgép. A gép feladata gyorsabban, kényelmesebben és olcsóbban végezni a fűzés munkáját. Már voltak ezelőtt is gyártva ily fűző-gépek, a melyek az ember munkáját törekedtek utánozni. Az uj gép más alapon van szerkesztve. Egy szállító készülék a leveleket a tűhöz viszi és nyeleiken egymás mellé illeszti, a mikor is a munkás beavatkozásával hatol bele a tű. A föasztal lábakon nyugszik és rajta van a fü- zöszerkezet. Az asztalt működésbe a tipró hozza, melyet mondjuk, hogy egy nő lábával hajt. Az erőátvitel egy lendkerék utján megy zsinór segélyével a füzöszerkezet hajtó kerekére. A főasztalhoz még egy toldalékasztal van csatolva, mely lábon áll. A fő és a toldalékasztal között végtelen vászon fut, a mely a ráhelyezett dohányleveleket szépen összegyűjti, úgy hogy nyeleik pontosan összeálljanak és szakaszonkint a fűzőhöz szállítja. A levélszállitó és füzőkészülék között még egy továbbitó rész is van, a mely a tü hajtó szerkezete révén jő mozgásba s igy annak mozgása összefüggésbe jön a tü állásával. A gyüjtővászon mélyedésekkel van ellátva a végből, hogy a dohányleveleket bele lehessen azokba illeszteni. Meghatározott része az asztalnak jelzi azt, hogy meddig terjedjen a füzér, s ha odáig terjedt, akkor a gép megáll, hogy a füzért levenni lehessen. A gép a megtett próbák szerint is annyit végez, mint egy ember és tökéletesebb is a munkája. —-------— A Magyar Nyngdijbiztositó Részvénytársaság árszabását mélyen leszállította. Az uj, rendkívül előnyös árszabás alapját nyugdíjbiztosításokat közvetít a Szatmárrnegyei Vezérképviselet Szatmáron, Kazinczy-utca 7. sz. alatt: POSZVÉK NÁNDOR gazdasági szakirodája.
