Gazdák Lapja, 1909. október (8. évfolyam, 40–44. szám)
1909-10-08 / 41. szám
okt. 8 GAZDÁK LAPJA 3-ik okUd lapodását a G. E. 0. Sz. nagy gyűlése is magáévá tevén, az 0. M. G. E., mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja, bőven indokolt felterjesztés keretében most juttatta el a földmivelés- ügyi miniszterhez. A felterjesztés a mezőgazdasági kamarák ügyében a gazdatársadalom kívánalmait a következő 9 pontban foglalja össze : I. A földmivelési kamarák törvényhatóságonkint állíttassanak fel. Oly törvénvhetóságok, melyek az anyagi eszközök elégtelensége, vagy egyéb okokból erre nem alkalmasak, a földmivelésügyi miniszter által csoportosíttassanak, illetve más törvényhatóságokkal egyesiltessenek. Ily csoportosításnál a törvényh, gazd. egyesületek kívánságukra a kamarai teendők végrehajtásával megbízhatók. II. A kamara kényszertársulás alapján létesüljön és az önmegadóztatás jogával ru- háztassék fel. III. A kamarai illeték rendszerint a kataszteri tiszta jövedelem félszázalékát meg nem haladhatja. Rendkívüli szükségletek esetére ezen illeték az országos kamara meghallgatásával és a földmivelésügyi miniszter hozzájárulásával átmenetileg még kai emelhető. A haszonbérlők és gazdasági tisztviselőknél a jövedelemadó egy százaléka képezi a kamarai illetéket. A kamarai illeték aluli mentesség maximumát a kataszteri tiszta jövedelem alapján első Ízben az illetékes gazdasági egyesületek meghallgatásával a földmivelésügyi miniszter, a kamara megalakulásával a kamara közgyűlése, az országos kamara jóváhagyásá- sával állapítja meg. IV. A szavazati jog a kamarai illetéket fizető földbirtokosnál az érdekeltség aránya i szerint gyakorlandó, miért is meg kell határozni a kát. holdak alapján az érdekeltség azon legkisebb fokát, mely egy szavazatra jogosít. Ezen aluli érdekeltek ! csoportosulás utján megbízottal gyakorolhatják a rájuk eső hozzájárulási arányban szavazataikat. Ha az ilyen érdekeltek önként nem csoportosulnak, a községi elől- j járóság által képviseltetnek. A választókerület összes szavazatainál felénél több szavazatot egy érdekelt sem gyakorolhat. Haszonbérlők és gazdasági tisztviselők egy szavazatnál többet nem gyakorolhatnak. Kamarai beltagokul csak azok választhatók, kiknek birtoka megüti az érdekeltség legkisebb fokát. Kamarai illetéket fizető haszonbérlők és gazdasági tisztviselők beltagokul választhatók. V, A kamarák áilandó állami hozzájárulásban részesitendők. A mennyiben a kamara hatósági teendőkkel, vagy oly intézmények fentartásá- val bízatnék meg, melyekről eddig az állam gondoskodott, vagy gondoskodni feladata volna, ezen célra még külön állami hozzájárulásban részesüljön. VI. A kamara támogatására az állami szakközegek közreműködése biztosittassék. VII. A törvényhatósági gazdasági egyesületek kívánságukra a kamarával szerves kapcsolatba hozandók, a mennyiben azonban a kamara megalakulásával a törvényhatósági gazdasági egyesületek a kamarába beolvadni óhajtanak, erre mód adassék. Vili. A kamarák feljogositandók alsófoku érdekképviseleti szerveik fokozatos kiépítésére, mig a közigazgatással kapcsolatos szervek létesítésénél a kamarák közreműködése biztosittassék. IX. Az országos kamarát alkossák háromnegyedrészben a vidéki úgy körül lenne kanyargatva, hogy a menydőrgös menykü is eltévedne rajta. Ámbár erre nem nagy szüksége van (már mint a zsinórzatra), mert a szűr zsinórzat nélkül is megvédi az embert, meg aztán télen úgy sem igen jár a menykő, de hát ha egyszer szűr, akkor legyen olyan alkotmány, hogy mindenki szeme megakadjon rajta. Könnyű ám azt mondani, hogy ez is kell, az is kel!, csakhogy az a kérdés : honnan kerül mindez elő ? Egy darab gäbe ott rídogál az udvaron a deszkaóiban reggeltől estig, annak az árából kikerülne a kendő is, a csizma is, meg a szűr is, csakhogy ilyen Istenadta jószágra amúgy is szükség van a háznál. Mert nem megvetendő dolog, ha a hideg időben leszúrja az ember és kikerit belőle négy darab sonkát, két oldalast, egy csomó kolbászt, no meg a többi jóságokat. Aztán jól besózva felrakja a kéménybe, hol szép pirosra megfüstölődik és ünnepnap lekerül az asztalra az apjuk, meg az anyjuk elé, egy kis töltött káposztával egyetemben. Csörgő Péter is fogának valónak tartja az ilyen jóságokat, mindazáltal többet ad a tisztességre, mint a gyomrára, ezért föltette magában, hogy azt az áldott jószágot kiállítja a piacra és túl ad rajta. Persze az anyjuk mit sem tudott a dologról. Korán reggel, mire az asszony felébredt, már a piacon állt a göbe. Mivel föltett szándéka volt, hogy minden áron túl ad rajta, hamarosan el is keit, harminchárom ezüst forintokat zsebelvén be érte Csörgő Péter gazduram, A vásár után előbb egy kis bátoritót szedvén be, azután hazafelé ballagott. Mikor hazaért, az asszonynak hült helyét találta. Otthagyta az embert. Nagy dolog volt ez Csörgő Péter házánál, mert még sohasem esett meg vele. Tudta azt is, hogy miért hagyta ott az asszony. A disznó miatt. Belátván a helyzet komoly állapotát, tudta, hogy az asszonyt nem lehetet csak úgy hitvesi beszéddel kienReniikivül jutányosán, gyári áron alul eladók a következő teljesen használatlan gazdasági gépek, és pedig: 3 darab bácskai eke fő, 1 darab 2-ős, és 5 darab 1-es különböző nagyságú resicai acél eke, 3 darab 2-ős és 2 darab 3-as ekefő, 1 darab répa kapa, 2 darab vetési, 1 darab réti csuklós s 1 darab lánc borona ; répa Vágók, szecskavágók, tengeri morzsoló, és 2 darab baromfi keltető gép. Megtekinthetők Szatmáron, Verbőczv-utca 3 sz. a. Eladásokat eszközöl Poszvék Nándor gazdasági szakirodája Szaunár, Kazinczy-utca 7. sz. 254 3—1
