Gazdák Lapja, 1909. szeptember (8. évfolyam, 36–39. szám)
1909-09-24 / 39. szám
GAZDÁK LAPJA szept. 24 4-ik oldal. Végre nem hagyhatjuk figyelmen kívül a faültetést attól óvni, hogy uj fát kiveszett fa helyére ültessenek. Ha pedig ezt szépség okából mégis kell, ez esetben a gödör oly szélesen és mélyen ásandó ki, hogy a kipusztult régi fa gyökerei kikerüljenek a földből. Az igy kiásott gödröt aztán máshonnan hozott friss felső talajjal kell kitölteni. A gödrök kiásását leghelyesebb hónapokkal az ültetés előtt, illetve az ültetést megelőző ősszel eszközölni, hogy igy a gödör széleit a fagy és hó le átdolgozhassa. tn. m. gyanemmel keverve, egy két év múlva, érett korában lenne alkalmas. A törkölynek van sokkal nagyobb hivatása is s ez a baromfitakarinányozás. Tessék kísérletet tenni. Ismerünk nem egy alföldi gazdasszonyt, aki a pálinkaégetés beálltával néhány szekér szőlőtörkölyt vesz s annak egv részét valamelyik szin alá, másik részét az udvar egy szélső részén kiszóratja, hogy azon a baromfiak kaparásszanak. Ha a hó leesett, akkor rákerül a sor a szin alatt levő törkölyre is. A szőlőtörköiv mellett naponta délben adhatunk a baromfiaknak rostaaljat, zabot, tengerit, vagy árpát. Ily etetéssel a tyuk®k korán kezdenek tojni. Földes Sándor. Hogyan lehet a tyuk nátháját gyógyítani? A vedlés, meg a hűvösebb őszi időjárás sokszor idéznek elő a baromfiaknál meghülési betegségeket. Ha még olyan jól rendeztük is be óljainkat, hogy a léghuzatot távol tartsuk, ez nem sikerül mindig s a következmény egy kis nátha lesz. Akinek tulmeleg óljai vannak s baromfiait a hűvös őszi szélbe ereszt- geti ki, csakhamar igen kellemetlen tapasztalatokat fog tenni. Éppen ezért el kell a tuimeleg ólakat távolítani. Edzett baromfinál teljesen elegendó olyan ól, amely az időviszontagsagok és huzat ellen megvédi az állatokat. Ha egyik-másik állat abnormisan erősen vedlik, akkor kivételesen melegebb helyiségbe vihetjük. Zordabb napokon, amikor különösen a reggeli órák nagyon barátsagtalanok, a baromfit a kaparó- lielyiségbe eresztjük s munkát adunk nekik, ami vagy kapargálásból, vagy feiugrálásból állhat, pl. darab répát spárgára felkötni s annyira elhelyezni a földtől, hogy csak ugrálással érhessék el. A legjobb óvszer azonban a helyes felnevelés és a nyári óíak alkalmazása. Ha a nátha beköszöntött és egyik-inásik áliatoa konstatálható, akkor ne hanyagoljuk el, mert ennek következtében a légzési szervek súlyos és talán gyógyíthatatlan megbetegedése következhetik be. Ha csak kevés állatról van szó, akkor a kezelés egyszerű, mert az egyes állatok kezelése nem sok időt vesz igénybe. Elsősorban adunk a betegeknek mérsékelt B ...........................E "" : ~ ~.... m Ma gyar Saiigerhauseni gépgyár r.-t. BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3. SPECIAL- szeszgyárak' és szeszfinomitók . / teljes gépÓSZÍ GÉPGYÁR- eleSztogJarak , .-----------keményítő-syrup- és dextrin-gyárak ’ berendezése. Al akit meglevő gyártelepeket és szállit minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértékesitő- és erjesztő-kiállítás Bécs 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés. 259 B~. _______Baa":' ~ ........... ........i= Ha sználjuk fel a szőlőtörkölyt baromfitakarmánynak is! A baromfitenyésztés akkor jövedelmező, ha olcsó, de jó takarmánynyal rövid idő alatt sok és húsos baromfit és sok sárgahéju tojást termelnek szárnyasaink. Azért minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy haszonnal, minél nagyobbal, s ne veszteséggel járjon munkánk. Van sok szerencsés baromfitenyésztő, ki nyáron levegő- és vizbőségben van, ahol a különböző baromfiak legelhetnek, bogarászhatnak, a viziszárnyasok pedig a vizirovarok, hüllők és vízinövényekben bővelkedhetnek, tehát a nyári takarmányozás, ha naponta egyszer egy kevés szemet szórunk elébük, elég kevésbe kerül. Az ilyen szerencsés baromfitenyésztőnek inkább a téli takarmányozás és tartás okoz gandot. Természetes tehát, hogy eltekintve a mostoha viszonyok közt levő tenyésztőtől, aki nyáron is kénytelen baromfiait zsákból etetni, a szerencsésebb körülmények között levő tenyésztő is sokszor zavarban van a takarmányozással. E kérdést megoldja a szőlőtörköly takarmányozása. Ma már a magas hegyvidéktől eltekintve, alig van község, ahol szőlőt nem művelnének. Ahol pedig szőlők vannak, ott pálinkát is égetnek szőlőtörkölyből. Mi történik általában a pálinkaüstből kikerült törköly- lyel ? Legnagyobbára s elég helytelenül, friss és nyers anyagként trágyának lesz felhasználva, mely trágyaanyag nyersen, különösen száraz időszakban a növényeket úgyszólván kiégeti, mert erre csakis más trá-
