Gazdák Lapja, 1909. szeptember (8. évfolyam, 36–39. szám)
1909-09-10 / 37. szám
8-ik oldal GAZDÁK LAPJA sepí. 10. lér postadij beküldése ellenében választása szerint egy kötet értékes gazdasági szakmunkát küldünk meg postán ajándékképpen, teljesen ingyen. Ugyanitt jelezzük már, hogy kisbirtokosaink részére, amennyiben arra igényt tartanak, lapunk kedvezményes előfizetését nyitjuk meg, tehát 10 korona helyett egész évre 6 koronáért fogadjuk el előfizetéseiket. Kérjük tehát szives olvasóinkat, ragadják meg az alkalmat s amidőn ezzel lapunkat is segítik, aránylag csekély fáradság árán vegyék igénybe e felajánlott kedveskedésünket s lássák el magukat a téli estékre ingyen hasznos és tanulságos gazdasági olvasmányokkal. A rendelkezésre álló könyvek jegyzékét esetről- esetre megküldjük választás vegett. A szerkesztőség. Hasznos tudnivalók. A gyümölcs csomagolása es eltartása. Finomra őrölt gipsz többszöri tapasztalatok szerint kitűnő szernek bizonyult almának hosszabb időn át való eltartására. A jelentékeny munka és anyagszükségletre való tekintettel azonban csak jó és értéken gyümölcs eltartására ajánlatos. A gyümölcs teljesen érett, száraz és sértetlen legyen ; ha nedves, úgy száraz ruhával letörlendő, mi egyszersmind a kicsomagolásnál a letisztítást megkönnyíti, mert a sima héjra a finom gipszpor nem tapad oly erősen, mintha ez nedves, vagy terhes, A csomagolás hordóba vagy ládába eszközölhető, melynek fenekére előbb 2 cm. vastag gipszréteg jő, erre rakandó azután a gyümölcs szabályosan, szárával fölfelé s úgy, hogy egymást ne érintse ; ha egy sor megvan, akkor gipszszel behintjük, hogy a hézagok kitöltessenek és az egész sor egy vékony réteggel födve legyen, erre azután tovább rakatik a gyümölcs mindaddig, mig a tartány meg nem telik. A gipsz csupán mechanikailag hat, arneny- nyiben megakadályozza a zuzódást. Ly módon csomagolt gyümölcs egész a következő nyárig friss marad. A tartányok raktározására legjobb a száraz pince, vagy fagymentes kamara. A trágya kezelése. Általánosan azt tartják, hogy a trágyát nem szabad tiz hétnél tovább a trágyadombon hagyni. Erre vonatkozólag egy tapasztalt gazda egy német szaklapban a következőket írja: azt a veszteséget, amelyet a trágya a trágyadombon hosszabb ideig való raktározása közben szenved, csekélyebbnek tartom, mint azt a veszteséget, amely a trágyát éri, ha kiteregetett állapotban télen át a mezőn fekszik. Gyakorlatomból a következőt közölhetem : egy területet, amelyet tavasszal babbal akartam bevetni, január hó közepén felerészben trágyával láttam el ; a trágyát kiteregettem és ott feküdni hagytam. A terület másik felét áprilisban trágyáztam és azután a babot a trágyával együtt sekélyen alászántotíam. A két parcella között a különbség oly szembeszökő volt, hogy nem kísérlettem meg másodszor a trágyát kiteregetett állapotban a mezőn hagyni. Bizonyos körülmények között ajánlatos eljárás, hogy a trágyát nagy halomban a mező szélén felhalmozzuk; azonban feltétlenül szükséges, hogy szilárdra tapossuk és földdel befedjük. Irodalom. Állategészségügyi évkönyv 1905-röl. Most jelen meg a m. kir. földmivelésügyi miniszter kiadványai között az Állategészségügyi évkönyv az 1905. évről» mely az állategészségügyre vonatkozó összes adatokat és fontosabb rendeleteket foglalja össze. E szerint az 1905. évben, az 1888. évi VII. t.-c. 24. § a és ennek alapján kibocsátott miniszteri rendeletek értelmében hivalból kimutatandó ragadós állatai betegségek a következők voltak : a keleti marhavész, a lépfene, a veszettség, a takonykor, a ragadós száj- és körömfájás, a ragadós tüdőlob, a juhhimlő, a tenyészbénaság és az ivarszerveken keletkező hólyagos kiütés, a rükőr, a sertésor- bánc, a bivalyvész, a sertésvész és sertéskolera. E betegségek közül az év folyamán a keleti marhavész és a ragadós tüdőlob egy7 esetben sem fordult elő az ország területén. A többi betegségek közül, a megelőző évhez viszonyítva, kevesebb esetben fordult elő: a takonykor, ragadós száj és körömfájás, a sertésorbánc, a bivalyvész, a sertésvész és sertéskolera. Hírek. — Köteles biztosítás Győr városa városi biztositó társaságot óhajt létesíteni azzal a céllal, hogy a város területén lévő összes házak kötelezőleg biztosi- tandók lennének. E végből a többi megkeresett városokkal egyetemben feliratot óhajtana intézni az országgyűléshez a kötelező biztosítás törvéuybelépteté- sére. Ez még csak terv, de ha komolyabb stádiumba lépne, nagy eüentáilást fejtenének ki a biztositó társaságok. Ilyen terv volt már az osztrák parlament előtt is, de elvetették. Magyar birtok oláh kézen. Béldi László nyugalmazott főispán a nagyküküilővármegyei Réten községben levő nyolcszáz holdas birtokát a minap megvásárolta dr. Vas Oktávián fogarasi román nemzetiségű ügyvéd 540.000 koronáért. E birtok régebben a gróf Hafier-család tulajdona volt s most a Béldi-család után román kézre került. A birtok felet a vásárló ügyvéd a réteni oláhok között parcelláztatja, a másik felét maga veszi birtokába. Beszteree-Naszódmegyében a legutóbbi hónapokban mintegy tiz magyar birtok került oláh kézre. A legnagyobb ezek közül a galgói 1300 holdas birtok, melyet a román konzorcium vett meg a napokban 230.000 koronáért. Az oláh kézre került többi birtokok értéke 60.000 és 120.000 korona között váltakozik, A I Gazetta Transivania örömmel konstatálja, hogyan pusz- tnl a magyar nemesség Erdélyben és hogy az ! oláhok takarékosságuk következtében mennyire gya- ! rapodnak.
