Gazdák Lapja, 1909. augusztus (8. évfolyam, 32–35. szám)
1909-08-27 / 35. szám
aug. 27. 3-ik oktal GAZDÁK LAPJA kétrét összehajtatik, s igy aztán a levél közül tisztán kiváló borda a füző-tüvel átszuralik. Az oldalt fűzésnél főleg arra kell ügyelni, hogy a levelek a zsinegen kétret összehajtva úgy függjenek, hogy az egyik oldalra csupán a levelek szélei, a másik oldalra pedig csupán a bordák essenek. Továbbá arra is vigyázni kell, hogy a levelek ne oly sűrűn tűzessenek fel, hogy a bordák egymást érjék, hanem minden két borda közt egy hüvelyknyi hézagot kell hagyni, mivel különben a még nedves levelek lapjai egymást nyomják és igy könnyen meg is rothadnak. A zsineget csak félig kell telefüzni, s aztán a leveleket a zsinegen egyenlő távolságra szétosztani, a hibásan összehajlitott levélszéleket pedig helyreigazítani, hogy a mellettök levő levelek bordáit el ne födjék. Egyes dohánytermelő államokban, különösen Hollandiában a dohányleveleket botra fűzik. E végből a kellően füllesztett levelek bordáit, egy különösen erre a célra készült kis geppel mintegy 4—6 hüvelyk nyíre fel kell hasítani, s aztán kö- rülhelől ‘/s hüvelyk vastagságú, lehetőleg egyenes és sima felületű, a végükön meghegyezett botra, vagyis inkább pálcákra huzzuk fel a meghasitott bordaju leveleket. A botok hossza az állványok szélességétől függ. Legjobb e célra mogyorófabotokat használni, ezek hiányában azonban lehámozott más száraz fa, esetleg napraforgó, vagy erős vadkender szar is megteszik a szolgálatot. A botra füzes nálunk főleg azért ment ki a gyakorlatból, mert a levelek a hasiíék körül többnyire penészt kaptak, mivel nem voltak eléggé jól kiszáradva. . >, ni "k««»■wwnwwiw A hírneves német tudós, Sammler, a. dohányról irt nagy müvében, nálunk Kerpely Kálmán, a párisi 1901. évi kiállítás dohányai és dohánygyártmányainak részletes ismertetéséről irt alapos szép munkájában, egyenkint felemlítik az egyes dohánytermelő államokban gyakorolt dohányfüzési módokat. Bizonyára érdekelni fogja olvasóinkat, ha az említett müvek nyomán, a dohány fűzése és szárítása körül egyes államokban követett különböző eljárásokat röviden felemlítjük. Japánban, a letört dohányleveleket pórékra fűzve, a napon szárítják. Az értékesebb anyagból 3—S'/a cmt távolságban 110—130 levelet, a kevésbbé értékesebbő. 240—250 levelet fűznek egy egy póréra. A Fülöpszigeteken, a Marilla dohányok érett leveleit letörve botokra fűzik. Kelet-Indiában a bennszülöttek a tövestől levágott dohányt a sövényekre aggatják fel. A világhirü Sumatra dohányokat rudakra kötik, de egyébként rendkívüli gonddal és aprólékos figyelemmel kezelik. Az Észak-Amerikai Egyesült Államokban a dohányt j rendesen tövestől vágják le és botokra aggatják. Floridában a leveleket 120—120 cm. hosszú pórékra felfűzve, a pórékat botokra kötik, s igy aggatják be a száritó pajtákba. Mekszikoban zsinórokra kötve és botokra rakva j aggatják a pajtába. Kuba szigetén, a világ legjobb és legdrágább do- j dányát, a Vuelto Abbajo dohányt, egészen különleges Két éve egy angol orvos, Walker Ainley, oxford egyetemi tanár vette fel ugyanazt a kérdést, s az angol orvos lapok révén ezrével kapta a válaszokat a világ minden részéről. A beérkezett válaszokból meg lehetett állapítani, hogy a méhcsipést csúz ellen a nép világszerte használja, s hogy a hatás nagyon sok esetben bőséges kárpótlást nyújt a gyógyító beavatkozás fájdalmaiértErre már a gyakorló orvosok is kezdtek a kérdéssel foglalkozni, s például Burton E. T., birminghami orvos, ki maga is méhcsipésekkei gyógyította meg évtizedes rheumáját, kiterjedten alkalmazza orvosi gyakorlatában. A méheket arravaló csiptetőbe fogja, s igy illeszti rendesen a fájdalmas tagra. A csip- tető kis megszorítására a méh kiölti fullánkját, úgy, hogyr a szúrás ott és akkor alkalmazható, a hol s a mikor az orvos akarja. Dr. Terk méhcsipéssel gyógyított betegeinek száma már meghaladja a 7^0 at, s a szerzett tapasztalatok már eléggé alaposak arra, hogy erről a gyógyító eljárásról véleményt mondjunk. . A méhcsipés mint orvosság bevált. Nem csinál csodákat, nem feltétlenül biztos az eredménye, de az bizonyos, hogy elég sokszor munkabíróvá tett olyanokat is, a kiket éveken át kinzott és megbénított a csuz. De ezzel szemben meg bizony van a hivatásos méhészek között is nem egy csuzban szenvedő, pedig a méhcsipésből ugyancsak kijut neki. Sok esetben egyetlen egy méhcsipés is gyógyít, de legtöbször több mehet kell alkalmazni egyszerre, sőt meg is kell ismetelni a kúrát. Van beteg, ki száznál több méhet elhasznál nehány hét alatt. A méheket rendesen a fájdalmas tagra, vagy a fájdalmas idegtörzsek vonalára szokás szorítani, de nem változtat a hatáson az sem, ha máshol alkalmazzák őket. Ebből az a fontos következtetés vonható, hogy nem a fájdalom, az erős bőrizgatás gyógyít ; nem úgynevezett „elvonó“ kezeléssel van dőlCsak ezen védjegygye! valódi ! Felülvizsgálva és sokszorosan kipróbálva! A seríésnevelés es hizlalás terén felülmúlhatatlan segitöszer a Vitális-féle Az állat gyomrát erősíti, emésztését, étvágyát rendben tartja, tehát az állatot egészségesebbé és a betegséggel szemben ellcnállóbbá teszi. Rendkívüli jó hatással van az állat növekedésére es hízására. Kezelése egyszerű, használati utasítás minden csomagon van. Csak ezen védjegygyei valódi ! Kapható a legtöbb kereskedésié. Kis csomag ára 40, nagy csomagé 80 fillér. Közvetlen megrendelések: Vitális-féle ser- tápporgyár'Kovács F. és Társa céghez Nagykanizsára (Zalamegye) intézendők. 53—32
