Gazdák Lapja, 1909. augusztus (8. évfolyam, 32–35. szám)
1909-08-20 / 34. szám
finn. 20. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldat mint inkább könnyen oldható foszfortartalom trágyát, szuperfoszfátot, amely oldott állapotban a talaj mélyebb rétegeibe lehatol, dús táplálékot nyújtván a gyöitér- zetnek. Az újabb tapasztalatok szerint a lucernát nem szükséges védő növénnyel vetni; egymagában vetve sokkalta hamarabb ad dús kaszálást. — Meglevő lucernásainkat pedig ápolás, gondozás által igyekezzünk fenntartani s termését fokozni. El ne mulasszuk pl. ősszel a buzavetés befejeztével lucernásainkat keresztül-k asul felboronálni, a melynek megtörténte után kát. holdanként 200 kg. szuperfoszfátot szórjunk ki reá, melyet a téli nedvesség nemcsak felold, de le is visz a hajszál gyökerekhez, mi által a következő évben kétszeres termést biztosítunk. Enyhítsük ilyen módon a takarmány hiányt, mert csak igy biztosíthatjuk állattenyésztésünk jövedelmezőségét. K. B. Az istáílótrágya kezelése. Az istállótrágya kezelése az istállóban kezdődik. Ha a jószág alá elég alomszalmát rakunk, akkor a jószág is tisztábban marad, a sok szalma a trágyalevet, vagyis az állatok vizelését is jobban magába veszi, de ilyen eljárással a trágyamennyiség is szaporodik. Tehát az legyen elvünk, hogy mindig gazdagon almozzunk. Ha az állatok eléggé összevágták az alomszalmát, akkor azt kihordjuk a trágyatelepre. A kihordáskor a következőket tartsuk mindig szem előtt. Egyszerre csak a trágyatelep egyik felébe kezdjük rakni a trágyát. Erre azért van szükség, hogy igy a naponként kihordott trágyamennyiség kisebb helyre kerül s igy nem lesz úgy kitéve a nap szárító hatásának, mert ha megszárad a trágya, akkor bizony nem fog a benne lévő szalma elrothadni oly gyorsan, mintha elég nedves volna. Pedig ha az egész trágyatelep fenekét beterítjük előre, mire a második rendet végigrakjuk, akkorra a nap az előre rakott réteget kiszárítja. A berakásnál, ha lovat is tartunk, akkor a lótrágyát össze kell vegyíteni a szarvasmarháéval, mert azt tudja mindenki, hogy a lótrágya, ha elég nedvességet kap, hamarabb beérik, mint a szarvasmarhatrágya. Ha már most a trágyatelep egyik felében van a iótrágya, a másikban a szarvasmarhatrágya, akkor a lótrágya hamarabb beérik, s mire a szarvas- marhatrágya is annyira beérik, akkorra már a lótrágya mégis égett, illetőleg túlérett. A kihordott trágyát egyenletesen rakjuk el s mindennap jói tapossuk meg, miért is jó azt ökörrel megjáratni. Erre azért van szükség, hogy , a trágya felbomlása, erjedése lassittassék. ne gőzölődjék sokat, mert ebben sok olynemü részlet van — mint azt a j tudósok kiszámították — melyre a földnek okvetlen | szüksége van. A megtaposás más előnye az, hogy a trágya mindenhol egyforma vastagon ülepedik le, a szél nem járja úgy át s igy nem is szárítja ugv ki, de meg azokat a fontos gőzöket sem ■ viszi magával. Ezen fontos levegőnemü részletek visszatartásáért, I mikor már a trágya nagyon kezd gőzölni, rakjunk rá földet 3—4 ujjnyi vastagon. A trágyatelep készítése ! alkalmával kihányt föld, most jól felhasználható erre a célra. Ha a trágyánk a meleg időjárás miatt kezd kiszáradni, akkor a trágyalé-kutból, azt meg kell öntözni. Ha nincs esetleg elég trágyalé a kutban, akkor tiszta vízzel is, de meg kell öntözni a trágyatelepet. Öntözni nemcsak akkor kell, a midőn látjuk, ; hogy nem elég nedves a trágya, hanem akkor is, midőn földet rakunk reá. Természetesen a földelés előtt kell megöntözni. A trágya érettsége megtudható ilyenformán. A befedett trágyarakásból egy villával fölemel a gazda s az ezalatt maradt trágyából kivesz egy épnek látszó szalmaszálat. Megfogja s felszakitja. Ha az erősebb húzás nélkül, könnyen elszakad, akkor a trágya kihordható. Ellenkező esetben még vár vele. Különben a leirt kezeléssel 3 hónap alatt teljesen elkészül a trágya ! s lehet kihordani. A trágyatelep fenekébe lehet szalmát rakni, mert | a kazal körül levő összes-omlott szalma és kazalfenék ; nagyon jó. Ha pedig a gazdának nincs elég szalmája, | akkor egy nehány szekérrel ide visz a trágyatelep fenekébe, a melyei aztán kihord a tragyahordás alkal- ! mával a rétre, ott elteríti s beleboronálja. Ez nagyon | kifizeti magát, mert a szénatermést a gazda egy j kevés fáradsággal megtudja kétszerezni. A gazda számíthat egy ökör után, amely lege- ! Sőre nem jár, 1 évre 80 m.-mázsa trágyát, ha pedig nyáron át legelőn van, akkor csak felét, vagyis 40 m.-mázsát számíthat. Egy ló után 60 m.-mázsát lehet I számítani. A kihordáskor pedig jó két ökör egyenes helyen elvisz 10 m.-mázsát. Ha pedig a trágyánk a fenti módon lett kezelve, akkor egy hold földre elég 150—160 m.-mázsa trágya, vagyis 15—16 jó kétök- rös szekérrel. De ha a trágya rendszeres kezelés- I nélkül lett összegyűjtve, akkor még húsz szekérrel j sem elég egy hold földre s mégsem ér annyit, mint a kevesebb, de jól kezeit. De nézzük a termést. Egy hold földön, mely sovány trágyát kapott, terem 7, esetleg 8 m.-máz-a búza, de trágyázzuk meg jó trágyával s fog teremni 8—10. vagy 11 m.-mázsa búza. Egy m.-mázsa búzáért pedig adnak 24 koronát, de nekünk mivei jó trágyát adtunk a földnek, több lett a máskori termésnél 2 m.-mázsával, a 2 m.-má- zsáért pedig adnak 48 koronát. Mar most kérdem, kedves gazdatársaim, hogy Rendkívül jutányosán, gyári áron aiuí eladók a következő teljesen használatlan gazdasági gépek, és pedig: 1 darab Rapid kút 6 méter rézcsővel, 2 darab 2-ős, és 7 darab 1-es különböző nagyságú resicai acél eke, 5 darab 2-ős és 2 darab 3-as ekefő, 1 darab répa kapa, vasboronák, répa vágók, szecskavágók, tengeri morzsoló, rögtörő vas henger. Feivilágositás szerezhető a kiadóhivatalban. 254 3—1
