Gazdák Lapja, 1909. augusztus (8. évfolyam, 32–35. szám)
1909-08-13 / 33. szám
8-ik oldal GAZDÁK LAPJA aug. 13. a legegészségesebb és az ország lakosságára, föidmi- velö népére a leghasznosabb, miután sok százezer munkás és gazdaember talál kenyérkeresetet a bortermelés állal. Nemzetgazdasági érdek követeli tehát, hogy a borfogyasztás fellendítésére minden kináikozó eszközt megragadjunk. Aki kertjének véleményeiben kárt tevő csirkéket lelövi, a Kbtk. 115. §a alapján nem büntethető. * A közutakon levő fák kivágása miatt indított ki- | vágási ügyekben, ha a fák tulajdonjoga vitássá válik, j a tulajdonjogi kérdés rendes bírói eldöntéséig a kihá- j gási eljárás felfüggesztendő. Az elévülés, az ügynek bírósági befejezéséig nyugszik. Szántóföld mesgyéjén álló gyümölcsfák jogtalan kivágása mezörendöri kihágás és ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe, tartozik. — A 6ertésorbánc nem szavatossági föhiba. Felmerült konkrét esetből kifolyólag elvi jelentőségű határozatban mondotta ki a földművelésügyi miniszter : A sertésorbánc nem szavatossági főhiba; ennél a szavatossági idő megállapítva nincs s ha a vevő az előadóval szemben visszkeresettel akar élni, akkor állatorvosi bizonyitványnyal, illetve boncolási jegyzőkönyvvel kell bizonyítani, hogy a sertés Orbánéban hullott , el és az átvétel alkalmával már a nevezett betegség- J ben szenvedett. Ha ezt a vevő igazolni nem tudja, vételárvisszafizetésre nem számíthat. A keresetet birói utón kell érvéayesiteni. Irodalom. Azédesvizi halászat és halgazdaság. A földművelésügyi miniszter kiadásában e cimrnel egy érdekes és | hézagpótló szakmunka jelent meg, melyet a miniszter megbízásából Répássy Miklós műszaki tanácsos irt j meg s mely egy most fejlődő nagyfontosságu gazda- j sági águnk legfontosabb kérdéseit ismerteti meg a nagy nyilvánossággal. A könyv az elméleti részek mellett fontos gyakorlati Útmutatásokat is tartalmaz; négyszáznyocvan oldalra terjed s öt főrészre oszlik. Az első részben az általános tudnivalókat sorolja fel az iró, a második a mesterséges, a harmadik természetes halászatról szól ; a negyedikben a magyar halászati közigazgatást, az ötödikben pedig a külföld halászati viszonyait ismerteti. Az általános részben mindenekelőtt a halászat szó gazdasági értelmét magyarázza meg, kifejtvén, hogy e szó nemcsak a hal kifogását jelenti, hanem minden ! halhús előállítására irányuló tevékenységet magába foglal. Ezután közérthető modorban irja le halaink ; természetrajzát, halfajtáinkat, elterjedésük feltételeit ellenségeiket táplálékukat. A mesterséges halászatról szóló részben részlete- sent kifejti a tőgazdaság és mesterséges halászat fogalmát, ismerteti a haltenyésztési módokat s az eddig nyert tapasztalatok alapján gyakorlati útmutatásokat ad, Vizsgálva hazai viszonyainkat az alacsonyabban fekvő vidékeken főként a ponty tenyésztését javasolja, melylyel együtt, mint mellskterrnelvény a fogas, süllő és compó, valamint a h tresa, csuka, angolna és pisztrángsügér is tenyészthető. Magas tájainkon a sebes pisz- ráng, a szivárványos pisztráng es a pataki sajblinggal berendezendő tógazdaságoktól vár jövedelmezőséget. Részletesen ismerteti a halgazdaságok berendezését, a halastavak és teleltetők szerkezetét, a tavak trágyázást módjait s a trágyázás fontosságát. A pontyos tógazdaság mellett külön leirja még a pisztrángtenyésztést is és felvilágosításokat ad a halak szállítására és értékeistésére vonatkozólag. A természetes halászat kérdését a halászati törvény már szabályozza, de az e törvény keretén túl is vannak még fontos tennivalók, melyeket nem szabad elhanyagolnunk, ha nem akarjuk folyóink halállományát veszélyeztetni. Ilyenek különösen a meder és vízjárás gondozása, a viz természetes tisztaságának megóvása es a mesterséges behalasitás. A halászatunk közgazdaságáról szóló fejezetben rövid történelmi visszapillantást tesz, majd az állami intézmények es az állami haltenyésztési tevékenység leírása után, áttér a mii halászat tüzetes ismertetésére» külön jellemezvén főbb folyóink és tavaink halászatát. A jövő fontos feladatának tekinti halászati törvényünk revízióját, a halkereskedelem szervezését és a tógazdaságok kedvezményezését, mert haltenyész- tesünk igazi kifejlődése csak ezek segélyével várható. A tanulságos kötet bolti ára 1 korona, lelkészeknek, tanítóknak és jegyzőknek pedig kérésükre ingyen küldi meg a földmivelésügyi minisztérium könyvtára. K. L. Hírek. — Pozsonyi sörárpavásár. A nyugatmagyarországi gazdasági egyesületek szövetsége által rendezendő lV-ik országos sörárpavásár a folyó évben augusztus hó 22-én Pozsonyban a Bellevue helyiségeiben fog megtartatni. A termelők érdeklődése ezen vásár iránt igen nagy, úgy, hogy ez alkalommal három négy ezer waggon első minőségű sör- és malátaárpa mintái s nagyobb mennyiségű komló minták lesznek jól világított kényelmes helyiségben bemutatva A vásár a kitűzött napon reggel 10Vs órakor kezdődik s délután 6 órakor nyer befejezést. — Keményítőgyár Székesfehérvárott. Gróf Zichy István, Esterházy Miklós Móric gróf és több fej érme- gyei nagybirtokos finanszírozása mellett a Stärke und Dextrinfabriken Gesellschaft Székesfehérvárott keményítőgyárat akar létesíteni. A gyár a várostól csupán a községi pótadó elengedését kéri, — Bőrgyár Szegeden. Angol társaság tárgyalásokat folytatott Nagykanizsa, Zenta és Óbecse városokkal, hogy kedvezmények ellenében bőrgyárat létesít. A tárgyalásokat most a londoni , társaság Szegeden folytatja. A társaság másfél millió K alaptőkével
