Gazdák Lapja, 1909. augusztus (8. évfolyam, 32–35. szám)

1909-08-13 / 33. szám

G tk oldal

GAZDAK LAPJA

aug. 13

kor 25 hektoliter holdankénti terméssel 0.35 kg. nitrogént, 25 kg. kálimut és O.S kg. foszfort vont ki a talajból. Ha azonban a venyigét és törkölyt nem adja vissza a talajnak, ami a leggyakoribb eset és ha a terméshez a levélzetet is hozzászámítjuk, akkor körülbelül 70—90 kg. nitrogén, 70—120 kg. káli és 20—25 kg. foszforsav vonatik el a talajból.

Van pedig a korhadt istálótrágyában 0,5 szazá- lék nitrogén, 0.26 százalék foszforsav és 0.63 százalék káli, vagyis 200 métermázsa istállótrágyában 100 kg. nitrogén, 123 kg. káli és 46 kg. foszfor, tehát nem egészen annyi, mint amennyit két egymásután következő 25 hektoliteres termés a talajból elvon. — Hogy tehát egyenlően nagy terméseket kaphassunk, minden két évben 200 métermázsa istálótrágyát kellene holdanként kihordanunk. — Áll ez a homoktalajokra, sokkalta inkább, mint a kötött talajokra. — Ám melyik homoki gazda képes szőlőjének évente 100 métermázsa istálótrágyát adni ? Ilyen aligha van az országban és ez az oka, hogy a homoki szöllők termésátlaga nem növekedőben, hanem apadóban van, mert olyan gazda is kevés van, aki műtrágya alakjában adja meg ezt a tápláló anyagmennyiséget, amelyet istálótrágya alakjában nem bir megadni. — Feltéve, hogy a homoki gazda csak minden negyedik évben bírja szőllejót mütrágyázni, akkor a közbeeső páros években tehát szintén minden negyedik évben 200 kg. szuperfoszfátot, 100 kg. 40 százalékos kálit kell őszszel kiszórni, tavasszal pedig 50—60 kg. chilisalétromot.

Iiyen kezelés mellett nem lesz oka panaszkodni termésátlagai csökkenése miatt, hanem ellenkezőleg örömmel fogja tapasztalni termésátlagainak fokozódását. Kovácsy Béla.

Pro-vinó.

Ezen latin név alatt egy uj szőlőpermetező szer került forgalomba, melynek kétségtelenül létjegosult- sága van. Kész permetezőpor, amelyet csak vizbe kell szórni, azonnal oldódik és igy néhány másodperc alatt kész az oldat, A kész permetező anyagok óriási előnyét a rézgálic és mész házi keveréke felett nem kell külön kiemelnünk, ismeri azt mindenki, aki valaha bordói lé házi készítésével foglalkozott. Hol nem oldódik elég gyorsan a rézgálic, hal nincs kéznél megfelelő égetett mész, hol helytelen arányban készíti a vincellér vagy a napszámos a keveréket. így is, úgy is sok a bosszúság, esetleg tetemes a kár, mert a nem közömbösített rézgálicoldat pörköli a szőlő lombozatát, a tulközömbösitett pedig nagyon csökkenti a réz hatékonyságát.

Ez az oka annak, hogy Franciaországban szinte általánosan tért hódítottak a kész permetező porok, úgy hogy minden jóravaló gazdaság ilyent használ és csak a kisebb gazdaságok pepecselnek magok a bordói keverék összeállításával. Egész sora a kész poroknak vert ott már gyökeret, melyek mindegyikénél a hatékocy anyag a rézgálic, csak a közömbösítő vagy a tapadást előmozdító anyag változik úgy minőségben, miGt arányban.

A „Pro vino“-nak eszméje voltakópen szi tén francia eredetű, mely némi módosulattal évek előtt hazánkban is kezdett tért foglalni. Az akkori összetételűéi közömbösítő anyag gyanánt kettesszénsavas szóda lett alkalmazva. A rézgálicoldattal való keverésnél egy rész szénsav felszabadult és az szolgált egyúttal hajtóerő gyanánt a. folyadéknak a permetezőgépből való kiűzésére. Amiiy tetszetős is ez a gondolat és bármennyire meg is voltak a veie dolgozó gazdák a szer hatékonyságával elégedve, annyira hátrányosnak mutatkozott ez a komplikáció a gyakorlatban. Az a francia permetező por csak egy bizonyos permetező- gépnél volt alkalmazható. A minden gazdaságban készletben levő régi permetezőket ezzel a szerrel nem lehetett használni, vagyis az egész parmetezőleltár felfrissítésére volt szükség. Ha azután egy ily auto- i matikus (francia) gép elromlott, az egész országban | nem volt gyár, mely kijavította volna, mig csak a hi- j ányzó vagy elromlott alkatrészt Franciaországból meg | nem hozták. Ha pedig véletlenül kifogyott a por, akkor | hiába volt meg a drága gép, közönséges permetező ! oldatot nem lehetett belőle kilövelni.

így lassankiat lekerült a napirendről az autotna ti kus gép is, az egyébként kifogástalan jóságu por is mely a mi magyar viszonyainknak megfelelőbb módon ; „Pro-vinó“ névén újból feltámadt.

Ennek a szernek is fő alkatrésze a rézgálic ; vagyis azon anyag, mely egyedül bizonyult a peronosporával feltétlenül hatásosnak. Azonkívül a tartalmát képező anyagok közül az egyiknek hivatása rézgáiie- | bán levő kénsav közömbösítése, a másik pedig a ta- j padás előmozdítására szolgál, amellett pedig a per- j mének némi szint is kölcsönöz, hogy a levélzeten job- ! bán legyen láthatóA nagyon finomra őrölt „Pro vinó„ por rendkivü | könnyen és gyorsan olvad. Ha az e»;ész mennyiséget I mely a megfelelő arányú oldat készítéséhez szükséges egyszerre Öntjük is a vizbe, nehány pillanat alatt az egész feloldódik, a vizet szép kékre festi és többé üledéket nem képez. E tekintetben tehát előnyösen külömbözik a közönséges bordói létől, mely mindig szemcsés csapadékot ad s igy folytonos keverést igé nyel, nem is szólva arról, hogy ezek a szemcsék kö ny nyen és elég gyakran eltömik a permetező dióját.

A „Pro vino“ oldata voltaképen pelyhes, kissé kocsonyaszerü keverék, mely állandóan lebegve marad, mig hosszabb állás után az oldat alul kristálytisztán I válik ki. Ez a nyálkás, pelyhes anyag a permetezőgép finom elosztása által a szőlő lombozatát egyenletesen vonja be és rendkívül tapadóképessé teszi. Az eső elleni lemosással szemben a perme nagy ellenállást fejt ! ki, ami főleg annak tulajdonítandó, hogy a csapadék 1 nem tartalmaz kristályos részeket.

Különös jelentőséget kell annak a körülménynek is tulaj doni tani, hogy a „Pro-vinoK perméje a perme-