Gazdák Lapja, 1909. július (8. évfolyam, 27–31. szám)
1909-07-30 / 31. szám
Julius 30. _____________ GAZDÁK LAPJA___________________________5-ik olda gá t és belevont és többet ver ki a kalászból, mint ,j ameuuyivtd jóllakhatnék. Rámegy a cseresznyére, az | eperre, mindenféle magra, közbe elcsipdesi a zsenge rügyet, a zsenge hajtásnak hegyét és a többit. Hiszen igaz, hogy a cserebogaras évben ezt is fogyasztja és rájár a katonabogárra is, de mihelyt könnyebben szerezhető táplálékra bukkan, otthagyja a kártékony rovarok irtását és ráveti magát a termesztményekre.“ Ez is elég, ha több nincs a rováson. De van ! Verekedő természete, szemtelen tolakodása közmondásos, de csak azóta vetünk nagyobb ügyet e bosszantó tulajdonságaira, mióta az igazán hasznos más madárkáknak akarjnk megadni a szaporodás kedvezőbb körülményeit. És ebbeli legjobb törekvésünkben gyűlik meg a bajunk a verébbel. Nemcsak az áll tehát a rovásán, hogy gazdasági szempontból nagyobb a kártétele, mint a haszna, hanem ő a legfőbb oka annak, hogy a fészekodukkal nenr bírjuk a hasznos madarak tenyésztését olyan föltűnő sikerrel bemutatni a közönségnek, mint ahogy azt szeretnék és mint ahogy különben lehetne. Mikor a városi mükertben elhelyezett, fészekodu- inkat október hó közepén átvizsgáltam, az á. v. e. alelrokével, Szakács Ö. tanár úrral, a tapasztalat ismét arról győzött meg, hogy a kitett fészekodu ellenőrzés és kezelés nélkül verébtenyésztők lennének. Pontos jegyzéket vezetünk itt a számokkal jelölt mesterséges odúk lakóiról s azt már örömmel láttuk, hogy amelyikből a verébfészket a tojásokkal együtt kidobtux : több esetben utánna hasznos madárka foglalta el s költött benne. A verebeket tehát nemcsak az odúkból kel! kilakoltatni, tojásaikat elpusztítani, hanem ahoi nagyobb csapatba verődnek, ott söréttel tömegesen irtani is szükséges. Megint Hermán Ottó ítéletét citálom : „Nem marad más hátra, mint a sörétezés, mert különben cinegék helyett verebet tenyésztünk.“ Végezzék a verébirtást felnőtt, érett emberek. Iskolákban csak szűkszavúan, mérsékelt módon lehet szó a verébirtásról. Nem volna ugyanis helyes a tanulókat ebben az irányban serkenteni s az irtásra mintegy rászabadítani; nemcsak az állatkínzás bő alkalma s ellenőrizhetetlen volta miatt, hanem azért is, mert a verébcsoportba verődő más mad,irkák (pipiske, sármány, cinke stb.) is áldozatul esnének a kellő ismeret és vigyázat nélkül végzett irtásnak. Olyan végezze tehát, aki a cél tudatában se meggon- dplatlánságot, sem kínzást nem követ el, hanem kellő ismerettel s körültekintéssel bir. Ezt legjobban az állatvédő egylet tagjairól lehet föltenni s kívánni. Hogy egyes természetrajzok, iskolai olvasókönyvek még pártoiólag szólnak a verébről : ennek az az oka, hogy eddig nem volt tisztázva a verébügy. Tisztázta azonban a föntebb közölt ítélet ; ne legyen tehát tovább ingadozás e kérdésben! Sok tapasztalat és megfigyelés után ki van a fejére mondva, hogy kártékony, nem érdemel hát védelmetUdvaromban elégszer láttam, hogy mihelyt egy cinke vagy ökörszem kíváncsiságból belebujt a fészek- odúba, a verebek ott termettek és lármás támadásaikkal elzavarták. A cinke ugyan nem fél a verébtől, de a folytonos, lármás bosszantásokat ő sem szerep. Nyugtalanítja a veréb az etetőben is a cinkét. Ő ugyan nem kedveli a madárkalácsot, de sokszor láttam, hogy az etetőben levő cinkéhez lármásan odacsapott s elriasztotta csak azért, hogy, az se egyék. Ez a bosszantó tulajdonsága nagyon hasonlít a szénán fekvő kutya öntéséhez. Volt e tél elején egy gyönyörű vörösbegyem az udvarban. A vadszölő bogyóit is edegélte, csaknem egész nap az udvarban volt. Hqtekeu át az egyik f£- szekoduban töltötte az éjeket, Alkonyaikor a szemem láttára surrant bele. A verebek sokszor molesztálták szegényt. Egyszer eltűnt. Többé nem jött. A verébnek kevés számú pártolói a h^rnyózó hasznát emlegetik. Állítólag 3 ezer hernyót is elhord egy hét alatt fiainak. — Szőlő- és gyümölcstermelő gazdáink figyeljék csak jobban meg : a verébtől ez se tiszta haszon. Ennek a sviháknak ugyanis egyik legkedvesebb eledele a gyümölcsfák virágbimbója. Egy amerikai farmer megfigyelése szerint egy veréb a barackfáról másfél perc alatt 19 virágot tépett le. Sok kárt tesz az almafán is.! Szőlőiben pedig azzal, hogy nagyon sok szemet megcsipked csak úgy válogatásból s duskálkodásával tizszer aunyi szemet tesz tönkre, mint amennyit, megeszik. Megcsipkedett szemekre ugyanis szívesen megy a darázs, sok egyéb rovar: természetesen nem a kár jóvátéle végett ! Még egyszer visszamutatok arra a tűrhetetlen kártételére, hogy odulakó kiválóan hasznos madárkáinkat kizaklatja fészkükből. Amint a gyökérszálacskákat kezdi a cinke az odúba hordani : a verebek megszálljak az odút, elmarják a cinkét. Összefoglalva : a veréb nem érdemel védelmet, irtani kel). Természetesen legjobb a tojásait pusztítani, mert igy a legcsekélyebb kínzást sem követjük el. Csörgey T. írja, hogy Németország több vidékén mindkét verébfajt (t. i. a házit és mezeit) erősen irtják s mindenütt azt tapasztalták, hogy a mily mértékben fogy a veréb, píy mértékben szaporodnak az igazán hasznos rovarevők, ügy az odulakók, mint a szabadon fészkelők. Kerekes József. A kosárfüz metszése. A főz metszésének ideje akkor következik be, amikor az "összes levelek lehullottak, ami fagy esetén már novemberben vagy decemberben áll be. Rendkívül jutányosán, gyári áron alul eladók a következő teljesen használatlan gazdasági gépek, és pedig: 1 drb. Garvens-féle Norton kút 3 rn. csővel, 1 drb. Rapid kút 6 m. rézcsővel, 2 drb. 2-ós, és 7 drb. 1-es különböző nagyságú resicai acél eke, 5 drb, 2-ős és 2 drb. 3-as ekefő, 1 drb. répa kapa, vasboronák, répa vágók, szecskavágók, tengeri morzsoló, rögtöró vas henger. Felvilágosítás szerezhető a kiadóliivatalban. 254 3—1
