Gazdák Lapja, 1909. július (8. évfolyam, 27–31. szám)
1909-07-23 / 30. szám
2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA ju'-ius 23. Már pedig a közteherviselés fokozott aránya elsősorban mindenesetre a kötött vagyont fogja sújtani. — Ez azonban nem szerencsétlenség, mert ez a teher viszont a pusztulástól menti meg e vagyon testeket. Ha tehát az egyházi domíniumok fentartá- sához ragaszkodik az egyház, ne élet halál harcot hirdessen annak védelmére, hanem igenis okos belátással készüljön el arra, hogy azt támadni fogják, s vegye nagyobb katasztrófának elejét azzal, hogy akadályokat nem fog gördíteni, annak fokozatos megterhelése elé s azzal a vagyonnal, amelyek nem magán szerzeményből, de királyi adományokból a nemzet vagyonából alakult, igyekezzenek ne csupán szorosan vett egyházi, de társadalmi célokat is szolgálni s igy azok fenttartásának szükségességét tényekkel demostrálni. A szeszgyártás befolyása gazdaságunk belterjességére. A gazdasági iparok között, kétségkívül a szesz- gyártás érdemli meg az első helyet azok között, amelyek alkalmasak arra, hogy üzemük által gazdálkodásunkat belterjessé tehessük. Tavaszi gondok.*) Az öreg Bardócz Pál (a kétökrü) ott törte a rögöt a két sovány ökrével az utmenti dűlőn. De alig léptek párat, megint megálltak, hasztalan nógatta Bardócz a Csákót, meg a Tündért, nem fogott azokon a jó szó, de még az ostor sem. Mit telietett hát Bardócz Pál ? Leült a barázda szélére s tekingetett felfelé az égre. Közben százszor is elmondta : — Kegyetlen erős, nem tudom, hogy bírjuk ki! P főnt a kék tavaszi égen sehol egy tenyérnyi bárányfelhő sincs. A nap forrón tűz le a földre s perzseli a zsenge mezőt. *) A „Székely népiből vettük át. Kétféle irányban érvényesül ez. Először azáltal, : hogy a szeszgyártás mellett képesek vagyunk nagyobb számú olyan marhát tartani, amelyek után bőséges trágyát kapunk. Másodszor azáltal, hogy a termelés* j ben helyesebb arányokat tarthatunk be, miáltal ter- i üléseinket nem csak állandósítjuk, do fokozzuk is. A szeszgyártásnál nagy mennyiségű olyan mel- í lékterményt nyerünk, amiket, mint. hizlaló takarmányokat, nagy haszonnal vagyunk képesek értékesíteni. Ha burgonyából gyártjuk a szeszt, akkor a moslék, a hozzá kevert maláta folytán —- értékes takarmány. Ennek értékét pedig fokozhatjuk, ha a krumpli meí- i lett még kukoricát is használunk szeszgyártásra. Ha pedig cukorrépából gyártunk szeszt, nagymennyiségű répa szeletet nyerünk, amelyben még mindig marad vissza 1—2 százalék cukor, ami a szeletnek értéket ód, s kevés szemes takarmány hozzáadásával, hizia- . lási célokra használható. A mosléknak és szeletnek az az előnye is van, hogy általa, illetőleg vele, kevésbbé értékes takarmányok, mint a szalmafélék, tőzeg, kukorica szár is, j előnyösen használhatók fel. A szeszgyártás megszünteti gazdaságunkban az egyoldalú termelést.. Nem leszünk kényszerítve csupán csak a búzától várni boldogulásunkat. Mert a búza mellett más — szeszgyáriig feldolgozva sokkal na- j gyobb hasznot adó — terményeket is kénytelenek ; leszünk termelni. Előny azouban az is, hogy miután terményeinket ! helyesebb, a termés feltételeinek inkább megfelelő Máskor igy Szentgyörgy nap után a gulyakolomp hangja szaporán vegyült bele a madarak danájába; most mezőn, mert elült a jószág, mihaszna járná a legelőt ! a mikor alig van azon harapni való ? Pedig mennyire vártuk, hogy kifelé menjünk a télből ! Mert hosszujvoit és a takarmány kevés, sem széna, • sem abrak. A hosszú telet sínylették meg a Bardóez Pál , ökrei is. * Azért ődelegtek ide-oda, azért látszott meg minden bordájuk, hozzá kemény föld, a nehéz szántás, kései vetés, gyönge búza. se legelő, se takarmány; nem csoda, hogy elkeserítették Bardócz Pált. Csöndesen magába szállott ember volt különben f az öreg, de most kifakadt. \ Minden gazdaságban ^ Európeszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolesóbb, t ' nélkülözhetetlenek .. ^ a gazda minden követelményének legjobban megfelelő | „Eredeti Kalmár-rosták“j Ezévi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. ■SCE*.X*s::i.É>,a:* 2Zs. óa '3?., -SCöclrjűiQ'aioxriaíaakE'JKi.ol.^r ? különleges terménytisztitó gépgyár és vasöntöde. Vezérképviselet: j A Magyar Királyi Államvasutak. Gépgyárának Vezérügynökségs 1 195 BUDAPEST, V., Váczi-körut 32. 53—25 j
