Gazdák Lapja, 1909. július (8. évfolyam, 27–31. szám)

1909-07-16 / 29. szám

6-ik oldal GAZDAK LAPJA fulius 16

és csak azután szárítják meg az ilyen anyagokat. A gyümölcsféléket pedig az aszalón addig melegítik, mig a víz legnagyobb része elpárolog belőlük, cukros husiik megtömöriii, mikor aztán száraz helyen soká eltarthatok.

Ugyancsak régóta használják a sót, ecetet és cukrot a konzerválásra. Az említett anyagok a rothadást és erjedést meggátolják és ezen alapszik a sóba rakás, ecetbe tevés és befőtt készítés. A gyalult káposztát és répát, fűszerekkel vagy anélkül kellő mennyiségű sóval hordókba sulykolják : vizelvonóképes- ségénél fogva eleintén a só hat konzerválólag, később ped'g baktériumok hatására tejsavas, illetőleg ecetsavas erjedés áll be és ez óvja meg a káposztát és répát a romlástól. Kellemes, savanykás izüket, melyért kedvelik, a képződött tejsavtól és ecetsavtól nyerik. Ugorkát, zöldpaprikát nyersen, céklát főve szokás erős ecetbe rakni. Hogy az ugorka szép zöld színét megtartsa, rézdarabokat, vagy rézből készült pénzdarabot szoktak némely vidéken közéje tenni. De tudnunk kell. hogy az ecet a rezet feloldja és ecetsavas rézoxid {rézzöld) keletkezik; ez pedig mérges anyag és igy a réz hozzáadása veszélyes, jobb tehát elkerülni.

Kiváló konzerváló haltása van a cukoroldatnak is, mint a különféle cukorral készült gyümölcsizeknél láthatjuk. Hátránya, hogy drága, mert csak a tömény cukoroldat konzervál, mig a kevés cukorral készült befőtt a legtöbb esetben elromlik vagy legalább is kiváló tenyésző telepe lesz a penészgombáknak. Ezeknek csirái is mindig jelen vannak, edényekbe köny- ayen belejuthatnak.

Újabb időben széliében használjak a szalicilsavat, bórsavat, kénessavas nátriumot konzerválási célokra. Meg kell azonban jegyezni, hogy e vegyszereknek azon mennyisége, melytől a mikroorganizmusok tényleg elpusztulnak, az emberi szervezetre is káros hatással van, miért is tanácsosabb az anyagokat lehetőleg nem alkalmazni.

Legújabban tért hódított a befőttek készítésénél a sterilizáció. Széles szájperemmel biró, ráillő gummi- karikával és sima üveglappal elzárható üveget használnak e célra. Megtöltésük után vízgőz hatásának teszik ki az üvegeket. A bennök levő levegő a felmelegítéskor kiterjed, fel-felemeli a záró üveglapot és eltávozik. Ha a sterilizáció befejeződött, a külső levegő nyomása a lapot a gummikarikához, ezt pedig az üveg sima pereméhez szorítja és külön lekötés nélkül elzárja az üveget. Az eljárás kifogástalan, de drága. Mikor pergamentpapirral vagy sertéshólyaggal kötözik le az üvegeket, vagy parafadugóval zárják el, melyet még szurokkal vagy pecsétviaszszal bevonnak, dacára annak, hogy ugyanazt a vesződséges munkát végzik, mint előbb, az eredmény szokszor mégsem kielégítő. Sokkal olcsóbb és egyszerűbb eljárással is célt lehet érni, A megtisztított gyümölcsöt az ízlésünknek megfelelő mennyiségű cukorral megfőzzük. Az üvegeket, melyekbe tölteni akarjuk, csak közvetlenül a betöltés előtt öblítsük ki, ne pedig már a megelőző napon, s ne hagyjuk nyitva állani, hanem borítsuk fel, vagy fedjük be.

Közvetlenül megtöltésük előtt tartsunk az üvegbe égő kénkanócot s aztán töltsük meg a forró befőttel, mikor a kéngőzök legnagyobb része kiszorul. Majd közönséges, a sütőben előbb megszárított, azután jól összenyomott vattacsomóval betömjük az üveg száját. Száraz, hűvös helyen az igy készült befőtt hosszú ideig romlatlanul eltartható, mert nem az a fő, hogy az üvegek „légmentesen“ legyenek elzárva, hanem az, hogy a levegőből a mikroorganizmusok bele ne juthassanak. A gyapot a levegőt átengedi ugyan, de a benne levő csirákat visszatartja és ez magyarázza meg. miért nem penészednek és miért nem romlanak meg az ily módon készült befőttek.

Méhészeti előadások.

Az állami méhészeti szaktanítók folyó évi julius hónapban az alább megnevezett napokon és helyeken tartanak előadásokat.

1. ) Pataki Bsla második kerületi méhészeti szaktanító, székhelye Pápa, 8 án Gyiróton, 9-ón B. Szent- lászlón, 10-én B. Szentkirályon, 11-én Cseszneken, 12- én Zirczen, 13 án Olaszfalun, 14-én Rátóton. 15-én Jutáson. 16-án Kádártán, 17-én Hajmáskéren, 18-án Öskun, 19 én Várpalotán, 20-án Inotán, 21-én Csórón, 22 én Székesfehérváron, 23-án Mohán, 24-én Csurgón, 25-én Bodajkon, 26-án Maron, 27-én Bakonysárkányon, 28-án B. Magyarszombathelyen, 29-én Bánkon és 30-án Lázin.

2. ) Valló János harmadik kerületi méhészeti szaktanító, székhelye Pozsony. (2 Vincellériskola) 5-én Zólyomban, 6-án Gyetyán, 7-én Nagyszalatnyán, 8-áa Garamszegen, 9 én Beszterezebányán, 10-én Zólyom- lipcsén, 12-én Mezőközön, 13-án Alsószabadiban, 14-én Breznóbányán, 15-én Erdőközön.

3. ) Rózsa János negyedik kerületi méhészeti szaktanító székhelye Sárospatak. 12-én Bökényen, 13- án Tivadaron, 14-én Forgolányon, 15 én Feketeardón, 16 án Tekeházán, 17-én Gödényházán, 19-én Máién, 20-án Keleméren, 21-én Naprágyon, 22-én Poszobán, 23-án Zádorfalván, és 24-én Ragályon.

4. ) Forgách Lajos ötödik kerületi méhészeti szaktanító, székhelye Arad. 17-én Szatmáron, 19-én Nagybányán, 20-án Misztótfalun, 22-én Giródtotfalun, 23-án Felsőbányán és 24, 25. 26-án Sarmaságon.

5. ) Tóth János hatodik kerületi méhészeti szaktanító, székhelye Nagyenyed. 26-án Tavdoson, 27-én Lozsádon, 28-án Tormáson, 29-én Berczenczen, 30- án Kudzsiron.

6. ) Nagy János hetedik kerületi méhészeti szaktanító, székhelye Kolozvár. 19-én Korpádon, 20-án Keszübön, 21-ón Mocson, 22-éa Novalyon, 23 án Kis- sármáson, 24-én Marosludason, 25-én, és 26-án Görgónyszentimrón.

7. ) Valló Árpád nyolcadik kerületi méhészeti szaktanító, székhelye Temesvár, az egész hónapban a gödöllői állami méhészeti gazdaságban teljesít szolgálatot.