Gazdák Lapja, 1909. június (8. évfolyam, 23–26. szám)
1909-06-18 / 25. szám
jun. 18. GAZDIK LAPJA ____ _________________5-ik oldal. A mészviz. A hegyvidéki kirendeltség első idejében, Egan kormánybiztossága korában, a ruthének keserves állapotáról a földmivelésügyi minisztériumhoz érkezett jelentések közt az egyik tüzetesen szól a pálinkáról. Az orosz mód szerint készített pálinkáról is meg- emlékszik s elmondja, hogy nemcsak a felvidéken issza ezt a mérges pálinkát a nép, hanem az alföldön is igy készül már sok helyen a pálinka, mert a korcsmák rengeteg haszonnal mérik ezt a valóságos mérget, ami nem egyéb, mint mészviz. Finánc soha sem látta, a kincstár szeszadója nem terheli. Az aradáci és az utóbbi időkben oly megrendítő egyéb halálos pálinkamérgezések borzalmas titkához alkalmasint elvezet a mészviz, az orosz módra készíteti pálinka. Erről egy közigazgatási tisztviselő a következőket közli : Apró, szegény falvakban a korcsmák udvarán, vagy valami szurdék zugában rendesen oltott meszet talált az ember. Nagyobb forgalmú korcsmáknál meszes gödör van, kisebb pálinkaméréseknél ládában, hordóban, dézsában találunk meszet. Ezen készül a pálinka. Az oltatlan mészre öntött víz oly tiszta mint a kristály, az ize pedig maró, mint a lúg. Az orosz mód szerint ebbe pálinka esszenciát kell önteni és megvan a karcos pálinka. Az alsó néposztály ép a maró voltáért kedveli. Néhány decit el lehet birni belőle, ki is lehet aludni, hanem nagyobb mennyiségnél, mint a mostanában előfordult halálos pálinkamérgezéseknél, már a méreg vészes erejével támad a szervekre. A mészviz a pálinkahamisitásnak nagyon elterjedt módja, de ma sem üldözik eléggé. Az országos vegyészeti intézet a fenforgó esetek megvizsgálásánál terjessze ki figyelmét a mész-pálinkára és szakértői tekintélyével is járuljon a szigorú vizsgálatok elrendeléséhez, a nyilvános mérgezések példás megbüntetését pedig segítse elő. Magy. föidm. irodalom. Az élelmiszerek jutányosabb termesztéséről címen külön kiadásban jelent, meg Révész Istvánnak, a buda pesti m. kir kertészeti tanintézet tanárának az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben e címen tartott előadása. A szerző érdekes tanulmányában rámutat azokra a hibákra, a melyek az élelmiszerek termesztése körül nálunk általánosan divnak. Ezzel szemben ismerteti a bolgár kertészkedés nyereséges voltát, a mely lehetségessé teszi, hogy olcsón adják terményeiket, mégis igen nagy jövedelemmel dolgoznak, a miért csakugyan érdemes elhagyni hazájukat, hegy téli pihe- : nőre évenkint hazatérjenek azzal a 30—40 millió koronával, a melyet a magyar termelők szégyenére hazai földünből maguknak megszereztek. Tagadja, hogy ha- I sonló termelési irányra a magyar termesztő népe nem ! lenne képezhető, ha annak kiviteli módjával és i eredményességével megismertetjük. De rámutat egyut- | tál a bolgáros természeti hibáira. Ez okból óva int e termesztő irány szolgai utánzásától; megismertette egyut- i tál oly termesztő eljárással, a mely mellett a bolgáros í termesztés előnyei fölhasználásával, annak hibái kikü- ! szöbölve lennének és mégis nagyobb jövedelmet biztosítana annál is, mindamellett, hogy terményeit jóval ol- | csobban adhatná a mai áraknál. Fölemliti. hogy a gép- j járómüvek és földmunkáló eszközök rohamos térfogla- ! lásával mennyire megcsappan a trágyatermelő állat állomány, a termelt trágya már is kevés, ennek folytán drágul vele a termesztés és emelkedik a termények ára. Ennek kapcsán sürgős föladatnak jelzi, hogy már eleve gondoskodjunk trágyaszekerekről. Javasolja a : házi szemétnek is trágyázásra való fölhasználását és ' azért tiltakozik egyúttal a budapesti házi szemétnek, mint értékes trágya anyagnak tervezett elégetése eben, sőt módját mutatja annak is, miként lehetne ezt úgy fölhasználni trágyázásra, hogy vele egyúttal a mélyebb fekvésű telkek föltöltetnének a nélkül, hogy abból a legcsekélyebb közegészségügyi ártalom származnék, a mi a lakásdrágaságon is hivatva volna némileg segíteni. Részletesen foglalkozik az értékesítés kérdésével, rámutat a budapesti vásárcsarnok hibáira, de egyúttal javasolja az orvoslási módot is. Indítványt tesz oly vásári rendtartás életbe léptetésére, a mely a mainá tökéletesebb és mégis a lakosság felénél is olcsóbban és kényelmesebben juthat élelmiszereihez, mint ma. A mü a Pátria irodalmi vállalat kiadásában jelent meg és kepható. Ára 1 korona. naasisr Magyar Saugerhauseiii gépgyár r.-t. vasöntöde, gép- és rézöntődé BUDAPEST, V., Csákiya-utca 3. szám. rrT7"7r szeszgyárak és szeszfmomitck j teljes gépészi GÉPvjYÁR. keményitő-syrup- és dextrin-gyárak ' berendezése. Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszéríékesitö- és erjesztö-kiállitás Bécs Í9Q4. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés.-gEBassa" 3SS&HH.. M
