Gazdák Lapja, 1909. május (8. évfolyam, 19–22. szám)
1909-05-07 / 19. szám
8'ik oldal GAZDÁK LAPJA május 7 fákat is. amelyeket a nyúl megrágott. Ne nézzük tehát pusztulásnak kitett fáinkat tétlenül, hanem segítsünk azokon úgy, ahogy lehet minél előbb! Minél kevesebb ép kéregrész maradt a fa törzsén, a fa megmentéséhez annál kevesebb a remény. A nagyon körülrágott fiatal fát leghelyesebb földszint lefürészelni és oldalhasiték-oltással beoltani. A fejlődöttebb fiatal termőfáknál pedig a következőkép járunk el. A nynl- rágás után a fa derekán még mindig szokott visszamaradni annyi a kambiumból, amennyi az összeforradást j illetőleg a behegedést közvetítheti. Ilyen esetben tehát éles késsel vigyázva faragjuk meg a rágás szélét, csináljunk agyag, mész és friss marhaürülékből kemény pépet és azzal mázoljuk be a sebzett fát és hogy az eső ezt a tapaszt le ne mossa, csavarjuk körül, burkoljuk be valami rongygyal vagy zsákdarabbal. A sebzéshez képest 2—3 év alatt tökéletesen beforrja a fa a szenvedett sérülést. Azzal is elősegithetjük az egészen körülrágott fatörzs összeforradását, ha a sebet áthidaljuk 4—5 helyen ügyesen hozzáfaragott és ráerösitett oltóvesszökkel. A méh tetvessége, a raéhtetü, egy vörösbarna gombostű-fej nagyságú élösdi, nagyon elszaporodik, nagyon kínozza a méheket, különösen ha az anyát lepik el. Sok esetben 6—8, de néha még ennél is több tetüt találunka méheken. A tetvesség igen nagy ellensége a móhcknek, mert a méhek testéből az életnedvet szívják, az igen beteggé és gyengévé teszik, úgy, hogy az egész család elpusztul belé. A méhtetii ellen való védekezés abban áll, hogy a kaptárokat mindig tisztán kell tartani és ha a tetvesség beállott, akkor a beteg családokat formaiinnal vagy naftalinnal, esetleg dohányfüsttel füstöljük meg. E szerek füstje a méhtetüt elpusztítja és a méhek megszabadulnak tőlük. Irodalom. Az élelmiszerek jutányosabb termesztéséről. Külön kiadásban jelent meg Révész Istvánnak, a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet tanárának az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben az élelmiszerek jutányosabb termesztése címen tartott előadása. Szerző rámutat azokra a hibákra, amelyek az élelmiszerek termesztése körül nálunk általánosan dívnak, ezzel szemben ismerteti a bolgár kertészkedés előnyös voltát, mely lehetségessé teszi, hogy olcsón adják terményeiket, mégis igen nagy jövedelemmel dolgozva, téli pihenőre évenkint 30—-40 millió koronát visznek haza. Tagadja, hogy hason termesztési irányra a magyar termesztő képes nem lenne, ha annak kiviteli módjával és eredményességével megismertetjük. De rámutat egyúttal a bolgáros termesztés előnyei felhasználásával annak hibáira, melyek ha kiküszöbölve lennének magasabb jövedelmet szerezhetne a bolgár mindamellett, hogy terményeit jóval olcsóbban adhatná a mai áraknál. Sürgős feladatnak jelzi a háziszemétnek trágvázási j célokra való felhasználását és azért Tiltakozik egyúttal a budapesti házi szemétnek, mint értékes trágyaanyagnak tervbe vett elégetése ellen, sőt módját mutatja annak is, miként lehetne ezt úgy felhasználni trágyázásra, hogy vele egyúttal a mélyebb fekvésű telkek feltöltetnének anélkül, hogy abból a legcsekélyebb j közegészségügyi ártalom származnék, ami a lakásdrágaságon is hivatva volna némileg segiteni. Részletesen foglalkozik az értékesítés kérdésével, rámutat a budapesti vásárcsarnokok hibáira, de egyúttal javalja az orvoslási módot is : indítványt tesz oly vásári rendtartás életbeléptetésére, amely a mainál tökéletesebb és melynél a lakosság felénél is olcsóbban és kényelmesebben juthat élelmiszereihez, mint ma. Aktualitásánál és fontosságánál fogva azoknak a kérdéseknek, amelyeket ezen kis füzet felölel, ajánljuk annak beszerzését az intézőköröknek, termesztőknek és a háziasszonyoknak is. A mü a „Pátria“ irodalmi vállalat kiadásában jelent meg és ugyanott kapható 1 K.-ért Bpesten, Üllői-ut 25. sz. alatt. Fedeztető mének kimutatása 1909. évre. A Magyarország területén az 1909. évben áilami ménekkel létesített fedeztető állomások továbbá az egyes tenvész- : tők által kibérelt állami mének, valamint a m. kir. | állami ménesekben felállított törzsmének kimutatása I megjelent. Eszerint a székesfehérvári méntelepről 787, | a nagykőrösiről 919, a debreceniről 1108, a sepsiszent- györgyiről 410 mén vagyis összesen 3218 mén hasz- náltatik ez idén fedeztetésre. Ebből angol telivér 237, angolfajta 1550, arab telivér 64, arabfajta 314. Nonius 569, Gidran 200, lipicai 167, nori és rokonfajta 117. A fedeztetési állomások száma 905. Ezeken kivül az állami ménesek törzsménjei szintén fel vannak sorolva a kimutatásban, melyekkel összesen 3287 fedező mén használtatik az idén fedeztetésre. Magyarország sörtermelése. A hivatalos lap egyik száma közli a pénzügyminisztérium kimutatását Magyarország sörtermeléséről március hónapban és az i 1908. szeptember 1-től folyó kámpányban. E szerint termeltek március hónapban 220.122 hektoliter sört, vagyis 24.743 hektoliterrel kevesebbet, mint tavaly márciusban, a mikor 244.985 hektolitert termeltek. A termelt sör után jár 936.161 korona söradó és 2,041.091 korona söradópótlék, mig tavaly márciusban 1,034.253 korona volt a söradó és 2,255.047 korona a söradópótlék. 1908. szeptember 1-től 1909. március végéig termeltetett 1,044.718 hektoliter sör, vagyis 155.134 hektoliterrel kevesebb, mint 1907. szeptember 1-től 190^. március végéig, a mig 1,199,852 hektoliter sört termeltek. Ez idő alatt a söradó volt 4,471.557 korona, vagyis 635.091 koronával kevesebb, mint az előző évi kámpányban, a mikor 5,106.648 korona volt a söradó. A söradópótlék kitett ugyanakkor 9,757.942 koronát, vagyis 1,381.153 koronával kevesebb, mintáz előző évi kámpányban, a mikor 11,139.095 korona volt a söradópótlék. A kincstárnak tehát az idén eddig már 2,016.244 koronával kevesebb a bevétele a sörfogyasztásból. A sörtermelés és fogyasztás-csökke
