Gazdák Lapja, 1909. május (8. évfolyam, 19–22. szám)
1909-05-28 / 22. szám
8-ik oldal május 28 GAZDAK Nagykárolyban, 9 én Nagysomkuton, 14-én Avasujvá- roson és Nagybányán. — A Házinyultenyésztök Országos Szövetsége május 8-án a Köztelek nagytermében tartotta alakuló közgyűlését. Az ország minden részéből tekintélyes számban sereglettek egybe a házinyultenyésztök. Ezenfelül kétszázan Írásban jelentették belépésüket. A szövetség elnökévé egyhangúlag Liptay Frigyesné bárónőt választották meg. A tagsági dij évenként csak 6 kor., a mely összegért a szövetség havonta kétszer megjelenő hivatalos közlönye a Házinyultenyésztés és Értékesítés cimü (Budapest) Csillaghegyen megjelenő szaklap i- ingyen jár, a melynek olőlizetö dija különben évenkint 4 kor. A tagok fölvételét Auffenberg János ügyvevetö másodelnök (Budapest, Csillaghegy) eszközli. — Adóelengedés fagykár ellen. Folyó hó 8., 9. és 10-én az ország nagy részében a korán beállott fagy a szőlőkben és vetésekben oly nagy károkat okozott, hogy ennek alapján a földadó részbeni, eset- eg teljes elengedésének van helye, miért is ezennel figyelmeztetjük a fagykárt szenvedett földbirtokoso- sokat, hogy azon esetben, ha nagyobb kárt szenvedtek, azt a földadó elengedése céljából a községi elöljárós kalanágáidéktalanul irásbelileg jelentsék be. — A selyemtenyésztés hazánkban. Bezerédj Pál, országos selyemtenyésztési meghatalmazott, jelentést terjesztett be Darányi föidmivelésügyi miniszternek & selyemtenyésztés állapotáról. Eszerint hazánkban 2300 községben hetvenötezer család foglalkozik selyemhernyó tenyésztésével A termelők közel másfél millió kilogramm gubót termeltek és ezért két millió kilencszázhetvenezer koronát kerestek. A selyemtenyésztés és selycmfono-ipar után való kereset pedig a négy és fél millió koronát meghaladja. Szaporodott a termelők szama tizenháromezerrel, a termelt gubómeny- nyi-ég kétszázezer kilogrammal, a kereset pedig hatszáztizezer koronával. —- Országos kertészeti kiállítás Szegeden. A május 29-én megnyíló szegedi virág-, gyümölcs- és vetemény-kertészeti kiállítás iránt országszerte élénk érdeklődés nyilvánul. Bár fagy miatt a kertészek sok kárt szenvedtek, a résztvevők mégis egyre tömegesebben jelentkeznek, főleg cserepes- és dísznövényekkel, korai zöldséggel és gyümölcsfa csemetével. Az állam, a város és egyéb hatóságok áldozatkészsége folytán a rendezőség a kiállítók jutalmazására számos állami és egyesületi érmet, oklevelet és pénzdijat tűzött ki. A kiállítóktól semminemű heiydijat nem szednek s hogy a kiállítást minél nagyobb közönség kereshesse föl, a belépődíjat 20 fillérben állapították meg. A kiállítás egyik érdekessége lesz a díszes sajtópavillon,{melyben a kertészettel foglalkozó szaklapokat és könyveket mutatják be. A kiállítással egyidőben országos kertészkongresszust is tartanak. — Az állatösszeirás uj rendje. A föidmivelésügyi kormány utasította a statisztikai hivatalt, hogy tegyen intézkedéseket az ország állatlétszámának rendszeres összeírására. A statisztikai hivatal igazgatója Vargha LAPJA Gyula, szükebb értekezletre hívta meg Pirkner János állattenyésztési főfelügyelőt és Jeszenszky Pált, az OMGE ügyvezető titkárát s az értekezlet folyománya- kép az ott megállapított tervezetet az OMGE-hez tették át megvitatás végett. Teleki Arvéd gróf elnöklete alatt egy külön bizottság beható megvitatás alá vette Pirkner János által előterjesztett tervezetet és többek hozzászólásai után véglegesen megállapították a rendszeres állatösszeirás módozatait. Egyben elhatározták, hogy felterjesztést intéznek a föidmivelésügyi miniszterhez, hogy törvényhozási utón gondoskodjék arról, miszerint tizévenkiut lehetőleg kétszer egy rendszeres állatösszeirás foganatosítható legyen. x Legjobbnak elismert szegedi kötéláruk, u, in. rudalókötelek, istrángok, kötöfékek, marhakötelek, szántó, gyeplők, ruhaszárítók, dohány és mindennemű zsinegek* függöny- és halászszinórok, zsineghevederek (gurtuik), nyereglekötök, abrakosok, továbbá kátrány, karboiineum, gépolaj, firnis, festék, debreceni meszelő és kefeárak munkás bőrbocskorok nagyban és kicsinyben legszolidabb szabott, ár mellett szerezhetők be Drásfos Béla kereskedőnél Szatmáron, Kossuth Lajos-utca (Hid-utca) 23. szám alatt. 5—4 26. — A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetének felszámolása tárgyában folyő hó 19-ére hirdetett közgyűlés határozatképtelen volt, miért is ugyané tárgyban az újabb közgyűlés az alapszabályok értelmében Szakmaron, junius hó 2 án d. e. 11 órakor a városháza tanácstermében lesz megtartva. Vásárok. Budapesti vásárok. Vágómarha árak. (100 kilogr.-ként élősúlyban minden levonás nélkül fillérekben.) 1. rendű 11. rendű m. rend« Bika — — —--- -60 —70 46 -5* — — Magyar hízott ökör — 62—70 54—60 46 — 52 Tarka hízott ökör —--- _ 72—86 60—70 46 — 53 Magyar legelómarha — ~ — 54-62 42 — 52 Boszniai ökör — — *_ — (-) Magyar tehén — — — — 42-50 (— T arka „ —-- — — 46(-) Bivaly — — — — 53-72 (-) Növendékmarha —-- — — 34-48 (-) Irányzat élé árak változatlanok. Budapesti szurómarha vásár. Magyar élő borjú — — — — — — 84— 92 Magyar leölt borjú — — — — — 72—82 Rúgott borjú — — — — — —------— Le szúrt bárány párja 14— 20 Irányzat: lanyha. Az árak 2—4 Cili. csökkentek. Kőbányai sertésvásár. Magyar fiatal nehéz, párja 300 kilón felül — — 142—143 , , közép, párja 251—300 kg. — — 142 —143 „ „ könnyű párja = — — — 142—143
