Gazdák Lapja, 1909. május (8. évfolyam, 19–22. szám)
1909-05-21 / 21. szám
május 21. íMk oldal. GAZDÁK LAPJA — Országos eső. Heteken keresztül az egész ország gazdaközönsége egyre növekedő aggodalommal várta az esőt. Amint a tótsági gazda reményét vette az a sok kiszántás, amelyet a nem sikerült ősziek miatt el kellett rendelnie, éppen úgy reményét vesztve tekintett a jövőbe a bánsági, a temesi gazda is, mert habár őket nem sújtotta annyira az ősziek rossz kitelelése. a kiszántasok sem voltak oly ijesztő mérvűek, azonban a csapadékhiány az, amely borússá tette előttük a jövőt. Mert ott volt a helyzet, hogy az Isten kegyelméből valahogy kitelelt ősziek tenyész-holtpontra jutottak, fejlődésük nem haladt és ha ma még nem is fejlődtek vissza, tovább tartó száraz időjárás ezt is meghozhatta. A tavasziak fejlődése pedig ott, ahol szerencsésen kikelt a mag, éppen ily lassú volna. A hét közepén a beborult égbolt kis reménységet támasztott, esett is némely helyen, de nem olyan mértékben, aho-gy kellett volna. Végre aztán megeredtek az ég csatornái az ország minden részében esett az eső. Horvátország nyugati részében pedig hó esett s az egész vidék olyanná lett, mint a legkeményebb tél idején. — Védőojtás a sertósvész eilen. Hutyra dr. szerint: a betegségre vonatkozó újabb tudományos vizsgálat eredménye igen lényegesen módosította a járvány okáról való korábbi fölfogást. Amerikai búvárok ugyanis kimutatták, hogy azok a baktériumok, melyeket egészen a legújabb időig a betegség okozóinak tekintettek. csak másodlagos és lényegileg meilékes szerepet játszanak, inig a ba j valódi okozója a vérben és a szövetnedvekben keringő, a legerősebb nagyitóüveggel • sem látható, úgynevezett ultramikroszkópikus ragadós anyag. Az európai járványra vonatkozólag Hutyra állapította. meg ezt a tényt, melyet azóta Angliában, Németországban és Franciaországban is megerősítettek. A legújabb keletű kutatás csakhamar kiderítette, hogy az egészséges sertést megfelelő védőoltással meg lehet védeni a természetes fertőzéssel szemben. A Wetz! János dr. asszisztens közreműködésével végzett kísérletei közben azt, tapasztalta, hogy az olyan sertés, a mely a betegségen egyszer már átesett s melynek azután ismételten beteg állatok fertőző vérét fecskendezte a testébe, olyan vérsavót szolgáltat, mely egészséges sertést úgy a mesterséges, mint a természetes fertőzéssel szemben immunizál. Az elért eredmény megokoittá teszi a védőojtást olyan sertésfalká- ban, melyben a sertésvész rövid idővel megelőzőleg föllépett és pedig annál inkább, mert a járvány megszűnte után életben maradó beojíott állat később éppúgy elienáll a természetes fertőzésnek, mint a betegségből meggyógyult sertés. Az eddigi kísérletek kedvező eredménye folytán Darányi Ignác földmiveiési miniszter az állatorvosi főiskolával kapcsolatban az ojtóanyag nagybani termelésére és e mellett a betegség további tanulmányozására külön laboratóriumot létesittetett. Az uj laboratórium már meg is kezdte a működését, az ojtóanyag előállításának nagyon körülményes volta miatt azonban azt egyelőre még csak korlátolt mennyiségben bocsáthatja a gazdakőzönség rendelkezésére. x Legjobbnak elismert szegedi kön-Unik, u. m. rudalókötelek, istrángok, kötőfékek, marhakötelek, szántó, gyeplők, ruhaszárítók, dohány és mindennemű zsinegek- föggöny- és haiászszinórok, zsineghevederek (gurtnik), nyereglekötők, abrakotok, továbbá kátrány, karbólineutu, gépolaj, firnis, festék, debreceni meszelő és kefeáruk munkás bőrboeskorok nagyban és kicsinyben legszolidabb szabott ár m szerezhetők be Drágos Béla kereskedőnél Szatmáron, Kossuth Lajos-utca (Hid-utca) 23. szám alatt. 5—4 26. Állategészségügy. A szatmári-negyei ragadós állatbetegségek kimutatása. Lépfene: értődi Géres ; fehérgyarmatiPenyige; színérvára 1 ja i Szinérváraija. Veszettség: avast Buján háza. Kányaháza, Vámfalu ; csengeri Gacsály, Szamosdob : nagybányai Alsófemezely, Misztótfalu. Zazár; nagykárolyi j. Do- mahida, Erendred. Mezőfény, Vállai, Vezend ; szatmárnémeti Pettyén, Sárközujlak; szinérváraljai j. Szi- nérváralja; Nagykároly. Takonykor és bőrféreg: szinerváraljai j. Józsefháza. Rüh kór: avasi j. Avasiekenye ló és juh, Avasujváros ló, Komorzan ló, erdődi j. Alsóhomoród ló, Felsőboldád ló, Királydaróc, ió, Krasznasándorfalu ló. Oroszfalva ló, Rákosterebes ló. Réztelek ló ; fehérgyarmati j. Kölese ló, Miloía ló ; mátészalkai Fábián- háza 2 u. ló, ük ló, Nyirvasvári ló: nagykárolyi Er- körtvélyes ló, Kismajtény ló, Mezőpetri 2 u. ló ; szatmárnémeti Szárazberek lő, Szattnárudvari ló, Sándor- homok ló ; szinérváraljai j. Barlafalu juh, Kissebes- patak ló. Sert é so rbánc: fehérgyarmati j. Kisszekeres. Sertés vész: csengeri j. Nagygéc ; erdődi j. Királydaróc, Krasznabéltek, Oroszfalva 10 u.. Szakasz 5 u. ; fehérgyarmati j. Fehérgyarmat, Riese ; mátészalkai j. Kántorjánosi. Nagvecsed ; nagykárolyi j. Do- mahida ; nagysomkuti j. Kolcér 6 u., Magosfalu, Pribékfalva ; szatmárnémeti j. Mikola, Szamoskóród 4 u., Szamoskrassó 2 u. ; szinérváraljai j. Apa 10 u. ; Felsőbánya 2 u. Szatmár Németi: Veszettség. Rühkór: ló. Jelmagyarázat: ha a község vagy város neve után más jelzés nincs, ez azt jelenti, hogy ott csak egy udvar van fertőzve az illető betegséggel, j. ~ járás, 1. ~ legelő, m. ~ major. p. — puszta, sz. ~ szállás, t. ~ tanya, u. ~ udvar. Vásárok. Budapesti vásárok. Vágómarha árak. (100 kilogr.-ként élősúlyban minién levonás nélkül fillérekban.) Bika — — — L rendű — 60—70 11. rendű 46-5S 111. rendű Magyar hízott ökör .... — 62—70 54—60 46 —52 Tarka hízott ökör — — — 72—86 60—70 46 — 58 Magyar legelőmarha — — 54-62 42 — 52 Boszniai ökör — — — _- (-) Magyar tehén — — — — 42-50 (—
