Gazdák Lapja, 1909. május (8. évfolyam, 19–22. szám)

1909-05-21 / 21. szám

6 ik oldal GAZDÁK LAPJA május 21. gyenge és nedvdus lesz. Megfőzve a tehén-, ló- és embertrágyától, úgymint a trágyázatlan főidről való egyenlően gyöngéd, szagtalan és kellemes izü. a disz- nótrágván termesztett, még ha többször hideg vízzel Ieöblitteteít is, kellemetlen szagu, a juh trágyáról való pedig a legsilányabb iesz. A póréhagyma ember és ember és lótrágyán tenyésztve, igen gyöngéd és jó, kellemes szaggal ; téhéntrágyán durva és keserű izü, a juhtrágvának szagát felveszi, disznótrágyán keserű, csipős, rossz izü lesz. A retek tehén- és embertrágyá- tói a legíinomabbb, legjobb és legkellemesbb, kezdet­ben édeskés, csipős izü. Disznótrágyában csak közepes ; juhtrágyán sokkal silányabb, míg lótrágyán a legsilá­nyabb, és kellemetlenebb szagu termést adja. — A vöröshagyma lótrágyán előbb édes, de aztán igen erős izü és erős szagu, juhtrágyán nem oly édes. de jó és finom izü, tehéntrágyán és embertrágyán előbb édes, aztán erősebb lesz. Ezt tudva, a kertésznek módjában áll a legjobb terméshez jutni, csak a trágyát kell jól megválasztania. — A legyek pusztítása. A legyek tudvalevőleg nagyon veszedelmes állatok. Ők terjesztik szét az em­berek között a legtöbb betegség mikrobáit. Kezdődik a nyár és az 'első meleg napokkal megjelenik a légy­raj is, nemcsak, hogy kellemetlenkedjék, hanem, hogy ragályos és infekciózus betegségeket terjeszsen. Tudó­sok megállapították, hogy a házi légy, a musca dmnos- ticH, nagyon könnyen okozója lehet tífusznak, difteri- tisznek. vérhasnak, sőt, a kolerának is. Egyetlen bacil- lusfaló légy egy napon tiz milliónál több tuberkulózis baeillust tud szétszórni tiidövészesek böpetébői. A pá­risi „Lft Matin“ az embergyilkos legyek kiirtására pályázatot hirdetett még 1 f*05. októberben és 10.000 frankot Ígért ama tudományos könyv szerzőjének, a mely a legalkalmasabb módot tudta a legyek kiirtá­sára. Kétszázhatvan pályázat közül a dijat a „Delenda mu-ea“ jeligéjű pályázónak adták ki. A mű tudós szerzője a következőket ajánlja; Palaolajat vízzel jól fel kell kavarni, s jól megöntözni vele a szemétdom­bokat. illemhelyeket. Az olaj megöli az összes álcákat és megakadályozza a peték megérését. A kísérletek palaolajjal annyira beváltak négy éven keresztül, hogy most a zsűri dönthetett a pályázatban és kiadta a „De­lenda musca“ tulajdonosának a tízezer frank dijat. A kehes lovak. A közönséges beszédben s álta­lában a mindennapi életben kehességnek nevezik a lo­vak levegő utainak bárminemű megbetegedését, kezdve a fulladozástó), a heveny orrhuruíig. A fulladozás a lélegző és a véri e -iagési szervek állandó, gyógyítha­tatlan megbetegedésének a tünete, mely kis munka vagy futás után észlelhető az állaton s igy használ­hatóságát nagyban csökkenti. Kehességnek tekintik a levegő utak beveuyhurutját, mely orrfolyással vagy köhögéssel szokott járni; de ez sem a. tulajdonkénem kehesség. Ilyen hurutot előidézhet a poros takarmány, annak hosszabb időn Keresztül való etetese, mely a tüdő rugalmasságát nagyon e-ökkenli. A tulajdonképeni kehesség, mely szavatossági Inba, az ilyen kisebb ter­mészetű bajok elhanyagolása esetén keletkezik, mikor a légzőszervek elvesztik rugalmasságukat, gyakori erős izomunka vagy az amúgy is gyenge tüdőnek, inéi (kártyának előrehaladt hevenygyulladása követ­keztében fejlődik. Azért no tartsunk minden lovat ke­ltésnek, melyet addig ennek tartottunk, mindamellett tartózkodjunk az ilyenek megvételétől, vagy ha meg I is vészük, futtassuk az állatot (jobb lm előttünk közvet­lenül fut) s figyeljük megy, futás közben nem fu j e vagy I ziliál-e? Utána nézzük meg, hogy nagyon gyenge nyo­másra nem köhög-e s hogyha a fejét a szügyéhez tart­juk, nem ürül-e az orrából válhuiék ? Irodalom. A természeti emlékek védelme. A íöld-nívóié-mgyi miniszter fontos lépést tett a természeti emlékek intéz­ményes védelme érdekében, a midőn megbízta Kaán Károly erdőtanácsost, hogy a természeti emlékek fönntartásának kérdését tanulmány tárgyává tegye. Kaán erdőtanácsos e megbízatásnak megfelelt, s mun­kája : A természeti emlékek fönntartása címen most jelent meg a földművelésügyi miniszter kiadványaként. Kiált szerint gondozásra, sőt törvényes védőiemre ér­demes természeti emlékként volna tekintendő a ha­zai föld fölületén, vagy annak mélyében a természet bármely világába tartozó minden olyan természeti al­kotás, vagy annak bármily változatban és arányokban csoportosult összessége, mely vagy történetileg becses, vagy tudományosan értékes, esztétikailag kiváló, bármi '«IRBBiWr .M£l BBffiSI,. || ^iim Hl || |H tM||pn isi" tűi íí <» r n ;í íe sem gépgyár r.-i. vasöntöde, gép- ás rézöntődé BUDAPEST, V., Gsák!ya-utca 3. szám. szeszgyárak es szeszfinomitók ( t0H03 PÖDÖSZÍ élesztögyárak ' ^ & ^ keményitő-syrup- és dextrin-gyárak D6r©ndsZöS6. Alakit meglevő gyárídepskst és szállít, minden egyes gépet és készüléket küiön-külön. is. Nemzetközi szeszértékesitö- és erjesztö-kiállitús Becs 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés. SPECIAL­GÉPGYÁR: \i :®

Next

/
Thumbnails
Contents