Gazdák Lapja, 1909. május (8. évfolyam, 19–22. szám)
1909-05-21 / 21. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA május 21 nek bemutatásra, hogy hasonló kollekció magyar kiállításon alig került még bemutatásra. A nemzetközi tejgazdasági kiállítás és a nemzetközi tejgazdasági kongresszus ugyanezen időpontra gyűjti Budapestre az idegen : német, angol, francia stb. gazdák legjelesebbjeit; midőn tehát a magyar gazdák a kongresszusra összegyülekeznek, a külföld figyelme nemcsak közvetve, de az idegen államok képviselőinek jelenléte folytán közvetlenül is növeli állásfoglalásuknak súlyát és jelentőségét. Örömmel és bizalommal tekint a gazdaközönség a közelgő ünnepnapok elé, mert legelső társadalmi intézményei és testületéi kebelében immár beállt a régi óhajtott harmónia, s az elmúlt válságos idők után lelkes, odaadó vezérek irányítják társadalmi mozgalmaikat és azon küzdelmeket, melyeket előreláthatólag a közel jövőben meg kell vivniok nemcsak a saját, de az egész mezőgazdaság érdekében. Ezeknek a védelmi harcoknak kipróbált vezérekkel élén indulhat a gazdaközönség, kik közül legelső helyen áll általános bizalmat bírva az uj fővezér ; kétszeresen íontos tehát a most megtartandó országos gazdakongresszus abból a szempontból is, hogy egy oly hatalmas tábornak lesz impozáns felvonulása, mely most ébredt igazsága és ereje öntudatára akkor, miRóka vadászat. A ,Gazdák Lapja“ közlésre érdemesített tárcapályázata. Irta : Berger József. Bizonyára tudják, hogy a vadon élő emlősök közt furfangosságáról és találékonyságáról legjobban ismert ragadozót, a rókát, sokan hasznosnak, sokan pedig károsnak tartják. Természettudósok, gazdák — csekély kivétellel — hasznosnak, vadászok pedig károsnak minősitik. Máskép osztályoz az egyik és máskép a másik. Vagyis mondhatjuk, hogy úgy ez osztályozásnál, mint sok más esetben először is az egyéni érdek dominál és csak ezután esik a különböző szempontok alá. A vadász, aki tudatában vau a természetvizsgáló ama kijelentése valódiságának, hogy egy róka egy év alatt cirka 60 nyulat és számos foglyot pusztít el, és akinek a nemes ellenségnek megbecsülése a szivében van, nem mondhatja hasznosnak. Tegyünk csak egy kis számítást, hogy milyen pusztítást vinne véghez az évről-évre szaporodó falánk vad és milyen hadjáratot intézne nemes vadállományunkra a létért való küzdelemben. i dőn minden vonalon szervezett csatasorokkal | áll szemben, melyek úgyszólván mind ellene tömörülnek, nem véve tekintetbe, hogy a magyar földet s ezzel a magyar nemzetgazdaságot is létalapjaiban támadják. Szövetkezeti közgyűlés. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 19-én d. e. 11 Órakor tartotta évi rendes közgyűlését Szalmáron a városháza nagy termében. Tekintve a szövetkezet mostani válságos állapotát a gyűlés iránt fokozott érdeklődés mutatkozott s a tagok az érdekelt községekből mindenünnen szép számmal jelentek meg. A gyűlés napirendjére a szövetkezet fel- ! számolása is ki volt tűzve, erre azonban nem került sor, mert az alapszabályok értelmében a felszámolás kimondásához a tagok részének jelenléte szükséges. Tekintve, hogy a szövetkezetnek több mint 1500 tagja van s ezekből 1000 természetszerűleg nem jelent meg a köz- Syülés junius hó 2-án lesz megtartva, mely gyűlés a jelenlevők számára való tekintet nélkül határozatképes. Annak ellenére azonban, hogy a gyűlés jelenleg határozatképes nem volt, mégis részletesebben emlékszünk meg róla azon fontos momentumoknál fogva, melyek rajta történtek. Az igazgatóság jelentését Poszvék Nándor ügyvezető terjesztette elő. A jelentésből a köBizony nagyon saomoru volna a végeredmény. Talán azért, hogy nem ismerik, vagy nem tesznek számítást, sok vérbeli vadász nem szólva vasárnapi vadászokról — ha nyáron találkozik rókával, nem lövi le, hanem gyengéd átokkal továbbmegy. Magában pedig igy gondolkozik: nem bántják gazember, majd találkozunk a télen, ha bundád értékes lesz. Tehát azon reményben, hogy találkozik vele 50 - 60 nyúlnak elég könnyelműen az életét veszi. Őszintén bevallva jó magam is igy gondolkoz- ! tam, mint fiatal tapasztalatlan vadász. Nem gondolkozom most igy, mikor már szomorú tapasztalat után meggyőződtem ama természettudós állításának igazságáról. Hogy mennyire tudja az az arcátlan, vakmerő, alattomos, de sok esetben buta róka a nemes vadállományt csökkenteni csak 3—4 év alatt, arról csak annak van igazán fogalma, aki tapasztalta. Node amit elmulasztottam eddig, pótolom ezutám Felhasználok minden alkalmat, szabad időmet,- hogy gyilkoljam ellenségünket. Nem ismerek fáradsá- ‘ got a pusztításban, úgy megyek mindennap utána, I mintha egy csodálatos, láthatatlan erő vinne. Talán
