Gazdák Lapja, 1909. május (8. évfolyam, 19–22. szám)
1909-05-07 / 19. szám
május 7 GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal ben költ cigarettára nagyobb mértékben, mint bármily más fényüzési cikkre. Azok az országok, melyeknek talaja és éghajlata ilyen szivarkadohányok termesztésére alkalmas, ennek a kedvező helyzetnek alapos és okszerű kihasználása mellett nagy anyagi előnyökhöz juthatnak. A természet a mi hazánkat is megáldotta azzal a képességgel, hogy ilyen dohányokat produkálni tudjon, csak dohánytermelőinken áll, hogy ezt az áldást, melyet a természet juttatott nekik, érdeme szerint ki is használják. A kerti és muskatály dohány termelő gazdáknak át kell hatva lenni attól a tudattól, hogy nemcsak épen egy év termelésének hasznáért dolgoznak hanem meg kell vetniük alapját a finom dohány nagymértékű termelésének, mert ez minden termelésnél nagyobb jövőre van hivatva. Ha ezek a különleges jellegű dohányok teljes tökéletességgel fognak termeltetni, azok nagyon finom anyagot fognak szolgáltatni, a melyért a termelők joggal várhatnak igen jelentékeny anyagi eredményeket is. Eddig bizony ezeket a dohányokat sok helyen nem úgy termelték, amint kellett volna. A sikeres kerti dohánytermelésnek egyik főkelléke ugyan már rendelkezésükre áll a gazdáknak: ez a tiszta jellegű teljesen megbízható mag. Többször ismertettük azt a nagy munkát, melyet a jövedék tisztviselői a fajtiszta dohánymag nyerése érdekében kifejtettek és a melynek | ma már teljes eredménye is van. A termelés tekinte- j tében azonban, sajnos, sok helyen még nagyon sok hiba történik. A gazdák nem választják meg elég gondosan a talajt, azonkívül sokszor annak valóságos kerti megmivelése is hiányzik. Az egész termelés is bizonyos nembánomsággal, mostoha elbánással történik. Különösen a szárítás alkalmával nyilatkozik ez meg, pedig ezzel a drága dohánnyal akkor kellene a legkiméletesebbeu bánni. Éretlenül törik, a szabadban szárítják, ahol felváltva eső veri, forró nap heve éri. Ebből bizony nem lesz finom dohány, hanem össze- perzselődik, elporladozik, szakadozik és rothad. Ha azt akarjuk, hogy a jövedék hazai anyagból is tudjon finom czigarettát csinálni, kellően kell kezelni ezeket a dohányokat, de meg kell ezt tennünk a saját jól felfogott érdekünkben is, mert bizonyos, hogy az ilyen cigarettagyártásra alkalmas dohányokat a jövedék jól meg fogja fizetni. A mi a kerti dohánytermelést illeti, a kerti és a többi hasonló jó fajú dohányok tapasztalat szerint a hideget sokkal jobban bírják, mint a náluk sokkal durvább, nagyobb dohányfajok. Talán északibb származásának köszönheti a kerti dohány ezt a tulajdonságát. Ez különben nagyon elősegíti azt, hogy ez a fajdohány korán kiültethető, a mi különösen a teljes bekérésnek, a mely ezeknél a dohányoknál nagyon fontos, jelentékeny érdekében van. A következőkben rövid szavakkal elmondjuk, a kerti dohányt hogyan kell termelni és kezelni, hogy jó eredményt lehessen elérni. Kitünően kezelt melegágyi, erős gyökeres palánirodából a pénzt, mit a munkások heti fizetésére szántak. Talán még most se tudják. De hátha valaki felébredt a zajra s felismerte őket ? Az izgalmak között is békésen végeztek a pénzosztással. A nagy összegben, ha egy-két arannyal csalódott is valamelyik, hogyan szólhatott volna érte! Úgy is van elég. Hanem bőrtáska csak egy volt. Barnás-sárga, csinos kis táska, milyen nem volt addig a kezükben. Az első, a mit láttak, az övék is lett. De kié legyen kettőjük közül ? — Samu az osztozkodás alatt sóvár szemmel tekintgetett rá. Már utána is nyuit szótlanul, hogy beleöntse az ő részét, mikor Mihály észrevette a sunyi kapzsiságot. Ő is a magáénak szerette volna. — Az az enyém — kiáltott Mihály s utánaka- poít. hogy kirántsa a másik kezéből. A mogorva Samu, hatalmas erejének biztos tudatában gúnyos mosolylyal nézte a társa kapkodását. Nem talált enyhébb tiltakozást, hanem előhúzta pásztorbotját és rákoppintott a Mihály kezére. Aztán megvillant agyában a hirtelen gondolat : miért ne lehetne az elosztott pénz másik fele is az övé. Sok szó nem esett köztük. Felugráltak. A törpe, mozgékony, szakállas Mihály a sebzett medve dühével toporzékolt. Szétnézett a botja után, hogy azzal vegyen elégtételt, de a másik a következő pillanatban botját két kézzel magasra tartva állt előtte. Ha lesújt, a halál jár nyomában. Mihály még félrepillantott, de a botját most se találta. Hanem kirántotta kabátja alól a rozsdás karabélyt. Elállt az eső. A meggyérült felhőkön átszürődött a hajnali fény. Friss hideg szél könnyítette meg a falombokat az esőcseppektől. A meggyűlt sáros viz medret ásott magának s gyors csobogással patakzott alá. A pásztorkunyhóban elhamvad az éjjeli tűz. Es hamvadó félben volt egy lélek. Mihály, a törpe, szakállas pásztor merőn nézte a lába előtt hörgő haldoklót. A másik pásztort, a magas, sárga bajuszu Samut. Motyog is valamit, de nincsen értelme szavának. Utoljára a mellette fekvő bőrtáskára esik tekintete. Aztán ott is marad. Mihály behúzta fejébe a havasi sapkát, összébb gombolta a daróc-zekét s indulni akart. Sietnie kell. A dél már más országban kell hogy találja. Mégis mindegyre azon veszi észre magát, hogy tétlenül áll és gondolkozik. A táskát veszi fel. De hiszen azt nem mely egyszerű, oicsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szöllötulajdnnosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Érmihályfalván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 36 korona árban. %“ kézi (venyige) szagé,
