Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)

1909-04-23 / 17. szám

áprii 23 GAZDÁK lapja 9-ik ólául. szer, mely Magyarországban igen dívik, hasonló az első bélben az amerikai takarmányozáshoz. Később 2 rész cicfarku fű vagy csalán, 2 rész vöröshagymái zár, 1'5 rész kukoricaliszt, 2 rész túró és 2—2 pulykafiókára számítva 1—1 evőkanálnyi őrtilt osztriga héjból áll, melyhez 4 drb nyers tojás és annyi aiudt tej adandó, inig a keverék lágygyá, omlóssá lesz. Ehhez oly mennyi­ségű őrölt paprika adandó, hogy az eleség gyengén vörös színű legyen. Ajánlatos a 2-ik naptól Kezdve 1—1 borsszemet 1—1 pulykára számítva adni, úgy­szintén hetenkint 1—1 darabka paprikás szalonnát. Midőn már a pulykát a vörös kiverte, a nyers tojás elhagyandó. A szemes eleség később áll: zab, árpa és tengeri dara egyenlő keverékéből. Szokás még őket azután később törött kukoricával etetni, de az jól megfőzendő és többször vízben kimosandó, hogy minden nyálkás anyag­tól megszabaduljon. Tenyésztőink most már tisztában vannak azzal, hogy a buzakorpát és zabot vagy zab­darát sohasem szabadna semmiféle baromfinál elhagyni, mert a gyors és erőteljes fejlődésnek kulcsa e két takarmányban rejlik. A pulyka gyors fejlődésére ezen takarmányfélék is elengedhetlenek, csak gazdaságosan kell velük bánni tudni, A zab minősége. A zab minőségére a tartalma­zott tápanyag mennyiségén kívül a héj tart alomnak is vén befolyása, részben, mert azzal a tápanyagmennyi­ség összefügg, részben, mert azoknak az emésztésnél való kihasználódására befolyással van. A gabonanemüek között legtöbb héjat a zab tartalmaz, héjmennyisége nagyon tág határok között ingadozik, a minimum 29’8%. a maximum 502%. A héjmennyiség a fajtával összefüggésben van, a magyar zab kevesebb héjat tartalmaz, mint az idegen zabok. Ugyanazon fajta héjmennyiségében, ha az különböző vidéken termeltetik, nagy ingadozás lehet. Héjmennyi­ség és termőképesség között nincs összefüggés átlagos értékben az abundánsz és duppaui zabok nagyobb termőképességüek, mint a magyar zab, s mivel a héjmennyiségük is több, a héjmennyiség a termőké­pességgel arányos, de a canadai zabnál már kisebb héjtartalom mellett is nagyobb a termőképesség. Egy és ugyanazon fajta átlagos abszolutsulyát véve, az a héjmennyiséggel arányos. A héj és protein között állandó összefüggés nincs, de az átlagos értékeket te­kintve, a proteinmennyiség a héjmennyiséggel fordítva arányos. A zsir és héjmennyiség között hasonló össze­függés van. A hektólitersuly a zab egyéb tulajdonságaival semmi összefüggésben nincs. Az abszolutsulyban nagy ingadozások lehetnek, ugyanazon fajta abszolutsulya is nagyon változhat, de azért az a fajtával összefüggésben van. Az abszolut- suly és protein között állandó összefüggés nincs, de ugyanazon fajták átlagos értékeit véve, az abszolut- suly a proteintartalommal fordítva arányos. A proteinmennyiségben nagy ingadozás van, ugyanazon fajták proteintartalmában nincs nagy kü­lönbség. A zsir és hamutartalomra hasonlók állanak, mint a proteinre. A magyar zab kevesebb héj, de több protein és zsírtartalmú, mint a duppaui, vagy abundánsz, tehát jobb minőségű. Irodalom. Állatvédők törvénykönyve. K. Nagy Sándor kir. ítélőtáblái bírónak az Országos Állatvédő Egyesület megbízásából irt hasznos könyve, mely az állatvéde­lemre vonatkozó összes törvényeket és rendeleteket tartalmazza, immár negyedik bővített kiadásban jelent meg. Ez minden dicséretnél jobban szól a könyv mel­lett s bizonyítja, hogy igazi hiányt pótol, mert Nagy Sándor könyvének megjelenése előtt az állatvédők csak nagyneheaen juthattak ama törvények és rendeletek ismeretéhez, melyek az állatok fenntartása és védelme érdekében kiadattak. E törvényeken és rendeleteken kívül a hasznos könyv közli az állategészségügyre vo- | natkozó hasznos tudnivalókat is s feltünteti az állatokat I fenyegető veszedelem elhárításának módjait is, úgy | hogy községi bíráknak, csendőröknek, rendőröknek, : pénzügyőröknek, a határrendőrség tagjainak, de pász­toroknak, erdőőröknek, vad-, hegy- és mezőőröknek, j sőt vadászoknak és halászoknak is valósággal nél­külözhetetlen. A könyvet a Franklin-Társulat adta ki; ára 2 korona. Hazai ipari beszerzési források uj címtára. A „Hazai ipari beszerzési források“ II. és bővített kiadása megjelent a m. kir. kereskedelmi muzeum szerkesztésé­ben. Az uj címtár két részből áll. Az első rész betű­rendben felsorolja mindazokat a cikkeket, amelyek az országban gyártatnak, példaszerű utalással arra, hogy az egyes cikkek gyártásával mely vállalataink foglal­koznak. A második rész az ipartelepeket és azok gyárt­mányait tünteti fel ipari fő- és alcsoportok szerinti részletezésben. Ez a címtár is, úgy mint az első kiadás, első sorban az állami és törvényhatósági hivatalok és intézetek számára készült, hogy azok ipari szükség­leteik beszerzésénél e segédkönyv segítségével a hazai közszállitásokat megismerhessék, de korlátolt számú példányban a közönség részére is utánnyomatott Az állami és törvényhatósági hivataloknak díj­mentesen küldetik meg a címtár, a közönség pedig 2 koronáért megszerezheti a „Hazai ipari beszerzési for­rások“ kiadóhivatalánál (Budapest, V., Akadémia-utca 3. szám.) A házinyul tenyésztés rendkívül nagy fontosságá­ról és jövőjéről ifj. Dancs Gyula Egerben egy rövid, népszerű, könnyen áttekinthető könyvet irt (ára 30 fill.), amely füzettel nagy szolgálatot tett a kisgazdáknak. Rövid útmutatásai mindent felölelnek, amit feltétlen tudni kell a kezdőnek és nagy előnye abban van, hogy megtanítja a kezdő nyultenyésztőket arra, miként le­het minden befektetés nélkül egy szép nyultenyésztős- hez jutni. Mi már ismételten méltattuk a házinyul- tenyósztés nagy fontosságát és igy örömmel üdvözlünk | mindeH népszerű könyvet, amely kisgazdáinkat uj és okszerű jövedelemhez segíti. Ajánljuk e kis füzetet kisgazdáinknak figyelmébe.

Next

/
Thumbnails
Contents