Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)

1909-04-23 / 17. szám

április 23. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal. Akkor, midőn a répa már 'megnőtt — tékát őszszel — nem sok kárt tehet a rovar s igy a gaz­dák nem is törődnek vele, holott ép ekkor van az ideje, hogy utána nézzünk, miként is pusztíthatjuk őket. Tavaszszal már későn van a gondoskodás, ősz­szel kell a védekezést megkezdeni. A bogarak irtása ugyan tavaszra esik, de ezt könnyű szerrel meg nem tehetjük az őszi előkészület nélkül. Azért hát öszszel ne fitymáljuk le a bogarakat, hanem igen is nézzünk utána még a répa kiszedése előtt, vajon melyik terü­leten tartózkodnak. A bogárrágta répáról meg­tudjuk ezt. A répa testén vékony vályúkat rág a bogár; de leginkább csak a farkát eszi le a répának. Az ilyen bogaras-foltokat őszszel megfigyeljük, meg­jelöljük. Tavaszszal, úgy április hóban, az ilyen bogár­lepte foltokat körülárkoljuk jó másfél arasz mély s ugyanily széles árokkal. Vigyázzunk arra, hogy az árok sima és meredek fallal bírjon. Mikor aztán az első meleg napok következnek, a gazda vagy a bogarakat ismerő más valaki kimegy a földre és várja a bogarakat. A földből eiöbuvó bo­garak még nem tudnak röpülni, igy hát csak gyalog- szerrel vándorolnak tovább. Ám az árokban elakadnak, mert annak meredek, sima falán föl nem tudnak mászni s bennrekednek. A bogarakat leső ember kön­nyen elpusztíthatja valamennyit. Ha már épen nem tartja érdemesnek a gazda, hogy bogarakat lessen, hát elvégzik helyette a tyúk­jai is, a melyek nagy gyönyörűséggel szedik össze a bogarakat, hisz jól belaknak tőlük. Nem árt az ilyen földet — ha mással vetik be, | nem répával — tavaszi alá szántani. Talán jobban ki­fizeti magát a tavaszi vetés, mert mig az őszi nagyon föiburjánzik addigra, mire a bogarak előjönnek, addig az alacsony tavasziban könnyen meg lehet őket látni. A tavaszi vetést azonban le kell hengerelni, hogy az előjövő bogarakat megláthassuk. Ilyen elő- vigyázattal elérhetjük azt, hogy a répabogarakat el­pusztíthatjuk, mielőtt röpülni tudnának, mert akkor | már késő. S igy nemcsak magunkon segítünk, hanem máson is egy kis fáradság árán, mert a bogarak tova- S terjedését megakadályoztuk. Adatok a mák termeléséhez. Szántófölai termelésre csak a zárttoku mák alkal­mas, mert a nyilt toku magjának éredés, főleg pedig aratásközben nagy része kipereg. A zárttokuak közü a zárttoku francia kék-mák a legértékesebb, mert leg- olajdusabb s rendszerint nagyobb terméseket is ad, mint a szürkemagu tót-mák. Igaz ugyan, hogy az ormá­nyos bogár hamarabb és nagyobb kárt tesz benne, mint a másikban, de ott, ahol mákot először termel­nek, az ormányos kártételétől nem igen kell tartanunk. A máktermés eredményére döntő befolyással első sorban is a talaj miveleti állapota és trágyázottsága van, meg a vetés ideje. A rosszul megművelt, kellőleg el nem aprózott talajban valami nagy eredményt nem várhatunk Ha nem közvetlenül trágyáztunk alája úgy T János, a mindenes még javában alussza az igazak álmát a lovak mellé készített deszkaágyban. Hattyút ez bántja. Hogy lehet az, hogy az 5 kis gazdája már régen fenn van, János meg most is alszik ? ! Nem törődve tehát azzal, hogy Pistuka már fönn is ül az őt vidáman nyerítéssel üdvözlő lovak egyikének, a Csillagnak a hátán, fölugrik a János ágyára, odamegy a Jánoshoz és épen a János füle előtt elvakkantja magát. János persze egyszerre fölébred és haragosan kergeti el magától a kutyát. — Sose bántsa János a Hattyút, hiszen ideje már ! János odanéz, a honnan a hang jött és csak most veszi észre, hogy Pistuka is fenn van már, sőt lovon ül. — Adjon az Isten jó reggelt, kis gazdám ! — Adjon az Isten magának is János ! — Hát már mehetnénk is ugy-e ? — mondja oda János befelé mosolyogva, mert tudja, hogy Pis­tuka alig várja már, hogy menjenek szántani ki a mezőre. Pistuka nem szól semmit. Csöndben végig várja, amig János fölöltözik, megmosdik, előkeriti a tarisz­nyáját, felszerszáinozza a lovakat, pipára gyújt és kiadja a jelt az indulásra, Még segit is a felszerszá- mozásban. Mikor aztán készen vannak, akkor vidáman pattan fel a Csillagra : m.06t már övé a világ; vigan veregeti tenyerével a Csillag büszke nyakát, pattogtatja az ostort, hogy szinte rohannak a lovak és minden percben vigan kiáltozza : ■— Gyí Csillag ! Gyí Sárga ! Róth Bankház]- : .....- BUDAPEST.___iíiitt ] Ba nk - központunk: VI., Váczi-körut 45. szám. Bankpalota. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű fölvilágositást. i Vála6zbélyeg mindenkor melléklendő. FOLYÓSÍTUNK: Törlesztéses kölcsönöket földbirtokra és bórházakra 10—75 éves törlesztésre 3°/e— S’/stye—4#/»—4VsV'0-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket IJ-od és III-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5°/o-al, esetleg fd/Wo-al­Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2V2—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatisz­teknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95°/o-áig köl­csönt nyujtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett mindenkori eredmény- nyel. Az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses-, sze­mélyi- és váltékölcsönt. Mindennemű be’- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba végé minden reális ügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítunk le. —­------- Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk. ——

Next

/
Thumbnails
Contents