Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)
1909-04-09 / 15. szám
8-ik »Idol' GAZDÁK LAPJA április 8, dessük, levágjuk. Megöregedett, már megfásodott vadhajtásokat a forró és száraz nyári időben ne távolítsuk el, mert e munka közben a gyökereket megsértjük és annyira meglazítjuk, hogy a bokor elszárad. Azért a bokroknak nyáron való körülásása is kerülendő. A körülásást és a trágya beásását ősszel kell végezni. Gyomot nem szabad a bokor alatt tűrni. A cséplögéptulajdonos felelőssége a balesetért. Fölmerült esetből kifolyólag, elvi jelentőségű határozatban mondotta ki a Kúria: Ha a cséplőgép tulajdonosa a cséplőgépnél alkalmazott etetőket, fűtőt és a gépen álló kéve adogatót a gazdasági munkás és cselédsegitőpénztár rendkívüli tagjául fölvétette és ily módon az 1902. év XIV. törvénycikk 20 szakaszában meghatározott kötelezettségének eleget tett : akkor az említett munkások balesete esetén csak az 1900. évi XVI. törvénycikk 22. szakasza, illetve 13—17. szakaszaiban megállapított segítségre, illetve ellátási összegre tarthatnak igényt, a géptulajdonos pedig a balesetből folyólag a balesetet szenvedettnek ezen felüli káráért csak abban az esetben felelős, ha a balesetet szándékosan, vagy vétkes gondatlansággal ő idézte elő. Irodalom. Állatvédők törvénykövnyve. K. Nagy Sándor kír. Ítélőtáblái bírónak, az Országos Állatvédő Egyesület megbízásából irt hasznos könyve, mely az állatvédelemre vonatkozó összes törvényeket és rendeletiket tartalmazza, immár negyedik bővített kiadásban jelent meg. Ez minden dicséretnál jobban szól a könyv mellett s bizonyítja, hogy igazi hiányt pótol, mert Nagy Sándor könyvének megjelenése előtt az állatvédők csak nagynehezen juthattak ama törvénynek és rendeletek ismeretéhez, melyek az állatok fentartása és védelme érdekében kiadattak. E törvényeken és rendeleteken kivül a hasznos könyv közli az állategészségügyre vonatkozó hasznos tudnivalókat is s feltünteti az állatokat fenyegető veszedelem elhárításának módjait is, úgy, hogy községi bíráknak, csendőröknek, rendőröknek, pénzügyőröknek, a határrendőrség tagjainak, de pásztoroknak, erdőőröknek, vad-, hegy- és mezőőröknek, sőt a vadászoknak és halászoknak is valósággal nélkülözhetetlen. A könyvet a Franklin-Tár- sulat adta ki; ára 2 korona. A méh és világa. Elméleti és gyakorlati bevezetés a méhek alapos ismerete és sikeres tenyésztésébe. A méhek iránt érdeklődő közönség számára irta Sö- tér Kálmán. II. kötet. Gyakorlati rész I—II. Kiadja a Franklin-Társuiat. A II. kötet két részének ára 24 korona. A méhészet, mint eddig kiaknázatlan és igen jövedelmező keresetág iránt újabban mind nagyobb ! érdeklődés nyilvánul. Egyesületek, vándorgyűlések, kiállítások és a szakirodalom vállvetve működnek közre terjesztésénél, az államok pedig támogatják e törek- váseket. mert belátták, hogy a méhészet csakugyan egyik jelentékeny tényezője a köz vagy enosodásnak. Az élelmes amerikaiak kezében ma már oly nemzetgazdasági jelentőségű iparággá fejlődött a méhészet, mely egyeseknek ezreket, összesen pedig milliókat jövedelmez, de a német tartományokban is gazdag forrása % keresetnek. Hazánkban is igen sokan vannak, kiknek jövedelmező mellékfoglalkozást és keresetet nyHjt s még többnek nyújthatna, ha a méhek tenyésztéséhez szükséges szakismeret kellőképen volna elterjedve. E hiányon segit Sötér Kálmán alapos és nagy tudással megírt könyve : A méh és világa, melynek gyakorlati része most jelent meg két részben. Harmincéves munkásság gyümülcse e terjedelmes munka, melyben minden megvan, a mi gyakorlatilag hasznos és szükséges, s a mit tudni kell a méhekkel való bánásmódot s a méhészet értékesítését illetőleg. A kitűnő szakmunkát tudós szerzője Darányi földmivelésügyi miniszternek „méhészetünk lelkes ápolójának“ ajánlotta; kiadta a Franklin-Társuiat; ára a II. kötet két részének 24 korona. Az istállótrágya. Irta: Cserháti Sándor. A „Köztelek Olcsó Könyvtára“ kiadásában megjelent I-ső füzet, mely a kiadóvállalat! intencióinak megfelelően 81 kérdés és feleletben népszerű és könnyen megérthető modorban tárgyalja az istállótárgya értéke és termelése, a trágyakezelés és felhasználására vonatkozó legszükségesebb tudnivalókat. Hogy mindezt a a modern trágyázástan elveinek megfelelően, arról a szerző neve szavatol, amiből viszont következés, hogy e füzetből nemcsak a kisbirtokos, hanem minden gazda egyaránt tanulhat. Az istállótrágyatermelést és felhasználást, mint a mezőgazdaság sikerének alapvető tényezőjét itt fölösleges kiemelnünk. Az is bőven ismeretes, hogy e téren hazai mezőgazdálkodásunk még meglehetősen visszamaradt és igy a mezőgazdákat arról kioktatni éppenséggel nem fölösleges dolog. Nagyon is célszerű dolog volt tehát ez ismereteket ily könnyen megszerezhető és olcsó füzet alakjában közrebocsátani, mely a Pátria r.-t. szakkönyvkereskedéséből (Budapest, IX., Üllői- ut 25. sz.) 50 fillérért megrendelhető. Nyilt rovat. Kérdések. Borkőnyerés törkölymoslékból. Miképen lehet a törkölypálinka főzése után visszamaradt moslékból a benne levő borkövet kivenni és érdemes-e a borkőkivonással foglalkozni ? K. 0. Államsegély községi legelő létesítésére. Községünk 50 hold legelőterületet óhajt közös legelő céljára vásárolni. Számithat-e e célra államsegélyre és menynyire ? B. J. Zabosbükköny műtrágyázása. Ősszel részben megszántott gyenge trágyaerőben levő földembe zabosbükkönyt, utána búzát akarok vetni. A táblába holdanként 200 kg. szuperfoszfátot szórok el. Érvényes-e
