Gazdák Lapja, 1909. március (8. évfolyam, 10–13. szám)

1909-03-26 / 13. szám

márc. 19. gazdák lapja 7-rk oldal. A talaj előkészítése amerikai szőlő alá. Az ame­rikai szőlő a talaj előkészítése tekintetében rendkívül igényes növény, s miután igen jól lazított talajt kíván, alája a talaj gondos és mély megnövelése elengedhe­tetlen. A direkt termő fajták kissé kevesebb igényűek, mint a hazai fajták. Ezen körülmények figyelmen kívül hagyását már sokszor balsiker követte. Némely helyen a vesz- szőket a talaj rigolozása nélkül szántásba ültették, minek az volt a következése, hogy csenevész hajtá­sokat szolgáltattak s a tőke is hamarosan elpusztult. A tapasztalás mindenfelé azt mutatja, hogy az amerikai szőlő alá a talajt legalább 50 cm.-re meg kell rigolozni; e nélkül a telep egészséges fejlődésére egyál­talán nem számíthatunk. Ha a fekvés nem sik s a talaj megengedi, kifizeti magát a 70—80 cm.-res rigo- lozás is. Nagy telepeknél célszerű sik helyen rigolozó ekével dolgozni, melyet altalajeke is kövessen. A ké­zimunka ugyan tökéletesebb, de olcsósága miatt a gép munkája mégis jobban kifizeti magát. Az ásóval való rigolozás 6—8-szor annyiba kerül ugyanis, mint az eke­munka, mely által nagyobb telepnél ezreket lehet meg- takaritni és ezt a pénzt más irányú hasznosabb be­fektetésre felhasználni. Igaz ugyan hogy a rigolozó eke munkáját a talaj minősége sok helyen kizárja, ahol azonban a viszonyok megengedik, a kézi erővel való rigolozásnál előnyösebb lesz szántást alkalmazni. Nyilt rovat. Kérdések. Takarmányréptmag ternesztós. Tavaly takar - mányrépamag termesztéssel tettem kísérletet, de a kísérlet nem »ikerült, mert a kiültetett anyarépák igen erős seárat hajtattak, mely megdült s igy a termés nagy ré*ee tönkrement. Hogyan lehet ezen a bajon nagybanvaló művelésnél segiteni ? R. S. Hí zósertéstrágya. Nagyobb mennyiségű hizóser- téstrágyával rendelkezem. Célszerü-e ezt lucerna és öntözhető rét felültrágyázására esetleg káposztaföldre használni s mennyi adandó belőle kát. holdanként ? G. G. iáromzuzás gyégyitása. A tavaszi munkák beál- tával különösen a fiatalabb ökrök közül többnek feltö­rik a nyaka s munkára hosszabb időn át alkalmatlanok lesznek. Mi ennek a bajnak az oka és hogyan lehet gyógyítani? 6. j. Feleletek. Védekezés a kukoricaüszög ellen. Mig a többi gabonafélénél az üszög a csirával együtt fejlődik, ad­dig a kukoricánál a nyár folyamán inficiálja a fejlődő csövet esetleg szárt vagy levelet. Ép ezért csávázással nem lehet ellene védekezni s egyéb teljes biztonsággal célravezető módot sem ismerünk terjedése ellen. Min­denesetre a védekezésnek abból kell kiindulni, hogy az üszög csiráit a kukoricától alkalmas módon távol­tartsuk. E célból a még éretlen üszöggumókat a táb­lából nagy gonddal el kell távolitani, hogy pora ne hulljon a földre s tovább ne fertőzhessen. Ez a leg­biztosabb mód, melynek azonban csak több év letel­tével van meg az eredménye. Lehet ugyan rézgáliccal való permetezéssel is védekezni az üszög ellen, ee azonban oly sokba kerül, hogy a kukoricánál nem is lehet számításba venni. Tehenek elvetélése. Ha az etetett takarmány egészséges volt és mégis tömeges elvetélés fordult elő, ennek — szerintünk — csakis járványos elvetélés lehet az oka. Ezért ajánljuk, hogy a bikát állatorvos­sal vizsgáltassa meg s az egészséges állatokat azonnal különitse el. A fertőző elvetélést már nem lehet meg­akadályozni s annak gyógyítását az állatorvosra keli bízni. Addig is kreonilos vízzel való gyakori öblítésnek eredménye szokott lenni s az istállót is alaposan de- zinficiálni kell. Lucerna tavaszbuzával. Ha már a lucernát védő­növénnyel szándékozik vetni, akkor e célra a tavasz- búza ép úgy felhasználható, mint az árpa. Mivel a ta- vaszbuzát sem szabad a föld megszikkadása előtt el­vetni, vele egyidejűleg a lucerna is elvethető. A két magot gondosan összekeverve a sorvető géppel egy- szere is el lehet vetni, ami tetemes munkamegtakarí­tással jár és a lucerna egyenletes kelésére is kedve­zőbb. Más kérdés mér, hogy célszerü-e tulbuja földbe a lucernát védnövónnyel vetni. Nagyon valószínűnek tarjuk, hogy a védnövényes lucerna ebben a földben az erős fejlődés következtében meg fog dűlni, vagyis hirtelen felnő és seárrétzei gyengék maradnak. Ré­szünkről inkább ajánlanánk a lucernát április elején védnövény nélkül vetni, mely esetben még az idén 3 kaszálást is adhat. Irodalom. DohányUrmBsztés és kszeléstan. Irta Práznovszky Ágoston. II. kiadás Práznovszky müvének hasznavehe- tőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy megérte a második kiadást, ami a magyar szakirodalomban elég ritka eset. A könyv praktikus tanitisainál fogva as összes dohánytermelőknek melegen ajánlható; kiterjesz­kedik a dohánytermesztés minden fázisára s számos hasznos útbaigazítást nyújt. A mü beosztása a követ­kező : „A dohány történetének rövid áttekintése“, „A dohány növénytani leírása és a dohányfajták ismertetése“, a „Termelés- és kezeléstan“ és ennek keretében az „Éghajlat“, a „Talajmegmüvelés“, a fajták kiválasztása, a ráseanevelés, az ültetés, a művelés, ápolás, a hegye­lés, tetőelhányás, bugázás, a törés, a füllesztés, a sarju- dohány kezelése, a fűzés, a szárítás, a szárításra való épületberendezések, az osztályozás, simítás, csomózás és bálozás és a dohányélősdiek (betegségek) elleni véde­kezés tudnivalói. A függelék és záradékban pedig útbaigazítást ád a tövönkénti szedés és szárításról, a botraftizés és tömegasztagbani lerakásról, a termelési engedélyről stb., amely fejezetek mindannyi jó és hasz­nos tudnivalókat tartalmaznak a dohánytermesztők ré­szére. Megrendelhető a a „Pátria“ r.-t. szakkönyvkeres­kedésében (Budapest, IX., Üllői-ut 25. sz. Ára 2 korona.)

Next

/
Thumbnails
Contents