Gazdák Lapja, 1909. március (8. évfolyam, 10–13. szám)

1909-03-12 / 11. szám

6-ik oldal. roáre 12 GAZDÁK LAPJA hogy azoknak ize a kártékony állatok által már az ét­kezés kezdetén észrevehető ne lehessen. Elegendő u. j., ha a mérges anyagok a csaléteknek egyötöd részét képezik. Legtökéletesebb és legbiztosabb módja azonban az elszaporodott házi egerek és patkányok irtásának a baktériumokkal (vírus contagieDx) fertőző anyag által való pusztítás, miáltal nemcsak közvetlen célt lehet elérni, hanem közvetett eredményeket is. A fer­tőző anyagoktól u. i. a kártékony állatok ragályos betegséget kapnak, tehát nemcsak magukat és csa­ládjaikat fertőzik be, hanem mindazokat, amelyekkel csak legkevésbé is érintkeznek. Ezen eljárás által tehát 90—95°/o-ig ellehet pusztítani a házi egereket és patkányokat ngy szintén a mezei egereket is. Egyrész azonban, dacára ezen anyagok nagymérvű használhatóságának, életben marad, s tovább tenyé­szik, miért is ezen irtási eljárást célszerű évenkint négyszer (minden időszakban egyszer) alkalmazni a gazdaságban. A baktériumokkal való egér- és patkány-pusztí­tásnál követendő eljárás a következő : Mindenek előtt a kérdéses fertőző-anyag beszerzése szükséges, be­szerezhető a „Pasteur-Chamberland“ intézettől üveg- csövenkint egerek részére 1 koronáért, patkányok részére 3 koronáért. Megjegyzendő, hogy az egerek részére készített fertőző-anyag hatástalan a patkányok­nál. Szükséges továbbá ezen csalétek elkészítéséhez apróra törött konyhasó, tiszta hideg viz és szikkad­tabb fehér kenyér, elegendő mennyiségben, melyet 1—2 cm. hosszú négyszegletes kockákra kell dara­bolni. A házi egerek részére készítendő csalétekhez egy liter vízhez 5 üvegcső, a patkányok részére 10 üvegcső és végül a mezei egerek pusztításának cél­jára 2 üvegcső fertőző-anyag szükséges. Mindezen anyagok beszerzése után egy megfelelő nagyságú tiszta tálba egy vagy több liter hideg viz pontosan lemé­rendő, melyhez literenkint egy-egy kávéskanálnyi konyhasó keverendő, miután ezen sósvizbo a fertőző- anyagot kell vegyíteni. Az üvegcsöveken levő kocsonyaszerü anyagot teljesen fel kell oldani, nem szabad azonban e célra langyos vizet használni, mert a fertőző-anyag sokat veszítene hatásából. A könnye­dén fel nem oldódott anyagokat ujjainkkal kell széjjel nyomkodni s mindaddig folytonosan keverni, mig a vízzel teljesen össze nem vegyültek. Az ekképen elkészített folyadékba a feldarabolt ke­nyérkockákból annyit .'kell áztatni, amennyi a folyadékot magába szívja, a kenyér ezután a nedves tálból kisze­dendő s szikkadás végett száraz edénybe, vagy kosárba rakva néhány percig a napra helyezendő. A meg­szikkadt kenyérkockákat azután tányérokra, csere­pekre és papirosokra helyezve, azonnal széjjel kell osztani s lehetőleg arra kell törekedni, hogy a kár­tékony állatok mentül több helyen hozzáférhessenek, miért is egy-egy helyre 4—5 kenyér-darab letétele elegendő. Ugyan ez az eljárás a mezei egerek irtá­sánál is, azzal a különbséggel, hogy a kenyérkoc­kák kizárólag az egérlyukakba helyezendők. Ezen egér- és patkányirtási eljárásnál is ügyelni kell végül arra, hogy a baromfiak, macskák, és egyéb háziállatok távol tartassanak a fertőző anyagok­tól ; amelyek bár más állatokra nézve egyáltalán nem veszélyesek, sokkal nagyobb kárt okozhatnának a házi állatok az által, ha az elhelyezett anyagokban pré- daságot csinálnának, azokból kissebb-nagyobb inenyi- nyiséget elfogyasztanának. Tehát az elzárható helyi­ségekből kizárás által, az el nem zárható helyekről, valamint a szántóföldről őrizet által kell néhány na­pig távol tartani az odakivánkozó háziállatokat és a madarakat. A fertőző-anyag hatása már 8—10 nap múlva észrevehető, amidőn kevés számmal m^ir dögijkgt is lehet látni. Ez idő alatt gyakran látható, hogy egyes példányok futásközben felfordulnak, későbben pedig különösen zárt helyiségekben kellemetlen bűz érezhető ami még inkább fokozza a fertőző-anyag hatását. Legnagyobb eredményeket lehet azonban ezen anya­gok használata által elérni a nyári hónapokban ami­dőn amely hathatósan előmozdítja a ragályos beteg­ség tovaterjedését. A laza talajok megmunkálása. A talaj nemcsak állóhelye a növénynek, hanem sok tápanyag forrása is. A megmunkálás által olyan állapotba kell hoznunk, hogy ezeknek az említett cé­loknak a legintenzívebb módon megfelelhessen. Sangerhauseni gépgyár r.-í. vasöntöde, gép- és rézöntődé BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3. szám. speciaT szeszgyárak és szeszfmomitók f teljes gépészi GÉPGYÁR- flesztogyarak . J , ,-------- kemenyito-syrup- és dextrin-gyárak berendezése. Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszórfékesiíő- és erjesztŐ-kiállitás 3ács 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés.

Next

/
Thumbnails
Contents