Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-05 / 6. szám
10-ik oldal GAZDÁM LAPJA febr. 5.. ságai nem teljesülnek, az ujonclétszám felemeléséről szó sem lehet. Konstantinápolyból jelentik, hogy a háború Törökország és Bulgária között elkerülhetetlen Mindkét ország rohamosan fegyverbe állítja hadseregét. A háborút csak gyors nemzetközi beavatkozás háríthatja el. A képviselőház elfogadta Nagy György képviselő indítványát, melynek tárgya a darabont kormány vád alá helyezése. Berlini hir szerint Bülow birodalmi kancellár a császárnál kegyvesztett lett s lemondása már csak napok kérdése. A bankbizottság a kormány beleegyezése nélkül megtartott gyűlésén határozott állást foglaltak az önálló bank mellett azon célból, hogy a kormány állásfoglalásának irányt adjanak. Perzsiában a forradalom teljes mértékben kitört. A zeudülök a teheráni kormányzót és két fiát meggyilkolták, a perzsa sah bankját kifosztották. Az elrabolt összeg több millió. A hadsereg tehetetlen a százezernyi forradalmárral szemben. Hir szerint a a rend helyreállítására Oroszország fog csapatokat küldeni. A véderöbizottság elhalasztott ülését február 4-re hívták össze. A bizottság hir szerint megfogja szavazni az ujonclétszám felemeléséről szóló javaslatot, mert határozott garancia van arra, hogy a király és az osztrák kormány nem támaszt nehézségeket a magyar jegybank felállítása elé. Hasznos tudnivalók. Baltacím termesztés. A baltacím talajigényei a lucerna és lóheréhez viszonyítva jóval csekélyebbek. Kellő diszlésére és kitartóságára nem annyira a felső talaj, mint inkább az altalaj minősége mértékadó. Ha természettől fogva mélyen a talajba növő gyökerei könnyen tudnak a földbe hatolni, erőteljes fejlődése biztosítva van. Ezen feltételt a homoktalajon megtalálja, ; ahol ez oknál fogva a mésztartalom is kisebb jelentőséggel bír, mint kötött talajokon. Homokon 1/2°/o mésztartalom teljesen kielégítő, mely mennyiség hazai homoktalajainkban legtöbbnyire feltalálható. Ép ezért a talajelemzés felesleges; ha a talaj erős ecettel leöntve gyenge pezsgést mutat, ez már teljesen kielégítő mész- tartalomra vall. A felsőbb talajrétegek soványabb volta csak annyiban érdemel figyelmet, hogy a baltacím első időszaki fejlődését — mig gyökerei a mélyebb talajrétegekbe hatolnak, biztosítsa. Ezt elősegíthetjük műtrágya alkalmazásával is, k. holdanként vetőszántás előtt adott 200 kg. superfosfát és 30 kg. 40%-os káli meghozza az eredményt. A hámozatlan magból k. holdanként 80—100 kg. kell, melyet homoktalajon sem szabad 3 cm.-nél mélyebben alátakarni. Hámozott magból említett mennyiségnek fele kell, de ára is még egyszer olyan drága s a kelésben és fejlődésben szembetűnő különbség alig van. Természetes, hogy a baltacím, mint mélyen gyökerező s pillangós virágú nitrogéngyűjtő növény a talajt javítja s a kalászosoknak jó előveteménye, különösen ha vetése előtt foszfor és káli trágyát alkalmazunk. Ha bizonyos mértékben a zöld- trágyázás képezi célunkat, akkor helyénvalóbb a nyúlszapuka termesztése, közvetlen zöldtrágyázási célra pedig a csillagfürt, szöszösbükköny és homoki borsó alkalmasabb. A baltacímet inkább csak ott termesszük, ahol a lucerna nem díszük kellőleg, mert utóbbi nagyobb tömegű és jobb minőségű takarmányt szolgáltat. A talaj tavaszi munkája. Ha az ősszel felszántott talaj télen át összetömődik, vagy tavasszal a gyom lepi el, akkor a tavaszi szántás gyakran helyes és indokolt. Nagyon tekintetbe kell venni azonban, hogy a tavaszi szántás a tél nedvességet épen nem konzerválja, különösen áll ez a homokos talajokon. A modern talajművelő eszközök, grubberek, kultivátorok teljesítenek ily esetben kitűnő munkát. Ha már éppen szükséges a szántás, vegyük mindig tekintetbe a talaj nedvességi állapotát; nedves talajt sohase szántsunk. A trágyát egyenletesen tergessük el s bár tökéletesen, de ne tulmélyre szántsuk alá. A tavasziak vetésénél különösen ügyeljünk a pontos alátakarásra. Ha a heré- seken kifagyott részeket találunk, fogasoljuk ezeket fel, vessük be biborherével, igy talán segítünk a bajon, ellenkező esetben el lehetünk készülve, hogy a gyom fog uralkodni a hereföldön. Ha az ősziek felfagytak, mihelyt megszáradt a föld, hengerezzük le, hogy a fellazult gyökerek ismét földet kapjanak. Az őszi buza- vetéseket tekintet nélkül azok sűrűségére, alaposan fogasoljuk meg; ne törődjünk vele, hogy a borona kitép valamit, mert ennek nyomán annál jobban bok- rosodik. Ha a vörösherét ősziekbe vetjük, tegyük ezt lehetőleg korán, hogy a talaj nedvessége a csírázást előmozdítsa, vegyük tekintetbe még, hogy a tiszta, csiraképes mag annál biztosabban kel ki, minél sekélyebben van elvetve. A rétek is elég dolgot adnak, ha télen át meg- hordtuk szalmás trágyával, tavasszal boronáljuk meg könnyű fogassal, szárazabb időjárás mellett a nehezebb borona végez jó munkát. Az árkok tisztítására és kiásására szintén fordítsunk gondot Irodalom. Juhok fejelöképességének megállapítása. E czimen jeles munkát irt: Kovács Imre, a melyet az országos m. kir. gyapjuminősitő intézet adott ki. A modern állattenyésztés nem elégszik meg a tulajdonságok külső elbírálásával, hanem a hol csak lehetséges, pontos vizsgálatokat használ föl a termőképesség meghatározására, Eddig különösen a teheneknél használták nagy sikerrel a tenyészkiválasztásnak ezt a módját. Kovács Imre arról végzett tanulmányokat, hogy miképen lehetne hasonló eljárást alkalmazni a juhok tenyész- kiválasztásánál. Vizsgálatai meggyőző adatokkal bizonyítják, hogy a munkájában ismertetett módszer mennyire alkalmas a juhok teljesítőképességének és ezzel
