Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-19 / 8. szám
10-ik oldal fcbr. 19, GAZDÁK LAPJA heréről ugyanezt mondhatjuk. A svédhere csak 2 érig használható s a luccrnamag 2 év múlva 40°/o-í'it vesztette el csira képességének. A sárgahere is csak 2 évig használható, ép igy a bükköny, a lenmag és a nyúlszapuka. A csillagfürt csak egy évig csiraképes, inig a fűmagvakat 2—3 éves korukban is lehet használni. irodalom. A Magyar Lovaregyiet évkönyvének nyolcvan- keítedik évfolyama a szokott élénk tartalommal e héten jelent meg. A 368 oldalra terjedő könyv nélkülözhetetlen segédforrása sportsmaneinknek, a kik megtalálhatják benne M. L. E. alapszabályait, a totalisateur és fogadási szabályokat, a Lovaregyiet pályáin tavaly futott versenyek jelentését, az idei összes versenyföltételeket, a versenytechnika minden adatát. A díszes kiállítású könyv ára hat korona s megrendelhető a Lovar- egyletnek Semmelweiss-utca 17. szám alatt levő titkári hivatalában. A könyv szerkesztéséért dr. Magyar László urat, a M. L. E. vezértitkárát illeti az elismerés. Az angol sajtó egy magyar munkáról. A londoni „Univers“ cimü szemle legutóbbi száma a következőket irja: Agricultural Hungary (a magy. királyi földmivelés- ügyi miniszter kiadványa. Budapest, 1908. Hornyánszky V. királyi udvari nyomdász.) Magyarország mezőgazdasági fejlődése e nemzet utolsó félszázad alatti haladásának olyan kiemelkedő vonása, hogy minden irodalmi terméket örömmel kel! üdvözölnünk, mely ennek történetére világot vet. György? Endrének kitűnő munkája „The State and Agriculture in Hungary“ eléggé ismeretes az angol olvasók előtt, de ennek kiegészítésére nagyon szükséges ezt a kézikönyvet elolvasni, amely sok részben ismeretlen talajt tár fel és sok kitűnő illusztrációban bővelkedik. Azok, akiknek alkalmuk volt a múlt télen tanulmányozni a magyar kiállítást, emlékezni fognak, milyen előkelő helye jutott a mezőgazdasági kiállításnak és t-z a könyv nagyban segítségére lesz mindazoknak, akik több általános és speciális informá- cziót akarnak szerezni, arról a haladásról, amelyet a békés munka terén Európának egyik legmunkásabb és előretörő nemzete tett. ht-ott a könyv sok hasznos adatot közöl a mai Magyarországra nézve és ebből a szempontból is melegen ajánlható. „A háziorvos“ cimü népszerű egészségügyi folyóirat — mely jóformán egy csapásra hódította meg a müveit magyar közönségét —- legújabban megjelent száma tartalmának változatosságánál és érdekességénél fogva talán az eddig megjelent számokat is túlszárnyalja. Különösen kiemeljük Dr. Kemény Ignác törzsorvosnak : A gyermekek nemi felvilágosítása, Dr. Gruber Károly szakorvosnak: A helytelen táplálkozásnak befolyása a vesékre. Gyulay György tanárnak; A gyermeknevelésről, Dr. Sipos Dezső karisbadi fürdőorvosnak : Az epekövekről, Dr. E. Zs. nek: A kuruzs- lásról szóló cikkeit. Ezenkívül igen sok, bár apróbb, de ; felette érdekes és tanulságos kérdéssel foglalkozik a „különféle“ rovatban, a „Betegápolók érdeke“ pedig a kell költenünk a táplálékra, baromfitenyészetünk nem igen fog jövedelmezni. Legjobb elkészítési módja a lágy takarmánynak a következő: főtt burgonyát, vagy répa termelő vidéken főtt burgundi répát összetörünk, s tiszta forrázott korpával összevegyitve egy kevés darát, konyhahulladékot, apróra zúzott csontokat, ételmaradékokat, összetört tojáshéjat és egy kevés faszenet keverünk hozzá. A burgonyát vagy répát szükség esetén összetört és leforrázott lóhere vagy ákáclevél, a bushulladékokat Fát- tinger-féle husrost, a tojáshéjat és csontot pedig csont- liszt helyettesítheti. Ha, a korpát a piacról kell hozatni, akkor előnyösebb, ha helyette darát használunk. A lágy takarmány közé hetenként egyszer paprikát vagy törött borsot is keverhetünk, hogy a baromfiak gyomra rendben legyen. Akik lágy takarmánnyal nem etetik a baromfiakat, azok legalább egy-két burgundi répát tegyenek oda olyan magasra, hogy a baromfiak csipegethessenek belőle. Szemes takarmányt a délutáni órákban adjunk a baromfiaknak, még pedig zabot árpával, tengerivel vagy másodbuzával vegyest. A kis malacok megvédése a hideg ellen. Ha a koca hideg időben fiadzik, tanácsos a malacok segítségére menni, hogy mindjárt világra jöttük után ne pusztítsa el őket a hideg. Ezt azonban csak akkor tegyük, ha a koca nyugodt és szelíd, mert a vad kocát nem szabad zavarni. Igen jónak bizonyult a kocára a fiadzás előtt pokrócot teríteni. Néha nehéz a kocát reá bírni, hogy lefeküdjék és hagyja magára teriteni a pokrócot; de legtöbb esetben megteszi ezt, ha csecseit kezünkkel simogatjuk. A pokrócot a kocán kell hagyni, mig minden malac meg nem született és nem szopik kényelmesen a pokróc alatt. Ha a fiadzás előtt nem alkalmaztuk ezen óvrendszabályt, a malacok megszületése után is lehet ezt tenni, ha látjuk, hogy a malacok fáznak. Ekkor még a pokrócot megmelegített téglákkal is tartsuk melegen. Az ily melegség a már félig megfagyott malacokat is magukhoz téríti. Körülbelül egy j óra múlva le lehet venni a pokrócot. A gyümölcs mosasa. Sok helyen az a nézet van elterjedve, hogy a megmosott gyümölcs elveszti jóizét és aromáját és ezért a gyümölcsöt megmosás nélkül adják az asztalra. Ez a szokás nagyon helytelen. Mert eltekintve attól, hogy a piacról hozott poros, sok száz vásárlótól összefogdosott gyümölcs épen nem étvágy- gerjesztő, orvosi tekintélyek szerint higiénikus szempontból is veszedelmes, különösen nagyobb városokban. Az utca porából ugyanis sohasem hiányzanak a ragadós betegségek bacillusai. Nem szabad a gyümölcsöt hosz- szabb ideig a vizben hagyni, mert akkor csakugyan vészit izéből és illatából. Elég, ha megöblitjük. Ezt a megöblitést azonban soha sem szabad elmulasztani. Hány évig csiraképesek a here és fümagvak ? E kérdés eldöntése végett egy külföldi magvizsgáló állomás nagy arányú kísérleteket végzett. Ezek szériát a vörösheremagból két év múlva 70%, 3 év múlva 50%, a negyedik évben 20% csiraképos, vagyis a 4 éves vörösheremag már nem használható vetésre. A fehér
