Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-05 / 6. szám
febr. 5. GAZDÁK LAPJA bevételből. Mindezek dacára az 1600 négyszögöl 1200 koronát jövedelmezett. Főtermékeink voltak szabadföldben előnevelt palántákkal a korai konyhavetemények : spárga, tök, paradicsom, káposzta. Nem követhettem e tekintetben a vidéki kis piacra utalt bolgárokat, a kik nem siettek korai dolgokkal, ők a köznép élelmezésére nagyban szükséges termékeket tömegben hozzák : tököt, paprikát. Én rendszerint akkor szüntettem be a piaci árusítást, a mikor ők először jelentek meg ugyanazon termékkel. így kellett ellensúlyoznom azon nagy különbségeket, a mibe nekem az idegen munkaerő került. De igy is úgy láttam, hogy rá nem fizettem soha. De a célom nem is az volt, hogy vagyont szerezzek, hanem hogy tanuljak. Ha már most ugyanilyen kisebb területen egyes család vállalkozik és idegen munkaerő nélkül dolgozik — úgy mondhatni — hogy 2 kát. holdon annyi biztos jövedelemre tehet szert, mint 20 kát. holdon mezei gazdálkodást űzve, legalább is jó középtermésekkel. Hogy népünk ezt fel nem érte észszel, annak több oka van. Régebben a bolgárok sem árasztották el annyira az országot, mert vidéki gócpontjaink csekély számban voltak, A nem termelő, csupán fogyasztó munkáselem az utolsó évtized alatt csodálatos arányban növekedett. Részint a gyáripar terjedésével, részint sajnos, a kisgazda nép rohamos elzüllésével, a mely csak a vagyontalan munkáselem számát szaporította. Ez idő óta látjuk, hogy piacainkon, a mi eddig nem volt, a kész kenyerek árusítása, falusi helyeken a nagy sütőmühelyek felállítása rohamosan terjed. Annak jele. hogy meglepően szaporodott fel azon családok száma, a melyeknél férfi és nő elhagyja tűzhelyét I s élelmét mind piacon szerzi be. Ez a körülmény lendi- j tette fel a bolgár kertészetet is a vidéken, Ezzel egy j okot is hoztam fel, a mi miatt népünk, a mig javából J magának termelt s ősi jussán élt, nem nyúlt ezen kereseti forráshoz. Otthonát nem hagyta el, hogy valami nagy város közelében ilyen kertészkedésre vállalkozzék. Ehhez pénz kellett s ha volt, inkább a gazdaságában maradt vele, ha meg nem volt, nem vállalkozhatott. A viszonyok sokat változtak. A kis külterjes gazdaságok csekély hasznot hajtanak s az emberek majd próbálkozni fognak mással. A körülmények kényszerhelyzete tereli az embereket uj kereseti források felé. így lesz a bolgár kertészettel is. Egy dolog van, a mitől még félnek az em- j berek: a szövetkezéstől. Igaz, hogy erre nehezebben | 5-ik oldal kapható a magyar, mint a szláv, s jelen esetben a kilátás még nehezebb. Hogyan szövetkezzenek olyasmire, a mit még egyik sem ért ? S ha csak az egyik érti, a másik éppen azért nem merne társulni s viszont. Mi következik ebből ? Az, hogy neveljünk előbb sok oly embert, a ki ebben a munkában jártasságot szerez. Ezek aztán könnyebben is fognak társulni. A | szövetkezés ismét csak készerhelyzetből fakad. Az ide- | genbe menőre előnyösebb, ha társsal vállalkozik ; s az- | után meg ezen kertészkedés minden fázisa olyan, hogy ] a társas vállalkozás csak fokozza jövedelmét. Ne riaszt- ; gassuk azonban az embereket azzal, hogy egy család magánvállalkozása nem volna elég jövedelmező. A tár- i sulat csirái a már létesített telepeken is észlelhetők. Egyes magyar családok berendezkedtek ily kertészetre, természetesen mindenik a maga kezére dolgozik, de abban már társultak, hogy a vizemelőkereket közösen használják. A társulás idővel majd kiterjed az egész vállalkozásra. Jeszenszky Ignác ev. lelkész. Az állatvásárlásról. Minden vásárlásnál sokkal többet ér, ha a vevőnek jó a szeme, mintha megnyugszik az eladó által elmondottakban. A ló és szarvasmarhánál elsősorban is ezek fogazatát kell megnézni, habár a lovaknál a kupákat hamisítják, mig a teheneknél a szarvgyüriiket | csiszolják le, hogy az állatot fiatalítsák. Ha minden egyes állatot a vevő először alaposan megnézne és esetleg kipróbálná, sokkal kevesebb csalódás érné a vásárlás után. A vevőnek sohasem szabad csak az istállóban megnézni az állatokat, hanem vezettesse ezeket ki szabad, tágas helyre. Ha a vásárlásnak más módja nem volna, mint a vásárokra való járás, úgy ügyeljünk arra, hogy mindig közvetlenül első kézből szerezzük be állatainkat, különben a kereskedők hasznát is meg kell fizetnünk. Idegen vidéken, különösen pedig ott, ahol az eladóknak tájszólásait, kifejezéseit és nyelvét nem ismerjük, alkuszok alkalmazása nélkül nem igen vásárolhatunk. Mindig tanácsos lesz azonban a vásár előtt az illető községnél kérdést tenni, hogy kik a Róth Bankház ——— BUDAPEST. =: — Bank - központunk : VI., Váczi-körut 45. szám. Bankpalota. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű í felvilágosítást. Válaszbélyeg mindenkor melléklendő. FOLYÓSÍTUNK: Törlesztéses kölcsönöket földbirtokra és bárházakra 10—75 éves törlesztésre 30/o— 3V2%—4°/o—4V2°/o-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és III-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5<tyo-al, esetleg 5V2°/o-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint mindön hitelképes egyénnek 2*/2—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95°/o-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett mindenkori eredménynyel. Az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. .. . _ Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknei fogva legelőnyösebben bonyolítunk le. —Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk.
