Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-05 / 6. szám
febr. 5. GAZDÁK LAPJA 3-ík oldal társadalmi egyesületének támogatásával a kormány elé, a felterjesztésben javasoltak mégis hozzájárulnak a gazdatisztek helyzetének javításához s erős a reményünk, hogy ha a gazdatisztek esüggedést nem ismerve kitartanak állásfoglalásuk mellett sorsuk lényeges jobbra fordulását érhetik el. Állatbiztosító szövetkezetek. A kisgazdának, törpebirtokosnak fáradsággal szerzett háziállatjai képezik úgyszólván egész vagyonát; a gazda tehene valóságos áldása a háznak, táplálékot nyújt családjának, az eladásra kerülő tej ára pedig a napi szükségleteket fedezi. A ház, melyben lakik, nem jövedelmez, a kevés föld termése az adó kifizetésére és a ruházkodásra elegendő. Valóságos csapás tehát a gazdára, ha állatja elhullik. A nyugati államokban a gazdák szövetkezeti biztosítással védekeznek az állatelhullásból eredő károk ellen ; nálunk ez a szép eszme mindezideig nagyon kevéssé tudott elterjedni. Földmivelésügyi kormányunk tőle telhetőleg sokat tesz a kisgazdák érdekében, de a legnagyobb támogatások egyikét akkor nyújtaná, ha az áliatbiztositás terén hozna törvényes intézkedéseket. Bízunk benne, hogy a minisztérium gondoskodása erre a térre is nemsokára kiterjed. Követendő példát statuáltak az áliatbiztositás terén a győri gazdák, kik nem várva be a kormányintézkedéseket, szövetkezeti alapon nyugvó állatbiztosítást hoztak be. A szervezet főbb pontjait alábbiakban közöljük, községeinknek követendő példaképen: A győrvárosi gazdaközönség szövetkezetté alakul a végből, hogy — marhavész kivételével — ló és szarvasmarha baleseteknél egymást támogassa, és hogy egyidejűleg az állatvédelmet is szolgálhassa. A szövetkezet tagjaira egyenkint és összesen kötelező kölcsönös támogatás abban álland, hogy a ló vagy szarvasmarha állományban betegség, baleset miatt bekövetkező elhullás vagy kényszervágás okozta kárhoz a megái lapítandó kivetési kulcs szerint hozzájárulnak. A szövetkezet ügyeit a közgyűlés által minden 3 évben újra választandó elnök, alelnök, titkár, pénztárnok, állatorvos, 4 becslőbiztosból álló elöljáróság és végül a közgyűlés intézi. Az elöljáróságon kívül a közgyűlés által ugyancsak 3 évre 4 fertálymester is választatik, akik figyelemmel kisérik a szövetkezeti tagok állatállományát, az azokkali bánás és használati módot és beszedik a felvételkor ki nem egyénhez. Ezzel aztán az ő szereplésének vége is van eb- emberfajta előle s ez végkép kihozta a sodrából. Haben az elbeszélésben. Neki itt csak az a kellemes ; talmas állat volt s egy ugrással könnyedén átvetette feladat jutott, hogy férjhez menjen s mivel ezt meg j magát a kerítésen. Csakhogy elfelejtkezett ám arról, is tette, most már csak ketten maradtak, Ferke meg J hogy a nyakánál fogva a kerítéshez van láncolva s kutya. Ferkének nagyon kemény volt ez a csapás, igy szépen lógva maradt a kerités utcai oldalán és Neki eresztette buksi fejét a busulásnak és nem ta- ! néhány percnyi kínlódás után kimúlt. Ferke csak nézte Iáit módot, a mivel szerelmes szivét meggyógyíthatta a halálküzdelmet és mikor csönd lett, közelebb jött. A volna. El is szánta magát egy bolond dologra. Azt ; holdvilág ezüst fényénél borzasztó látvány tárult ijedt vette a fejébe, hogy ő neki most már nincs oka élni, ! szemei elé. A kidülledt szemek, a véres habbal bori- tehát felfogja magát akasztani. Ezen aztán addig gon- tott kilógó nyelv, melyet az eb kínjában elharapott, a dolkozott, mig végre egészen megbarátkozott az ön- í görcsösen összegörbült végtagok iszonyú képét rau- gyilkosság gondolatával. 1 tatták annak, amit ő épen tenni akart. Ferkére retteFgy szép holdvilágos nyári estén előszedett va- j netesen hatott ez a látvány. Nem is tudta sokáig lami istráng, vagy kötőfékféle kötelet az istállóból és nézni, hanem a „nyaka közé kapta a lábait,“ és nosza keblébe rejtve elindult a falu mellett elterülő nagy I Ferke, szaladt árkon bokron keresztül, meg sem állt erdő felé. Lehorgasztott fejjel bandukolt előre és azon hazáig. gondolkozott, hogy mit is fog majd gondolni a Molnár Másnap reggel csak néztek egy nagyot az emKata, ha megtudja. berek : „Nini! a kisbiró kutyája felakasztotta magát 1“ Egyszerre rémes üvöltés hangzik közvetlen a és sehogysem tudták megfejteni, mit jelent a láncon fülénél, dühös lánccsörgetés kíséretében. Ferkének csüngő véreb és mellette valami istrángféle kötél . . . egy percre még a szive is megállt, úgy megijedt ettől j Régen volt ez. Ferke pedig most már nem Ferke, a váratlan támadástól. El is felejtkezett róla, hogy a hanem Komlósi Ferenc gazd’ uram, — aki mivel Is- kisbiró háza előtt fog ' elmenni, úgy elszontyolodott ■ ten ujját látta a dologban, — nem tette meg azt, útközben. Most aztán ijedtében elejtette a kötelet a amit olyan nagyon akart. Most pedig tekintélyes gazkezéből, amit ép az imént vett elő, kogy kipróbálja I daságnak és egy tűzről pattant menyecskének boldog elég erős-e. Mikor egy kissé magához tért, le akart , és megelégedett ura. — Dehogy is jut már eszébe a érte hajolni, hogy fölemelje, de a kutya szokva volt büszke Molnár Kata! ahhoz, hogy első parancsára azonnal elkodródjék az ■ Csáky Gusztáv mely egyszerű,tjicsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szőllőtulajdynosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 38 korona árban. Szalsailalmazoít <1 uj §> lézí (ieie) szectaágé,
