Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)

1909-01-29 / 5. szám

jan. 29.

GAZDÁK LAPJA.

7 -ik oldal

ságu, hosszabb vagy rövidebb nyelű és más nyélállásu kapával végzik e munkát. Ezzel nem akarom mondani, hogy más vidékeket egyszerűen utánozzunk, csupán fel akarom hívni a gazdák figyelmét a kapálás helyes módjára és ennek eredményességére. Hiszen egyes vidékeken női munkások rövid nyelű kapákkal hasonlíthatatlanul jobb munkát végeznek, mint itt a férfiak.

Nálunk már a kapa állásából is arra lehet következtetni, hogy a kényelem a fődolog, holott a jó munkára kellene a súlyt fektetni. Itt mindenki olyan kapát használ, melynél a nyél a beleillesztett kapával kis szöget képez. Minél kisebb pedig a szög a nyél és kapa között, annál könnyebb és gyorsabb a munka, de annál rosszabb is, különösen, ha csak egy vágást tesz a munkás egy helyre. Ha pedig egy helyre több vágást tesz mélyebb porhanyitás céljából, akkor nagyon szaporátlan a munka. Nagyobb szög alatt álló kapával sokkal jobb munkát lehet végezni, ha nem is tesznek több vágást egy helyre. Nálunk igaz, megadják a szőlőnek a négyszeri kapálást, de mit ér ez, mikor a földet 5 cm-re se porhanyitják meg. Ezzel csak sarabolást végeznek, s a gyomokat egyik helyről a másikra ültetik s mire a másik kapálás ideje elérkezik, tele van gyommal a szőlő. Megfelelőbb volna a háromszoi’i kapá- lás is, ha a gyomot tökéletesen kiirtanák.

A gyom nagy hátrányára van a szőlő fejlődésének és érésének. Nálunk a hideg éjjelek gyakoriak, a gyomok elősegítik a harmatképződést, mi magában véve is lehűti a légkört s a felszálló párák a peronosz- pora fejlődését is elősegítik. Száraz időben a peronosz- pora nem terjed ugyan, de annál inkább, ha nedves és meleg idő van. A gyom a föld nedvességéből is sokat elvon s meggátolja továbbá, hogy az amúgy is egyenesre kapált talaj napközben annyira átmelegedjék, hogy a kisugározás éjjelenként a hideget enyhítse. Mindezen körülmények, valamint az is, hogy a karikás művelésnél a termés amúgy is magasan van a föld szinétób előidézik azt, hogy jó asztali és pecsenyeborok helyett savanyu vinkó terem.

Vidékünkön a nyél 25—30 foknyi szög alatt illeszkedik a kapába; ezzel csak úgy lehet jó munkát adui a földnek, ha ugyanazon helyre 4—5 vágást tesznek, Ez pedig költséges és szaporátlan munka, amitől a gazdák az amúgy is magas munkabérek mellett fáznak. Persze a jó munka eredménye is egészen más.

S a mellett, hogy a szőlőmunkások kapái, mint mondani szokás, kicsire állanak, maguk a gazdák azon vannak, hogy a kapálásért minél kevesebbet fizessenek, sőt megszabnak egy bizonyos összeget, melynél ; többe a kapálás nem kerülhet. Ennek eredménye az, hogy a munkás hegynek felfelé dolgozva, az amúgy is kicsire álló kapával lehúzza egy kissé a földet, s ezzel I azt a helyet is eltakarja, ahol a kapa nem járt, nem hogy több vágást is tenne egy helyre. Ilyen kapálás persze nem teszi a talajt gyommentessé, ami különösen I északi fekvésű szőlőknél szembetűnő, kivált, ha azok régebbi forgatások. De hát a jó munka több napszámmal jár s erre itt azt mondják, hogy „nem fizeti ki

magát.“ Pedig megfordítva áll: a kapálás, ahogy itt j végzik, rossz munka s habár kevesebbe kerül, még se \ fizeti ki magát.

Jó munka mellett szaporábban haladhatunk, ha a kapák 35—40 foknyi szög alatt illeszkednek a nyélbe. Ilyeneket használnak a vincellériskolákban is, s ezekkel női munkások is jobb eredményt érnek el. Ezeknél a nyél rövid, a kapa hegyes, köpüs kapa, s egyszeri vágásra egész a köpüig 20—25 cm. mélyen besülyed a földbe. Ilyen szerszámmal a talaj kellő mélységig megporhanyul, összekeveredik s a gyomok kipusztulnak* Különösen jól használható akkor, ha a talaj szárazság következtében megkeményedett.

Száraz talajban igen jó munkát végez még a Tokaj vidékén kert ásásra is használt villás kapa. Erről nálunk azt hisszik, hogy a munkást nagyon fárasztja ; ez pedig nem áll, mert száraz talajban köny- nyebb és szaporább vele a munka, mint bármely más eszközzel. Bár eredeti rendeltetése köves és kavicsos talajok megmunkálása, de a mi szárazság folytán gyakran megkeményedő talajunkon is nagy hasznát lehetne venni.

Hozzájárul nálunk ezen bajokhoz, hogy a kapálást hegynek felfelé végzik, miáltal a földet minden vágással lefelé hozzák. Ilyen módon valóságos csatornákat készítenek a viz számára, mely aztán a talaj termő rétegét lemossa. A hegygerincen levő tőkék ennek következtében felmagasodnak, gyökerük a legfelső, köny- nyen kiszáradó rétegbe jut, mig az alsó tőkéket a törmelék majdnem eltemeti. Ilyen kapálás mellett a trágyázás sem jut érvényre.

Nagyon megfontolandó dolog tehát a kapálás, Inkább okozzon több költséget, de legyen jó munka- mély eredményes is. Van még elég dolog, melyben takarékosak lehetünk, anélkül, hogy kárát vallanók.

Bihari Lajos.

Hasznos tudnivalók.

Hogy értékesítjük legjobban a takarmányt? A

gazdaságban előállított anyagok sohasem oly összetételűéi?, amely összetétetel az állatok racionális táplálásához szükséges. Többnyire hiányzik belőlük a tojás- fehérje, sokszor a zsir is. E két anyag nélkül pedig az állatok racionális táplálása ki van zárva. Azért a szükséges erőtakarmányanyagok vásárlása utján kell ezeket beszerezni s a gazdaság takarraányanyagaival jól összekeverve feletetni; nagy hibát követ el a gazda, ha az erőtakarmányanyagokat egymagukban feleteti az állatokkal. Az erőtakarmány anyag mennyiségét a legegyszerűbben a következőképen állapítjuk meg: Különben egyformának maradó takarmány mellett először V2 kg.-ot etetünk fel fejenkint és azután hétről-hétre 1/i kg.-al többet addig, amíg az erőtakarmány javító hatását érezzük, nagyobb tejszolgálmány és a testsúly növekedése formájában. Ha ez a két jelenség már nem fokozódik, akkor az adagot felére szállítjuk le, amely esetben a tejmennyiség többnyire ál-