Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)
1909-01-22 / 4. szám
GAZDÁK LAPJA jau. 22. 9-ik oldal. A szerb országgyűlés a karácsonyi szünetek után ismét összegyűlt. Az eddigi kormány, mely a monarchiát támadó külügyminiszteri beszéddel lehetetlenné tette magát, — ismét beadta a lemondását. Székesfehérváron nagy katonai botrány történt. Több tiszt ittas állapotban békés polgárokat inzultált. A képviselöházban szóvá tették a történteket s a honvédelmi miniszter általános megnyugvásra kijelentette, hogy a tetteseket szigorúan meg fogják büntetni. Bulgária egyre folytatja Törökország ellen harci készülődéseit. A török határ mentén nagyszámú bolgár csapatot összpontosítanak. Törökország szintén megerősíti most a török-bolgár határt. Füzesabonyban vonatösszeütközés történt; egy személyvonat összeütközött tehervonatiak Három ember súlyosan megsebesült. A kolozsvári dohánygyár munkásai sztrájkba léptek, s mivel követeléseiket nem teljesítették, egy gyári tisztviselőt súlyosan megsebesítettek. A rendőrség széjjel verte a tüntetőket s e közben négy rendőrt is megsebesítettek. A karácsonyi szünet után összegyűlt képviselő- ház először is az adóreformja vaslatot fogja tárgyalni, mely után a választói reform kerül szőnyegre ; ennek tervezetén a belügyminiszter sokat változtatott, mely változások a javaslat igen sok ellenségét fogják lefegyverezni. A messinaiak felsegélyezésére alakúit országos bizottság a begyült összegek egy részét a resicai és ajkai bányaszerencsétlenség által sújtott családok fel- segélyezését e fogja fordítani. Szerb hírek megcáfolják Péter király soka~ian- goztatott lemondását. A király nem akarja megengedni, hogy a háborús párt, melynek a trónörökös a vezére, hatalomra kerüljön. Nagykikiudán egy közkatona, kit hadnagya a század előtt tettleg inzultált, szégyenében föbelőtte magát. Politikai körökben hir terjedt el Andrássy Gyula gróf belügyminiszter lemondásáról. Bécsi körök jelentése szerint a külügyminiszter utódja lemondott belügyminiszterünk lesz. Hasznos tudnivalók. A trágyáié mint réttrágya. A trágyalé sok nitrogént és kálit, ellenben kevés foszfort tartalmaz. Ezen tulajdonságainál fogva könnyebb talajok és rétek trágyázására alkalmas. Hatása csak egy évre terjed, miért is nem szabad egyszerre sokat használni belőle, inkább keveset, de gyakrabban. A trágyáié különösen akkor nagy hatású, ha gondot fordítunk egyenletes elosztására, és egyidejűleg thomassalakot is alkalmazunk. Ha a trágyalevet egymagában alkalmazzuk s egyenletes szétosztására nem ügyelünk, akkor a rét bnjafoltos lesz és a gorombább, aláren- deltebb minőségű füvek erőteljes fejlődését segitjük elő. A trágyaléhordóra tehát feltétlenül alkalmas szétosztó készüléket kell szerelni, enélkül egyáltalán ne is fogjunk hozzá a trágyalé alkalmazásához. Legcélszerűbb a trágyalevet a tél folyamán, illetve ősztől tavaszig kihordani és pedig lehetőleg eső után, hogy ily módon felhíguljon és egyenletesebben eloszlódjék. A thomassalakot szintén késő ősszel vagy télen kell elszórni. Korán és későn termő búzák. Általánosan ismert dolog az. hogy a búzatermés nagyságára és főleg a minőségre mily nagy fontossága van a korai érésnek. Hazánkban, különösen az Alföldön, sokszor néhány forró nap óriási károkat okoz a búzában akkor, ha a nagy, tikkasztó meleg a búzát tejes állapotban éri. Az alföldi gazdák csakis a korán érő búzákat kedvelik, mert a korai érésű búzák a nagy melegek beálltakor rendesen már oly érési stádiumban vannak, hogy a hőütéstől némileg védettek. A növénytermelési kísérleti állomás ugyan már régebben tudta azt, hogy az erdélyi búzák későn érők, de kísérlettel is beigazolt ebbeli állításának helyességét. A kilenc kísérlet közül csupán két helyen érett be az algyógyi búza egyszerre a gazdaság búzájával, míg a többi helyeken érése jóval később következett be. Azt, hogy mit jelent az, ha valamely buzaféleség öt-hat nappal későbben érik be a rendes időnél, tudja minden búzát termelő gazda. Az algyógyi buzának későn érő volta is teljesen elegendő arra, hogy termelését az Alföldön ne erőszakolják, de nem való mindenhová a Dunántúlra sem, mert mint a kisbéii ménesbirtok jelenti: „Késői érése miatt az itteni éghajlat alatt nem termelhető“. Az algyógyi búza fejlődése erőteljes, buja. Szalmája vastag, ennélfogva a megdüiésnek kevésbbé van kitéve, mint a vékony szalmáju magyar búza. Hogy a rozsda iránt mily mérvű ellenálló képességet tanúsít, arra vonatkozólag semmiféle értesítést nem kaptunk. Az algyógyi buzáaak egy másik hibája az, hogy nem teljesen fagyálló. Kassán teljesen kifagyott s a keszthelyi kísérletről szóló jelentés is felemlíti, hogy az algyógyi búzából sok ki fagyott. A fagyáiló- ságon és a korai érésen kiviil természetesen legnagyobb jelentőséggel bír valamely búzának a termőképessége. E tekintetben sem bizonyult jobbnak az algyógyi búza a magyar búzánál ; sőt a terméseredmények azt igazolják, hogy az algyógyi búza kisebb termést ad, mint a mezöhegyesi, bánáti vagy más vidékről való magyar búza. A kilenc kísérlet közül ugyanis hét helyen az algyógyi búzával összehasonlított búza nagyobb termést adott, csakis Kolozsváron és Csákován múlta felül az algyógyi búza a gazdaság búzáját. Ha a termésekben csak néhány kilogra- mot tesz ki a különbség, az még nem nagy dolog, de ha a különbség kát. holdanként 150—250 kilogrammra rúg, az már nagyon is jelentékeny. Méiymivelés vagy altalajporhanyitás ? Az okszerű földmivelők afelett vitatkoznak mostanában: vájjon a méiymivelés jobb-e vagy pedig sekélyen szántani, de az altalajt porhanyitani ? Mindkét elméletnek van barátja és ellensége.
