Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)
1909-01-22 / 4. szám
Vili, évfolyam. Lapunk mai száma 3 ezer példányban jelent meg. _____________________Szatmár, 1909. január 23. ________________ 4lk szám. § GAZDAK LAPJA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. a szatmArmegyei gazdasági Egyesület fogyasztási és értékesítő szővetkezetbA SZATMÁRMEGYEI LÓVERS. EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ EGYLET ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre 10 korona. Kedvezményes ára lelkészeknek, tanítóknak stb. kívánatra 6 kor. A Szatmárm. Lóverseny Egylet tagjai kedvezményes áron kapják. Közlemények csak a'forrás megnevezése mellett vehetők át. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Rákócl-utea 88. szám, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megrendelések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Tslefon 14. szám Birtokpolitika. (Á.) Köztudomású tény, hogy hazánkban a földbirtok megoszlása nem mondható szerencsésnek. A nagybirtok és különösen a kötött nagybirtok terjedelme szembetűnően nagy a kis- birtokok területéhez képest s az ország egyes vidékein pl. Dunántúl a kötött nagybirtokok olyan megoszlásuak, hogy a községek kis határai a szaporodó népesség fenntartására nem elegendők. Ilyen viszonyok között a népesség egy ideig otthon nyomorog, majd városokba húzódik, ipari, gyári munkás lesz, vagy pedig kivándorol. Fontos közgazdasági érdekünket képezi pedig, hogy a nemzet egyik legértékesebb eleme, a hazafias magyar kisgazda osztály fennmaradását és gyarapodását előmozditsuk. A magyar paraszt egész lényével annyira odanőtt az anyaföldhöz, hosszú századok megszokása annyira a röghöz kötik, hogy őt a földmiveléstől elvonni és más pályára utalni egyenlő volna megsemmisülésével. Nem marad tehát egyéb hátra, mint a folyton szaporodó népesség fenntartására a kisgazdát földhöz juttatni. Ennek legegyszerűbb módja a parcellázás. Népünk földéhségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a parcellázással foglalkozók, pénzintézetek és egyéb társaságok egy-egy parcellázáson vagyont szereznek. A nép erején felül is belemegy a földvásárlásba, megtakarított pénzét mind földbe fekteti, minek következménye az, hogy a drágán vett föld megművelésére s a szükséges berendezésekre nem marad pénze, egy darabig nyomorog, fizeti a kamatot és törlesztést s a legelső rossz termés tönkreteszi. Számos helyen a parcellázás juttatta koldusbotra a népet s volt előmozdítója a kivándorlásnak, mig a parcellázó pénzintézetek busás osztalékot fizettek. A parcellázások ily módon való elfajulását a törvényhozás és a magyar gazdatársadalom természetesen nem nézheti tétlenül. A nagybirtokot különben is sújtja a parcellázás, mert a földhöz jutó szegény nép nem vállal többé napszámot, mezőgazdasági munkát, hanem a saját földjén gazdálkodik. A többé-kevésbé elPoszvék Nándor Gazdasági Szakirodája Szatmári „GAZDÁK LAPJA“ szert," bősége és kiadóhivatala <3 Az Agrár és járadékbank kejj. képviselete. Üzletágak: Birtokok adás-vételének közvetítése. — ^Kölcsönök közve ítése. — Konvertálások. Szakértői véleményezések. — Fuvarlevelek, számlák felülvizsgálata. Termények és állatok bizományi adás-vétele. — Mezőgazdasági gépraktár. — Gépek és mindenféle gazdasági szükségleti cikkek beszerzése. Lapunk mai száma 20 oldal.
