Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)

1909-01-08 / 2. szám

jan 8. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal fájának likacsait annyira, hogy abba többé a penész finom szálai be nem juthatnak. Ilyen hordókat azon­ban, csak teljesen megállapodott érett borokhoz lehet használni, melyekben a bornak már csak zamatja fej­lődik. Olyan uj borokhoz, melyek még utóerjedéseken mennek át, ilyen hordókat használni nem lehet, mert likacsaik be vannak dugulva, azokon keresztül a borok fejlődéséhez szüksége« levegő többé be nem jut s a borok képződése meg lenne akasztva. Az ilyen uj borokhoz szükséges hordókat tehát más utón kell a penész veszélyes hatásától megóvni. Sok oly szert ismerünk, melyek a penész képződését vegyi utón akadályozzák meg, sőt a már kész penészt is elsorvasztják, megölik. Ezek közül azonban igen nehéz választani, mert például a kénessav és chlór, melyek a penésznek leggyilkosabb ellenségei, részint nem állandók, részint gyakori alkalmazás folytán magát a hordót is megrongálják. A réz- vagy vasgálic pedig a hordó fáján át még a borba is bejuthat. Bármi csekély mennyiség jusson is pedig be ezekből, a bornak vagy szinét vagy izét rongálják meg. így nem marad más Ezen álmodozóknak tábora mindinkább fogy. Az újabb szász nemzedék már kevésbbé „zöld“ s kezdi belátni, hogy a magyarság törekvései nem oly veszé­lyesek rájuk nézve, mint idáig hitték, és hogy annak jóindulata és segítsége nélkül nem fogják kibírni, — már csekély számuknál fogva sem, — az oláh térfog­lalás hullámveréseit. A hegyek közé ékelt szász falvak kezdenek oláhosodni. Amennyire kancsal szemmel nézte a szász a magyarságot, annyira becézgette az „oláh testvért.“ Oláhul megtanul minden szász és nevetséges jóhisze­műséggel áll kötélnek, valahányszor úgynevezett „ro­mán kulturális célok“ ellőbbreviteléről van szó. A szász értelmiség fiatalabb generációja most már tisztán látja, hogy mikor a szászság az oláh velleitáiok mellett a reklám dobverővel játszadozik, akkor a saját halotti zenéjéhez ütögeti az első akkordokat. Ezt azonban va­lami nagyon hangoztatni még nem meri anyagi érdek­ből. A virágzó szász iparnak és kereskedelemnek ugyanis Románia a piaca. A szászok anyagi érdeke tehát azt diktálja, hogy a régi „frére et cochon“-t ez­után is legyezgessék; ezért ama meggyőződésüket, hogy az oláh térfoglalás ellen egyedül a magyarsággal egyetértve védekezhetnek, csak suba alatt éa csak nagyon driskrétan szellőztethetik. K. hátra, mint a borkősav és a sokkal olcsóbb borax. Ez utóbbi veendő tehát, mely feloldott állapotban a pe­nésznek ép oly megrongálója, mint maga a dór vagy kénessav. Olyan hordókat, melyeket fejlődő, tehát még aránylag uj borok tartására szántunk, azon uj állapot­ban, mihelyt a borok befogadására már elő vannak készítve, borax-oldattal kell bevonni. E célra minden liternyi tiszta eső vagy folyó vízre öt-hat deka boraxot kell venni. A vizet forrón kell ráönteni, hogy könnyen j feloldódjék. Kihűlés után a hordókat úgy fenekükön, mint dongáikon egy meszelővei kell bemázolni. Teljes ! kiszáradás után a bemázolást ismételni kell. Másod­szori megszáradás után a hordók már használhatók. | Igaz, hogy a bemázolás alkalmával a likacsokba húzó­dott borax száradás közben szintén megszárad és ki­kristályosodik. De nedves pincébe elhelyezve, csakha- i mar megnyirkosodik a hordónak egész felülete, mely nyirkosság természetesen behatol a pórusokba is, hol : aztán a kristályos boraxot részben feloldja. Ha már most az ilyen hordóra penész jut, az csakis a felüle­ten fog némileg kínlódni, de a likacsokba bocsátott szálak azonnal elpusztulnak. Házinyultenyésztés télen. Aházinyulak magas hömérsékkiilönbségek elvise­lésére képesek, amennyiben nagyfokban tudnak alkal­mazkodni az időjárás változásaival szemben; 30, sőt 40 foknyi hömérsékkülönbözetet minden baj nélkül el­bírnak. A nyúl, ha például 17° hideget elszenvedett s egy + 23° meleg helyre tétetik, ennek semmi kárát nem látja, miért is a tél soha se okozzon különös gondot a tenyésztőnek, bár az elmondottak csupán teljesen edzett, egészséges állatokra vonatkoznak. Mindazonáltal építsünk nyulaink részére oly óla­kat, melyekben a fagyoknak túlsókat kitéve nincsenek, mert ha az állat táplálékának nagy részét testi me­legének fenntartására fordítja, bizonyára fejlődésében visszamarad, azonkívül — miután megfelelő izommoz­gás által az állatok hőfoka emelkedik — az ólak ter­jedelmesek legyenek, hogy a nyulak azokban sok moz­Nagykikindai gyártmány. Bohn-féle szí had. hfutamsáfifl átfedő 150 UN M. és TAUS AI Nagykikinda és Zsombolya. Legrégibb, legnagyobb és legjobb telep e szakmában Ausztria - Magyarországon a BOHN-féle TÉGLAGYÁRAK Nagykikindán és Zsombolyán. Alapittatott 1864. — Legelőkelőbb referenciák. 50 xarAillió <É»x?± gyártás a cs. és kir. szab. Bohn-féle biztonsági átfedő cserepekből, vasoxyd természe- 140 szetes vörös színben és kátrányozva. 10—10 Gvárímánvok ' BOHN-féle szabadalmazott biztonsági átfedő cserepek. * _ . Legolcsóbb, legszebb tetőzet. Képes árjegyzék és minták kívánatra ingyen és bérmentve, Képv. Raiter L. és T., Illyés és Friedman, Sehefteli S., Konreich T. fakeresk. által. Zsombolyai gyártmány. Szab. biztonsági préselt átfedő . cserép 263. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents