Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)
1909-01-08 / 2. szám
2-ik «14*1 GAZDÁK LAPJA jftti. 8. rendszer mellett a földbirtok eltitkolhatatlan adóalany s ennek jövedelme is a legkönnyebben megtudható, ennélfogva az állam szükségletei szerint progresszív adókulcsosai legjobban meg- róhatja. A javaslatok nem respektálják továbbá a gazdakörök azon kívánságát, hogy az adó megállapításánál a saját kezelésű földbirtoknál a jövedelem a kataszteri tisztajövedelem kétszeresét meg ne haladhassa. Ily irányú intézkedés meggátolta volna a föld túlságos megadóztatását. Aggodalomra szolgáltat még okot, hogy a II. oszt. kereseti adó megszüntetése és a 800 koronás létminimum a községi pótadóalapokat oly mértékben fogja apasztani, hogy ennek pótlására ismét csak a föld el nem titkolható jövedelmét veszik elő. Az adózó közönségre nézve pedig mindegy, hogy pénzét egyenes, vagy pótadó címén veszik el tőle. Tény az, hogy az állam folytonosan nagyobb igényeket támaszt polgáraival szemben s a tisztviselők ezutáni fizetésemelése és a küszöbön álló újabb katonai szükségletek ezen igényeket csak növelni fogják. Mivel pedig a polgárok adózóképessége amúgy is a végső A szászokról. Nagyszeben 1903. január 1. Megígértem volt, hogy a „Gazdák Lapját“ uj otthonomból is fölkeresem néha-néha közleményeimmel, ígéretemet most kezdem el beváltani. Nagyszebenből mi egyébről is írhatnék, mint a hazai nemzetiségek legműveltebb és legérdekesebb fajáról: a szászokról. Közleményemben természetesen azon momentumokat csoportosítom, melyek a gazda embert és a nép szociológust érdeklik. Ne várjanak azonban tőlem valami potemkinizmust. Objektiv képet akarok vázolni, diszlet, frázis és müvilágitás nélkül. A szász szorgalmas, intelligens, törvénytisztelő és józanéletü nép. Főjellemvonása : a rendkívüli összetartás egymásközt és a nevetségig menő bizalmatlanság a más fajú népek iránt. E bizalmatlanságból magyarázható, hogy sok, rá nézve épen nem veszélyes, állami intézkedésben elnyomást lát, melynek érzete a magyarság ellen hangolja. Nem is szívesen nyújt magyar embernek kezet; s ha nyújt is, akkor is úgy nyújt, hogy mindig maga felé hajlik a keze. Kiemelkedő tulajdonsága: az egyesülési hajlam. j fokig meg van feszítve, feltétlenül szükséges, hogy az állami jövedelmek egy része a jövőben produktiv befektetésekre fordittassék, amelyek a közönség keresetképességét emeljék. Különösen a mezőgazdaságra vonatkoiik ez, melynek jövedelmét a termelőtől független tényezők oly gyakran kockára teszik. Ha már a földbirtok az állami jövedelmek legbiztosabb és legtekinté- , lyesebb forrását képezi, joggal várhatunk oly állami intézkedéseket, melyek a mezőgazdasági termelést biztosítani és emelni hivatottak. A töltögetésről. Nálunk általában bevett szokás, hogy a burgonyát és kukoricát, mihelyt bizonyos fejlettséget elért, kapáláskor egyúttal feltöltögetik, vagyis a töve körül kupacot raknak. Egy svájci gazdasági lap szerint az ottani kísérleti állomások egyenesen szőnyegre tűzték ezt a kérdést és arra az eredményre jutottak, hogy a töltögetés nem minden talajon válik be, sőt sokszor szükségtelen, fölösleges és káros. Mert mire való tulajdonképen a burgonya töl- tögetése ? A szár alsó részeit megrakjuk földdel, hogy az a széltől és vihartól le ne konyulhasson, hanem egyenesen álljon és gazdag levélzettel segítse elő a Annyi egyesület talán a világ egyetlen népfajánál sincs, mint az erdélyi szászoknál. Ősidőktől fogva vannak értékesitő, fogyasztási és hitelszövetkezeteik. Visszaélések, sikkasztások vagy bukások a szövetkezetek életében ismeretlen fogalmak. A „szász becsületességre“ büszkén hivatkozik az utolsó zsellér is. Minden valamire való szász faluban van gazdasági egylet. Ezen gazdasági egyletek, — melyek egymással szerves összeköttetésben állnak, — a gazdasági élet egész területén, valamennyi ágazatában, mint megannyi indító, mozgató erő, bámulatos eredménnyel működnek s nemcsak intenzív gazdálkodást teremtenek, de a segélyforrások előteremtését is közvetítik s eszközük. Gondoskodnak az értékesítésről a községi terhek konvertálásáról, a regále bérletről, a községi hús kiméréséről, közkutak és itatok létesítéséről, a legelők feljavításáról, a szőlők betelepítéséről, az okszerű gyümölcstermésről stb. stb. Bámulatosan sokoldalú és kiterjedt munkát végeznek. Télen szakelőadások tartása által vezetik be a szász népet a praktikus gazdálkodás irányelveibe. A tanultabb birtokosok vezérszerepet visznek s a kisgazdák ezrei példás engedelmességgel követik e vezetést. Vannak háziipar Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte, első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtisztitó-gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi, vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Rákóci-utca 36. szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen! Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kaimár-rostagyári
