Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)

1909-01-01 / 1. szám

jan, 1,

GAZDÁK LAPJA

15-lk oldal

hodosi ref. lelkész (kinevezett). Tagok : Törő László, Bornemisza Antal és Herskovits Sámuel. Könyvelő: Nagy Géza, Pénztárnok: Garanyi Sándor.

— Cikória-termelés Magyarországon. Néhány éve a gazdák a cikória-termeléssel foglalkoznak ; leginkább azóta, hogy egy hazai pótkávégyár beváltja a hazai termésű cikóriát. Hogy a cikória-termelésnek a földmivelésügyi miniszter nagyobb lendületet adjon, elhatározta, hogy a beváltott cikória mennyiség szerint, az illető pótkávégyárat megfelelő államsegitségben részesíti. Mivel pedig az eddigi termelési eredmények azt mutatják, hogy a gazdák sem a növény termelésében, sem a megfelelő fajták kiválogatásával nem tudják a legjobb művelési módot helyesen megválasz- 1 tani: Darányi Ignác földművelésügyi miniszter elrendelte, hogy a magyaróvári növénytermelési kísérleti állomáson, valamint egyes vállalkozó gazdák földjén cikória-termelési kísérletek történjenek, egyrészt a legjobb fajták kiválasztására, másrészt a legalkalmasabb mivelési módok megállapítására.

— A vadászati ismeretek terjesztése. A rendszeres vadtenyésztés érdekében a vadászerdei erdőőri szakiskolában Darányi földmivelésügyi miniszter rendeletére fácánház épül és egy modern fácánost rendeznek be. A miniszter elrendelte, hogy a vadászerdői iskolában a vadőri szolgálatot, a rendszeres vadápolást és tenyésztést tanítsák. Az iskola feladata az is, hogy növendékei a fácántenyésztést és müköltetést alaposan elsajátítsák, a vadóvás és védelem segédeszközeit megismerjék, a mesterséges és vadontenyésztés tudnivalóit alkalmazni tudják, hogy ekként az iskola végzett növendékei mint képzett vadőrök, a legmesszebb menő igényeket is kielégítsék. A vadászerdei erdőőri szakiskola feladata az is, hogy a vadállományt fokozatosan gyarapítsa, hogy idővel a hazai köztenyészet céljaira szükséges tenyészanyagot szolgáltasson. Már a jövő év tavaszán az erdőőri szakiskola fácánosából községi va • dászterületek benépesítésére ingyenesen fog a miniszter tenyészfácánokat kiosztani.

— Gőzekeszövetkezet. A mélyszántás gazdasági eiőnyét kihasználni akarván, több helyen tömörülnek a gazdák arra a célra, hogy gőzekeszövetkezetet létesítsenek. Ezt a törekvést a földmivelésügyi minisztérium is támogatja és a hol a szövetkezet kisgazdák sorából alakul meg, ott a szövetkezetnek gőzeke beszerzésére kedvezményes államkölcsönt enged. Újabban a miniszter a kölcsön folyósithatásának kedvezményét még könnyebbé iparkodott tenni, hogy a birtokosokat gazdaságilag jelentős vállalkozásra birja. Ugyanis a kölcsön felvételének szabályát úgy változtatta meg, hogy ezentúl a kölcsön után járó kamatot a szövetkezetnek csak utólag kell fizetnie. Enyhitette a kölcsön folyósításának föltételét azzal, hogy a nyújtott kölcsön jelzálogi biztosítására vonatkozó és különben is csak a gőzekeszövetkezet mulasztása esetében érvényesülő egyetemleges kötelezettségi nyilatkozatot a földmivelésügyi minisztérium nem fogja követelni akkor, ha a szövetkezet tagjai személyi hitelükkel az összegre nézve biztosítékot nyújtanak. A miniszter

ezen intézkedésének remélhetőleg az lesz az eredménye, hogy a jövőben még több ilyen hasznos gőzekeszövetkezet létesül.

— Uj egykoronások. Tekintettel arra a körülményre, hogy a forgalomban nagy kereslet mutatkozik a népszerű egykoronás pénzdarabokat illetőleg, a magyar és az osztrák kormány között megindultak a tárgyalások uj egykoronások veretése tárgyában. Az eddigi tervek szerint 150 millió darab egykoronással fogják az eddigi készletet gyarapítani. Az ehhez szükséges ezüstmennyiséget az Osztrák-Magyar Bank szállítja s az igy keletkezett hiányt aranynyal fogják pótolni. Eddigelé 200 millió egykoronást vertek. Ha már most hozzáadjuk ez összeghez a kilátásba helyezett 150 milliót, akkor kitűnik, hogy rövid időn belül 350 millió egykoronás pénzdarab lesz forgalomban az osztrák-magyar monarchiában.

— Törvényjavaslat a családi otthonról. Az igazságügyminiszter a napokban küldötte’meg a gazdasági testületeknek véleményezés végett a családi otthon alapításáról szóló törvényjavaslatot. A Magyar Gazdaszövetség foglalkozott legelőbb a javaslattal s ezen testület véleményét adjuk a következőkben. Az igazságügyminiszteri tervezet alapgondolata helyes, de a tervezet a a czélnak nem felel meg. Hibája, hogy csak a kevésbbé jó helyzetben lévők törekszenek majd az otthonalapi- tásra; amellett könnyűvé van téve benne a föloldás s a végrehajtás alól való mentesítés is el van hibázva. Miután a homestead intézményére szükség van, az előadó nagy körvonalakban vázolta azokat az alapelveket, melyeken a törvényhozás elé kerülő javaslatnak föl kell épülnie. Ezek szerint egy értékre nézve meghatározott ingatlan (8—10.000 K) kivétetnék a szerzett jogok épségben tartása mellett. Kivételt képeznének azok a tartozások, melyek bebizonyithatólag a tulajdonos javára szolgáltak, s melyeknél a kamatláb s a kölcsön formája megfelel a földtulajdon természetének. Hangsulyoza még az eladásának nem az intézmény eloldozása hanem éppen az intézmény sürgős létesítése szolgálhat indokul.

— Az adóreform és a gazdák. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület legutóbbi választmányi ülésén elhatározta, hogy egyes, még le nem tárgyalt törvényjavaslatokra vonatkozó óhajtásait a pénzügyi-bizottságokkal közölje. Az egyesület e kívánságokat a bizottság tagjaihoz intézett terjedelmes előterjesztésben foglalja össze, a melyet megküldött a pénzügyi bizottság tagjainak. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület óhajtása elsősorban az, hogy a jövedelemadóról szóló törvényjavaslat 75. §-a, a mely kontingentálja a jövedelemadót és felhatalmazást ad a miniszternek pótkivetésre, módosittassék. A törvényjavaslat e része a gazdákra különösen abból a szempontból terhes, mert jövedelmüket semmi körülmények között nem titkolhatják el s igy az esetleges pótelőirásoknak a terheit is a földbirtoknak kell viselnie. Kifejezi az OMGE. előterjesztésében azt az óhaját is, hogy a jövedelemadó kivetésének alapjául szolgáló földbirtok tiszta jövedelem 10 évi átlag alapján 10 évről 10 évre a kedvezőtlen termésű évek figyelembevételével állapíttassák meg és pedig úgy, hogy a megállapított tiazta jövedelem a