Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)
1909-01-01 / 1. szám
jan. 1. GAZDÁK LAPJA 13-ik oldal. van a mezőgazdaság minden ágazata figyelembe véve, hogy igazán csodálkoznunk kell a mi tiszteletreméltó nesztorunknak, aki jövő évre már 50 esztendős irói jubileumát fogja ünnepelhetni ezen irodalmi bravúrján. Ez a praktikus könyv előreláthatólag gyorsan otthonos lesz a gazdák könyvtárában. Kiadja a Pátria irodalmi vállalat, Budapest, Üllöi-ut 25. Ára 3 korona. A fakórothadás és a szürkerothadás elleni védekezés. A m. kir. közp. szőlészeti kísérleti állomás és ampelológiai intézet szőlővédelmi útmutatásaiból két füzet jelent meg, mind a kettő a gyakorlat céljainak megfelelően rövid felvilágosítást ad a betegségek felismerését és az ellenük való védekezést illetőleg. A fakórothadásról szóló 2 szinnyomatu táblával van ellátva és főbb fejezetei a következők: A zöld hajtások s vesszők bántalma az európai szőlőfajtákon ; a leveleken. A fakórothadás az amerikai hajtásokon és vesszőkön. Fakórothadás a szőlőiskolákban. Fakórothadás a fürtökön. A fertőzésekről. A védekezés foglalatja. A szürkerothadásról (Botrytis) szóló füzet egy szinnyomatu táblával van ellátva és fejezetei: A levelek és hajtások bántalma. A virágzó fürtök bántalma. A bogyók bántalma. A bogyók fertőzése. A nemes rothadás és szürke rothadás közti különbség. A Botrytis leküzdésének akadályai. A Betrytis és az oltás. A Botrytis elleni védekezés. — Ezek a védelmi útmutatások az intézettől (II., Debrői-ut 15.) ingyen szerezhetők be. A gazdasági növények védelme. „Gyakorlati útmutató gazdasági növényeink betegségeinek és ellensé' geinek felismerése s az ellenük való védekezésre“ címmel Pósch Károly, gazdák, kertészek, szőlészek, gazdasági alkalmazottak s tanintézeti hallgatók részére rövid útmutatást irt, amelyet ábrákkal is illusztrálva, minden gazdálkodó jó eredménnyel használhat ültetvényei fentartása érdekében. Az összes kártevőket, különösen a szőlőéit s ismerteti és igy szőlősgazdáink is haszonnal olvashatják. Ára 40 fillér, kapható a szerzőnél, Grinád (Pozsonym.) Nyílt rovat. Kérdések. A must apadása az erjedésnél. Mily módon lehet pontosan meghatározni, hogy az erjedés alatt a must mennyit vészit térfogatából. A kereskedő, ki idei mustomat megvette, 6%-ot akart leszámítani az árból erjedési veszteség címén. Helyes-e ez a számítás? B. Gy. Újszülött állatok körmének kitisztítása. Helyes-e, ha a csikók és borjuk körmeiből a kocsonyaszerü részt azonnal ellés után kikaparjuk ? Ha nem, mivel lehet ezt megokolni ? Pulykatenyésztés. Nagyban való tenyésztésre melyik pulykafajta a legalkalmasabb, életerősségét a felnevelésnél és értékesíthetőségét tekintve ? Hol lehetne ilyen törzseket legelőnyösebben beszerezni ? Feleletek. Fejős tehenek elapasztása. A tehenek mesterséges elapasztása az abrak megkevesbitése s az egyes fejősek kihagyása által érhető el; de valahányszor a tehenet fejjük, mindig ügyelni kell arra, hogy a tőgyet jól kifejjük. A helyes elapasztási eljárás a következő: néhány napon át csak egyszer fejessünk, ezután szintén néhány napig másfélnapos időközben. Ha pl. eddig reggel fejtek, akkor a következő fejés másnap este, az azutáni megint másfél nappal később, tehát reggel történjék. Ezután néhány napig két napos időközökben fejessünk s végre a fejőst egészen elhagyjuk. Az orosznyul. Az orosznyul állítólag az ezüst szőrmenyullal való keresztezés által jött létre s a kisebb fajtákhoz tartozik. Az ezüst nyulhoz nagyon hasonlít, de szép színezete által tűnik ki. A nyúl teste vakító fehér, az orr, a fülek és lábak sötétfeketék. A szemek vörösek, a fülek kicsinyek és egyenesen felállók. Az orosznyul igen élénk vérmérsékletű, takarmányozás tekintetében nem igényes s az időjárás viszontagságainak is jól ellenáll. A nyulfiőkok születéskor husszinüek, hasonlók a fiatal angora nyulakhoz s csak néhány nap múlva kapnak fehér bundát; a fajtára nézve jellemző szint pedig csak életük ötödik és hatodik hete között kezdik felvenni. A tej megkékülése. A tej megkékülése a ritkábban fellépő tejbetegségek közé tartozik. A fejősnél a tej látszólag normális, de ha tejfel nyerés céljából állni hagyjuk, kb. 12 órai állás után indigókék foltokat kap. A foltok eleinte kicsinyek és szórványosan fordulnak elő, később azonban területükben megnövekednek, úgy hogy 24 óra eltelte után az egész tejföl kék szinü lesz. Néha a kék foltok között sárga és vörös foltok is előfordulnak, melyek szintén lassan megnövekszenek s az egész tejfölt megfestik. E jelenséget egy gomba faj okozza, melyet kék tejgombának nevezünk és mely a tej zsirgolyócskái között foglal helyet. Mivel a gombák a tejkezelő helyiség minden részén megtartják élet- képességüket, azért az említett tejhiba fölöttébb ragadós. A tej megkékülése leginkább hiányos takarmányozás és rósz emésztés következménye, miáltal a kazein hiányos összetételű lesz s a gomba spórái köny- nyen megtámadják. A tehenek közül próbafejés által ki kell választani a kék tejet szolgáltatókat. Ezeket egy ideig diétára fogjuk s azután az előzőtől teljesen eltérő takarmányon kell őket tartani. Az összes tejes edényeket forró lúggal alaposan ki kell mosni, a tejkamra padlóját és falait klórmészvizzel dezinficiálni s az egész tejeskamrát újra meszelni. Ily módon a baj további terjedésének elejét lehet venni. A Gazdák Lapja olvasóihoz és barátaihoz 1 Miután a „Gazdák Lapja“ a legutóbbi időben megszüntette a vármegyei gazdasági egyesülettel eddig fennállott szerződéses viszonyt s
