Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)

1908-12-25 / 52. szám

dec. 25.

GAZDÁK LAPJA

11 -ik oldal

nyen agyonnyomják malacaikat, kivált ha szűk a fiaz- tató kotrica és hosszuszálu szalmával bőven van bealmozva. A malacos kocák alá mindig rövidszálu, vagy pedig szecskázott szalmát kell szórni. Ez azonban még nem védi meg a malacot az agyonnyomástól ; mert igaz ugyan, hogy a hosszú szalmába keveredett malac sokszor nem tud a lefeküdni készülő koca alól elég gyorsan kiszabadulni, de legtöbbször akkor tudna menekülni, ha semmi alom sem volna a kotricában. S éppen mert a kocák legtöbbször a falhoz szorítva nyomják agyon valamelyik malacukat :J a kotricát el kell látni védő gerendázattal. A kotrica falára ugyanis mindenütt, kivéve az ajtók helyét, három élű gerendát szegezünk fel akként, hogy a gerendának kiálló éle 35 centiméternyire legyen a padozattól. Ennek a gerendának a haszna könnyen belátható : amikor ugyanis a koca le- heveredik, a gerendának támaszkodva, közötte és a kotrica fala között akkora rés marad, hogy a netalán odaszorult malac kibujhatik, vagy ha nem is bujhatik ki, legalább nem nyomódik agyon; sivalkodni fog, mire a segítség megadható. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a malacos kocákat felügyelet nélkül ne hagyjuk, kivált hosszabb időre. Sok helyt négyoldalú gerendákat szoktak felszegezni vagy erős deszkákat körülfutó polcok módjára. A három élű gerenda azért jobb, mert tartósabban felszegezhető és kevesebb fa kell hozzá. Lehetőleg keményfagerendákat használjunk, mert a lágy fát a koca hamar szétrágja.

Irodalom.

Borászati zsebnaptár az Í909 évre. Az a kis

zsebkönyv, melynek 10. évfolyama e napokban jelent meg, valóságos kis szakkönyvtárt képvisel. Bonne ismertetve vannak a szőlészetre és borászatra vonatkozó törvények, rendeletek, utasítások; fel vannak sorolva az állami intézmények, a földmivelé3ügyi minisztérium tisztviselői, le az állami munkavezetőkig, az iskolák, a telepek, a különféle gazdasági egyletek és kísérleti állomások, az igénybe vehető kedvezmények, oltványok, távirdasodronyok stb., az agrár szőlőkölcsön felvételei. Tárgyalja a könyv az összes gyakorlati tudnivalókat a szőlőben és pincében ; fel vannak sorolva az összes jelesebb szakkönyvek. Külön jegyzéknapló szolgál a gazdaságban előforduló események, bevételek, kiadások, szőlő- és borforgalom stb. feljegyzésére. Ára díjmentes küldéssel 3 kor. 20 fill.

Darányi a mezőgazdasági munkásokról. A Revue

de Hongrie francia nyelven megjelenő kitűnő magyar szemle egyik közelebbi számában hosszabb tanulmányt közöl Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter tollából e cim alatt: „A mezőgazdasági munka Mag yaror szágó n.“ A munka azon célból Íratott, hogy a külföldi sajtóban a szociálisták által a munkáskérdés kezelése tekintetében hazánkra szórt rágalmakat igazi értékükre szorítsa. A cikk írója, ki ezen muukára a legilletékesebb, mert az ő alkotása az immár világhírű magyar parasztpolitika, ■— előadja, hogy miként fejlődött ki az urbérváltság után a jómódú magyar parasztosztály egy nagy rétege, mely ma már nagyrészt teljesen birtoktalan, vagy apró birtoka mellett bérmunkára van utalva. Ennek oka részint az, hogy a parasztság birtokszerzése nem tudott lépést tartani a szaporodással, részint az általános mező- gazdasági dopressió, a közterhek és igények növekedése. A földmiveiő nép a primitiv állapotból a fejlettebbre való átmenetet a legkedvezőtlenebb gazdasági viszouyok között tette meg. Az ország szegény föld- mivelő parasztsága (50 holdon aluli kisbirtokosok, cselédek, munkások, napszámosok) közel egymillió főre tehető. A helyzet igy alakulván, természetes, hogy az említett néprétegek állami támogatása megokolt és szükséges. A cikk plasztikus képet nyújt arról, hogy 1895. óta milyen arányban fejlődött a földművelő nép szakszerű oktatása, jogviszonyainak szabályozása, védelme a jogi és gazdasági téren a visszaélések és kizsákmányolások ellen, támogatása betegség vagy baleset alkalmával, segélyezése házépítés terén, buzdítása jutalmakkal és kitüntetésekkel. Végül közli a legutóbbi költségvetés adatait, amely különböző címeken másfél milliót irányoz elő a szegény falusi földmiveiő nép közvetlen támogatására.

Amint látszik, Darányi más hangon szólt és mást akar tenni a földmiveiő nép érdekében, mint a tömegsztrájkokkal fenyegetődző szocialista vezérek. Érdemes, hogy e szavakat tudomásul vegye a magyar gazdaközönség és főleg az érdekelt munkásnép. Azt hisszük, nem lesz nehéz választania, vajon a szocialista agitátorokhoz csatlakozzék-e, vagy pedig ahoz a politikához, mely érdekeit, anyagi és társadalmi boldogulását eredményes munkával és jelentékeny áldozatokkal gyors lépésekben viszi előre.

— Németország köz- és mezőgazdasága. Irta ér- keserűi Balogh Sándor kir. guzd. akadémiai rk. tanár. Szerző az 1907. év nyarán az OMGE által rendezett németországi társas tanulmányúton szerzett tapasztalatait dolgozza benne fel. A látottak és tapasztaltakat az ily irányú munkáktól eltérőleg olyképen irja le, hogy az egész anyagot szakmák szerint csoportosítja és nem gazdaságonként idősorrendben. Ez az összeállítás igen sok időbe és fáradságba kerül, de megvan az az előnye, hogy a reá nézve érdekesebb fejezeteket bárki külön tanulmányozhatja, s az egyes termelési ágak mikéntje illetve ottani mivelési módja jobban kidomborodik.

A mü minden egyes szakmánál összehasonlítja a hazai s a németországi viszonyokat s rámutat azou tapasztalatokra, melyek követése nálunk is ajánlatos volna. A munkát szabatos, könnyen érthető stílusánál fogva is haszonnal olvashatják mindazok, akik a külföldi viszonyok s az ott elért haladás iránt érdeklődnek.

A könyv a földmivelésügyi miniszter anyagi támogatása mellett jelent meg közel 10 nyomtatott ivén, ára 2 kor. megrendelhető a szerzőnél Debrecenben vagy bármely könyvkereskedőnél.

Praktische Schweinezucht. Egy értékes tartalom- dus mü hagyta el most a sajtót: Praktische Schweinezucht űr. C. Nöruertől. Il-ik teljesen átdolgozott L