Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-25 / 52. szám
a#«, di. ÖAXDÁK LAPJA O-ik oldal. áékakon, nálunk s ionban «zen szabály oda változtatandó, hogy ha kénytelenek vagyunk a foszforsavtrá- fyát közvetlen a vető-szántás előtt elhinteni, például, ha a búza előveteménye tengeri, akkor erre a célra feltétlenül szuperfoszfátot használjunk, mert ennek foszforsava könnyebben oldódik és igy gyorsabban elosz- tódhatik a talajban, mint a thomassalak foszforsava. Minden más esetben szabályul vehetjük, hogy ősziek alá — eltekintve a könnyű homoktalajoktól — a szu- perfosifátot is célszerűbb több hónappal a vetés előtt elszórni. A műtrágya hatékonysága nagy mértékben függ attól, hogy mily mértékben képes a trágya hatóanyaga a talajban eloszlódni, mert annál könnyebben talál a gyökér tápanyagra és annál több gyökér kerül vele érintkezésbe. Ott, ahol elég csapadék van, a későbben elhintett műtrágya is eloszlódik a talajban, szárazságra hajló vidéken azonban könnyen előfordulhat, hogy a későn elhintett műtrágya eloszlása tökéletlen, amiért is a trágyának vagy nincs hatása, vagy nem oly mértékű, mint lenne, ha az eloszlódás tökéletes lett volna. Ez okból ajánlatos nálunk a szuperfoszfátot is, ha csak lehet, több hónappal az ősziek elvetése előtt elsaórni. Nem mondom, hogy mindig nagyobb lesz a korábban elszórt szuperfoszfát hatása. Minél csapadékosabb a* ősz és a tél, annál kisebb lesz a különbség a korábban és későbben elszórt műtrágya között; csak j annyit állítok, hogy nagy általánosságban biztosabban | számíthatunk a kedvező hatásra, ha korábban szórjuk el. Ha már az őszieknél is fontos, hogy a szuperfoszfátot jóval a vetés előtt szórjuk el, mennyivel inkább a tavaszi gabonaféléknél, melyeknek tenyész ideje rövidebb, és amint a tavasz száraz, a műtrágya nem képes hatást gyakorolni, mert a talajban nem tud kellőképpen eloszlani. Sőt nemcsak a tavaszi gabonafélék- j nél, hanem a hosszutenyészidejü cukorrépánál is előnyösebb a szuperfoszfátot már ősszel elszórni. Az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomás idevonatkozó több évi kisérletei legalább azt bizonyítják, hogy nagy általánosságban az ősszel elszórt szuper- foszfát nagyobb terméstöbbletet eredményez, mint a tavasszal elhintett. Az első kísérleteket árpával végezték oly módon, amint az Németországban szokásos, vagyis tavasszal a vetés előtt szóratták ki a szuperfoszfátot. Az eredmény bizony nem volt biztató. A legtöbb helyütt a terméstöbblet nem fedezte a trágyázás költségeit. Az utóbbi időben már négy év óta folytatnak árpamütrá- gyázási kisérleteket igen kedvező eredménnyel, csakhogy most a szuperfoszfátot már ősszel az őszi szántáéra hintetik el. Nem állítható azonban, hogy mindenkor az ősszel elhintett szuperfoszfát fog nagyobb terméstöbbletet eredményezni. Minél nyirkosabb a tavasz, annál kisebb lesz a különbség, sőt az is előfordulhat, hogy a tavasszal adott szuperfoszfát ad nagyobb termést. Miután azonban a műtrágya hatására annál biztosabban számíthatunk, minél egyenletesebben tud az a talajban eloszlódni, ez pedig a mi klimatikus viszonyaink között biztosabban bekövetkezik, ha mi a szuperfoszfátot már ősszel, az őszi szántásra elszórjuk, ezért ajánlatos mindazon vidékekre, ahol a tavaszi szárazság gyakori, a szuperfoszfátot már ősszel elszórni a tavaszi vetemények alá. C$. S. CSARNOK. Színház. Az elmúlt színházi héten, a Dollárkirálynő operett volt az újdonság. A darab szövegéről kevés jót mondhatunk, de hát arra az angol-amerikai operettekben j nem is fektetnek súlyt. Annál szebb és kedvesebb az j operett zenéje. A közönség alig tudott betelni a szép duettekkel, egy-egy számot háromszor is megismételtetett. Különösen tetszettek Bállá Mariska és Érczkövi i páros jelenetei, ki önmagát múlta fölül, mert nemcsak szépen énekelt, hanem játéka is elfogadható volt. Tibor Lóri és Szécsi Emma szép játéka csak fokozták a bemutató sikerét. A szép számú közönség azzal a tudattal távozott a színházból, hogy a szezón egyik legsikerültebb előadását nézte végig. Az operettek közzül a Suhanc és a Vigözvegy került még sziDre, mind a kettő szép és folyékony előadásban. A Vigözvegyben Horváth Kálmán a debreceni színház baritonistája vendégszerepeit. Játéka tetszett a közönségnek, énektudásáról nem tudunk még ítéletet mondani, mivel rekedt volt. Kedden Bródy Sándor gyönyörű falusi története A Tanítónő került színre. A ház csak félig telt meg ; nem tudjuk, hogy a közönség mért marad távol az ilyen tárgyú társadalmi darabok előadásától, vajou nem érdeklődnek iránta, vagy nem bíznak benne, hogy jó előadásban lesz részük? Pedig az előadás elég jó volt, különösen Kendi Boriska játéka érdemelt elismerést Flóra nehéz szerepében. A karzati közönség nevetése oly jelenetekben, midőn az épen nem odavaló, sokat rontott a közönség hangulatán. A hét folyamán még a Magdolnát és a Cigányt játszották félhelyárakkal eléggé telt ház előtt. Ajánljuk a direktor figyelmébe, hogy a felvonás közöket szabja kissé rövidebbre. A jövő heti műsor a következő: 24- én, csütörtökön d. u.: „Méltóságos csizmadia,, népszínmű. Páros. Zóna. 25- én, pénteken d. u.: „Goldstein Számi“, életkép. Zóna. 25- én, pént. este: „Flórika szerelme“ népsz. Zóna. 26- án, szombaton d. u.: „Betyár kendője,,, népszínmű. Zóna. 26- án, szombaton este: „Koldus diák“, op. Páros. 27- én, vasárnap d. u.: „János vitéz“, op. Zóna.
