Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-25 / 52. szám
december 25. GAZDÁK LAPJA Mk oldal — dacára a szerinte jó táplálásnak és gondozásnak — külsőleg valósággal szánalmas kinézésüek, tollmezük- ben a szó szoros értelmében rongyosak, tápláltságukban (kondícióban) elmaradottak s tojáshozamban jóval a kívánatos mögött állók. Gyanúba vesznek sok mindent ily esetben; gondolnak lappangó betegségekre, pl. u. n. gregarinosisra, gümőkórra, az uj generáció rosszul sikerültségére stb. s nem veszik észre, vagy nem tudják eléggé méltatni a szembeszökő jeleket, melyek pedig világosan elárulják, hogy élősködők folytatják itt aknamunkájukat. Mikor odáig ment már a dolog, hogy a lenyomorodott- ság folytán elhullások is bekövetkeznek, akkor talán észbe kap a tenyésztő s tisztogatást, ólősködőöldöklést hajt végre, de mert megkésett, $ kevés eredménnyel s mert csak amúgy „tessék-lássék“ módon, hát vajmi kis haszonnal. Én ki merem pedig mondani, hogy ha a szárnyasok sokféle parazitái ellen alaposabban, gyökeresebben küzdeni fáradságot vennénk, sok egyéb kalamitástól s kivált a fertőző betegségek elharapódzásától is meg- menekedhetnénk legalább jórészben. Igen! Mert mi az élősködők elleni küzdelemben a fő fegyver? A feltétlen, az alapos tisztántartása az állatok tartózkodási helyének, környezetének s magának az állat testének. S ugyanez óv igen jelentékeny mértékben a ragadós betegségek elhatalmasodásától is, mert hiszen a fertőző anyagok (parányi növényi vagy állati lények) nemkülönben a szennyben, mocsokban lelnek életükre, szaporodásukra alkalmas tanyát. Megfontolást érdemel ezenkívül az, hogy a bajok elleni küzdelemben minden egyéb szer s beavatkozás jelentékenyen több anyagi áldozatot követel, mint a tisztaság előidézése és fenntartása. Azon paraziták csoportjából, melyek a baromfiólakban tanyáznak s az állatokon bizonyos bőr- és tollbetegségeket okoznak, csak a leggyakoriabbakat s ».szárnyast legerősebben Icrontókat kívánom itt szóba hozni és irtásuk módjaira rámutatni. A bolha, mely ebet, sertést, macskát olykor veszedelmesen ellep, a szárnyait is meglátogatja s visz- ketegséget keltve gyötri, rontja, de jóval ritkább esetben. Tartózkodási helye a burkolat rései, pora, itt kell hát azok ellen elsősorban hatni a tisztántartással s S—S°/o-os kreolinoldattal való permetezéssel. Magán az állati testen öli a bolhát a rovarpor, amit legcélszerűbb fujtatóval a toll közé, reá a bőrre szórni. Esetleg igénybe lehet venni a beporozó készüléket, mely egy forgatható dob. Ebbe beszórja az ember a rovarport, aztán a baromfit; beleteszi, fejét a külvilágban szabadon hagyva s forgatással át- meg átporozza az állatot. Még a vízzel hígított benzinnel való bepermetezés ajánlatos e eélra. E kezelésnél lánggal közeledni a benzines tárgyakhoz a kigyulás veszélye miatt nem szabad. A tetü jóval elterjedtebben lepi meg esetleg a szárnyasokat s még erősebben rontja azokat, mint a bolha. Mint a bolhát, ezt az élősdit is már szabad szemmel megláthatjuk a bőrben. Eávezet a tetvesség gyanújára az, hogy a szárnyasok untalanul vakaródz- nak; magukat csőrükkel fáradhatlanul piszkálják, csipkedik, fürdeni akarnak a porban ott is, ahol nincs rá alkalom: kotlók elhagyják fészküket, csakhogy kínzóiktól szabaduljanak. Ahol hamuval, kénvirággal (kénporral) kevert, időnkint megújított homokfürdő áll az állatok rendelkezésére, melyben meghentereghetnek, s ahol a tisztaság fenntartására egészben is kellő gondot fordítanak, ott ez a parazita se hatalmasodhatik el; ha az elhatalmasodott, gyökeres irtásra kell gondolnunk éppen az imént jelzett homokfürdő alkalmazásával s az ól és összes berendezései alapos tisztába hozatalával. Az egyes tetves állatok kezelésére pálinkával vagy faolajjal higitott ánizs- vagy rozmarin-olajjal való permetezés ajánlatos s a jelzett porozó készülék használatbavétele is indokolt. Atkák több változatban lephetik el az állatokat, tartózkodási helyeiket s berendezési tárgyaikat. így pl. a toliatkák a tollszárak belsejében, azok tövén, vagy a toll lobogóján élősködve nemcsak kínozzák s haszonhajtásban rövidítik a szárnyasokat, hanem a tollakat eltorzítják, molyhossá teszik, kihullását idézik elő. Az elől említett gyógykezelés ez esetben is megpróbálandó. óvantag és tyukpoloska néven egy másik atka válhatik veszedelmessé a szárnyas állományra. Ez a parazita rendszerint csak éjjel lepi meg az állatokat s nappal valamely búvóhelyen van meghúzódva, nevezetesen fal- és farepedésekben, ülőrudak, fészkek hézagaiban. Vérszivó lévén, erősen rontja a baromfit, különösen, ha nagyon el van hatalmasodva s rámászik más állatokra és az emberre is és legalább is erős viszketegség keltésével válik ezekre kellemetlenné és károssá. Végül még a rühatkák, melyek baromfinál a láb- rühössóget (az u. n. meszes lábat) okozzák, érdemelnek külön emlitést, mint olyanok, amelyek elles nemkülönben erős küzdelmet kell folytatnunk szárnyasaink diszlése érdekében. Nem szükséges erősebben hangsúlyozni, hogy mindez élősködők rendkívül könnyen jutnak át igen különféle utakon-módokon betegről egészségesre, egyik ólból a másikba, a szomszéd tenyészetbe, sőt a baromfiforgalom utján távoli helyekre is. Ebből következik, hogy nagyon kevés a száma hazánkban is az oly tenyészeteknek, amelyek e kalamitással megverve ninNagykikindai ytrbmknj. Boha-féle szabad. biztos sági átfedd eeerdy 271. mim. BOHN M. és TARSAI Nagykikinda é* Zsombolya. Legrégibb, legnagyobb és legjobb telep e szakmában Aueztrla - Magyarországon a BOHN-féle TÉGLAGYÁRAK Nagykikindán és Zsombolyán. Alapittatott 1804. — Legelőkelőbb referenciák. SO millió évi gyartá.8 a cs. és ktr, szab. Bohn-féle biztonsági átfedő cserepekből, vasoxyd termásze- 140 szetes vörös színben és kátrányozva. 10—10 Gyártmányok ' BOHN-féle szabadalmazott biztonsági átfedő cserepek. „ * .... , „, ,Legolcsóbb, legszebb tetőzet. Ké pes árjegyzék ét minták kívánatra ingyen ée bérmentve, Képv. Heiter L. és T., Illyés ée Friedeten, Sehefteli S., koareiek T. fakeresk. által. Saab mm Zsombolyai gyártmány, (ab. biatoaaájri préselt ávaiá ntfip «S. (BÍMi
