Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)

1908-12-25 / 52. szám

dec 25 GAZDÁK LAPJA 3-ík oldal Gazdatiszti egyesűietek fúziója. A Gyakorlati Gazdatisztek Egyesülete még az ősszel tudatta a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületével, hogy a két egyesület fúziója érdekében az első lépést meg­teszi. E célból a meginditandó tárgyalásokra egy hattagú bizottságot küldött ki és felhívta nevezett egyesületet ugyanily számú képviselők kiküldésére. A Gyakorlati Gazdatisztek ezen kezde­ményezéssel mindenesetre elismerésre méltó lé­pést tettek az oly szomorú viszonyok közt levő magyar gazdatiszti osztály érdekében. A gaz­datiszti osztály egy táborba való tömörítése oly szép cél, hogy annak érdekében még súlyos áldozatoktól sem szabadna visszariadni. A Magyar Gazdatisztek Országos Egyesü­lete ki is küldött 6 tagot s ezzel a dolog egye­lőre elaludt. E hó elején a Gyakorlati Gazda­tisztek ismét megkeresték a M. G. 0. E.-t, hogy a fúzió ügyében a tárgyalásokat megindítsák. Az egyesület felkérte kiküldötteit a tárgyaláso­kon való részvételre, akik azonban utalással azokra a támadásokra, amelyekkel a Gyakorlati Gazdatisztek Egyesületének hivatalos lapja a i tott pénze egy részét betegsége felemésztette. Felgyó­gyulva ismét munkába kellett állnia. Kere.ste Szűcs András barátját; de ő már nem volt az élők sorában. Kíméletből eltitkolták előtte, hogy még öt társával együtt a bányalég robbanásának áldozatául esett. Az egyedül maradt ember, folytatta a nehéz munkát. Szervezete lassan hozzátörődött a megválto­zott viszonyokhoz; szorgalmas, jó munkás volt, társai és feljebbvalói egyaránt szerették és becsülték. Kere­sete fölöslegét hazaküldte, kis családját nehéz mun­kájával becsülettel fentartotta. A könnyű megélhetés, vagyonszerzés azonban álomnak bizonyult. Mindezen képek tarka egymásutánban tűntek fel Nagy János agyában. Elgondolta, hogy ha odahaza annyit és oly szorgalommal dolgozott volna, mint itt a bányában, most anyagi gondoktól menten családja körében, mosolygó gyermekarcoktól körülvéve ülhetné meg a szent estét. Látja a falu hólepte utcáját, a betlehemes gyen keket, amint házról-házra járnak, a vidáman füstölgő kéményeket. S a sors által hányatott ember erős fogadást tesz. Még egy esztendőt eltölt itt, ezalatt szerez annyi pénzt, hogy kevés földjét visszavásárolja s az útiköltségre is teljék, aztán haza megy családja körébe az édes anyaföldhöz; harmatos hajnalon hallgatja majd az eke mellől a pacsirta éne­két s csillogó kaszával vág rendet a sárga búzából. Az álom lassan lezárja a kifáradt ember szem­pilláit, elvezeti szülőföldjére, ismerős arcok közé, el­tünteti körülötte a sivár valóságot s karácsonyi aján­dékként magával hozza a reményt. régi egyesületet és annak vezetőségét illette, va- ! lamennyien lemondottak a megbízásról és a tár- j gyaláson nem vettek részt. Ezen körülményt a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete legutóbbi választmányi gyűlésén tár­gyalta s kimondotta, hogy nincs abban a hely­zetben, hogy a fuzionális tárgyalásra újabb tagokat küldhetné ki, de nem is tartja a mai viszonyok közt a fúzió kérdésének tárgyalását időszerűnek. Ennyi a száraz tényállás, melynek azonban messzeható következményei vannak. Egyik ol­dalon áll a nemes cél: a magyar gazdatisztek egy táborba való tömörítése, a másik oldalon pedig hat embernek beteges önérzete. Jellemző gazdasági viszonyainkra, hogy ennek a hat em­bernek kedvéért a szép és nemes cél meg nem valósítható. Megengedjük, hogy az egyesületet ért támadások a kiküldötteket és a választmányt nem érintik kellemesen. De vagy van igazság a támadásban, s akkor a hibákat orvosolni kell, vagy nincs, s akkor azok egy egyesület ön­érzetét nem érinthetik, vagy legalább is any- nyira nem, hogy egy szép és nemes célhoz való hozzájárulás elől elzárkózzék. A magyar gazdatiszti osztály pedig várja nyomasztó helyzetének javulását. Ilyen viszo­nyok között hiába várja. Azt hisszük, nem jo­gosulatlanul szólalunk fel a gazdatisztek nevé­ben, ha a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületének figyelmébe ajánljuk: tekintsen el a mellékes körülményektől s a ki­küldött hat bizottsági tag beteges önérzetétől, vegye tel a Gyakorlati Gazdatisztek Egyesüle­tével a tárgyalások fonalát s tagjai és az egész gazdatiszti osztály érdekében létesítse meg a fúziót, melyre oly égető szükség volna. Mert a gazdatiszti osztály érdeke feltétle­nül egyöntetű állásfoglalást igényel, ennek le­hetőségét pedig ilyen kicsinyes okoktól tenni függővé, vétkes könnyelműség. Avagy nekünk minden fontos kérdést egye­sek hiúsága miatt kell elejtenünk? I. Tenyészállatdijazások. Az ország állattenyésztésének fellendítése első­rangú közgazdasági érdek, minek földmivelésügyi kor­mányunk tudatában lévén, a rendelkezésére álló esz­közökkel igyekszik odahatni, hogy állatállományunk úgy számban, mint minőségben emelkedjék. Különös fontossággal bir a tömegtenyésztés minőségének eme­lése, amivel szorosan összefügg a kisgazdák állat- tenyésztésének helyes irányítása.___________________ « UJ Egyesület Fogyaszt mely egyszerű, oicsó nagy munkaképességű s csak egy embert igé­nyei, különösen kisgazdáknak és szol lőtul aj dánosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermiháiyfalván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 36 korona árb an. ““ kézi (venyige) szecskaváyó,

Next

/
Thumbnails
Contents