Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)

1908-12-18 / 51. szám

dec. 18.

CAZDAK LAPJA

i5-ik oldal

sági egyesületek-ot- nem szabad 'megbénítást működésükben. Kötelező társulás alapján kívánja a gazdasági egyesületeket szervezni, azokat megerősiteni, a miből kisarjadzanék az érdekképviselet. Ivánka István a tárgyalás rendjéről szól, Almássy Endre gróf a vármegyei gazdasági egyesületekkel foglalkozik és azt kívánja, hogy az érdekképviseleti teendőkkel gazdasági egyesületek bízassanak meg, Hoyos Miksa gróf a kérdések szabatos kitűzését sürgeti, mert csak igy lehet a tárgyalásnak eredménye. Pallavicini Ede őrgróf kimutatja, hogy eredményes munkát csakis az önkormányzati szervekkel kapcsolatban lehet kifejteni; a föidmiveiési érdekképviseletet is a vármegyei szerve- ; zetbe kell beilleszteni. Többek felszólalása után szavazattöbbséggel kimondja az országos értekezlet, hogy a javaslat elvi kérdéseit tárgyalja. Hoyos Miksa gróf az érdekképviseletek szervezését vármegyénkint kívánja teljesíteni. De Pottere Brúnó ellenzi a vármegyei szervezkedést. A kötelező társulás és az önmegadóztatás nem fér össze a gazdasági egyesületekkel; ezért kell a kamarai rendszer. Pallavicini Ede szerint: az érdekképviseleti szerv megyénként szervezendő, de több vármegye is összefoglalható. Mezey Gyula a kerületi kamarai rendszer hívének vallja magát és álláspontját megokolja. Keglevich Gábor gróf kifejti, hogy ha a kamara erős, a gazdasági egyesület gyenge és megfordítja. Hive a vármegyei kamaráknak ott, ahol erre a gazdasági erő megvan. Bujanovics Sándor elnök fölteszi a kérdést, hogy elfogadja-e az értekezlet a kerületi vagy a megyei rendszert. Elrendeltetvén a névszerinti szavazás, az értekezlet két (2) szavazattöbbséggel a megyei rendszert fogadja el. Szavazásra kerül Andrássy Sándor gróf következő indítványa: külön érdekképviseleti teendőkkel. A szavazás eredménye az, hogy az éitekezlet a vármegyei gazdasági egyesületeket kívánja megbízni az érdekképviseleti teendőkkel. A szavazástól tartózkodtak azok, kik előző szavazásnál kisebbséggel maradtak. Az elnök fölveti a kérdést : folytassák-e a tárgyalást, vagy pedig Mezey Gyula indítványa szerint bízassák meg az első szavazásnál kialakult többség előadói javaslat kidolgozásával. Domahidy István, Bokor Pál, Laehne Hugó, Hoyos Miksa gróf fölszólalósa után Bernét István konstatálja, hogy a hozott határozat gyökeresen fölforgatta a tervezetet. Kéri, tekintse az értekezlet a tervezetet megszűntnek. Hosszabb vita után az értekezlet a tanácskozás folytatása mellett döntött, mire Bujanovics Sándor az ülés folytatását délutánra halasztotta. A délutáni tárgyalás folyamán ugyancsak Bujanovics Sándor elnöklésével a Rubinek- Bernát-féle érdekképviseleti javaslatot tárgyalták feje- zetenkint és szakaszonkint.

— Dr. Magyar László a Magyar Lóverseny Egylet érdemes vezértitkárja, a ki ez évben töltötte be \ hivatali szolgálata 20-ik évét, ezúttal családi örömün- j népét ül: ma ünnepli meg házassága 25 éves évfordulóját. A sportsmanközönség, melynek oly sok alkalma j van a Lovaregylefc e kiváló tisztviselője előzékeny- i ségét, szeretetreméltó modorát élvezni, bizonyára őszinte I legjobb kívánalmakkal köszönti ez örömünnepén az J érdemekben gazdag vezértitkárt.

— A boszniai bakák karácsonya. Országszerte mozgalom indult meg annak érdekében, hogy a Boszniába vitt magyar bakák karácsonyát, kiket távol a hazától, ellenségtől körülvéve nélkülözések gyötörnek, vigabbá és kellemesebbé tegyék. E célból városunkban is pénzt, ruhát és nem romlandó élelmi cikkeket gyűjtenek, amit a helyőrségi parancsnokság utján fognak a távolban sínylődő magyar véreinknek megküldeni.

— Az avasujvárosi uj főszolgabírói járás. Az uj

járás felállítására vonatkozó belügyminiszteri leirat a legutóbbi szombaton érkezett meg Szatmármegye közönségéhez. A belügyminiszteri leirat a megye határozatát azzal a változtatással hagyta jóvá, hogy az uj főszolgabiróság, melynek neve „Avasi járás“ lesz, — székhelye uem Avasfelsőfalu, hanem Ávasujváros legyen, amennyiben ez a hely a járáshoz tartozandó községek által úgy vasúton, mint a műúton jobban megközelíthető.

Az uj főszolgabirói járás a következő és eddig a színé r vár aljai járásba kebelezett községekből fog állani:

Avasfelsőfalu, Avasujfalu, Vámfala, Ávasujváros, Ráksa, Bikszád, Bujánháza, Mózesfaiu, Terep, Kotnor- záu, Tarlolc, Turvékonya, Kányaháza, Kőszegremete, Avaslekonce és Rózsapallag.

Az uj járás működését már a jövő 1909 évi január 1-én fogja megkezdeni.

— Rabióviiág Mátészalkán. Egy cigány vakmerő és brutális rablási kísérletét jelentik Mátészalkáról. Özv. Koszta Józsefné hentesüzletébe beállított a minap egy jól megtermett cigány, nagyobb mennyiségű élelmiszert vásárolt s egy húsz koronásnak látszó papírpénzzel fizetett. Mig az asszony a papir fölé hajolva azt vizsgálni kezdte, a cigány oly erővel vágott öklével arcába, hogy összerogyott. A vadállatias cigány erre a földön verében fekvő asszonyt rugdosni kezdte, majd belemarkolva a pénzesládába, menekülni akart. Ez azonban nem sikerült, mert az asszony sikoltására a cigányt többen üldözni kezdték s hosszas hajsza után a csendőrök elfogták s beszállították a járásbírósághoz. A megtámadott asszony sebei veszélyesek.

— A gazdasági munkás- és cselédsegltőpénztár állandó fejlődésben van. A nyugdíjra biztosítottak száma egy hónap leforgása óta négyezerrel növekedett. Az önként belépő tagok száma a legutóbbi kimutatás szerint 54.873. A gazdák által nyugdíjra biztosított cselédek száma 7659. A munkáspénztár keretébe bevont tagok összes száma pedig a félmilliót meghaladja. A munkáspénztárba beleolvadt rövidesen hét temetkezési egylet 2614 taggal. Figyelmet érdemlő jelenség különösen az, hogy a törvény által létesített pénztárban az önként és maguknak öregségük idejére nyugdijat biztosítók száma szaporodik örvendetesen. Darányi föld- mivelésügyi miniszter felhívta a téli tanításokat rendező gazdasági egyleteket, hogy a földmivelő nép jóvoltára alkotott és áldásosán működő pénztárt a téli tanítások során ismertessék és hivják fföl a népet a pénztárba való belépésre.

— Az Urlo vasok Szövetkezete választmányi gyűlése I n k e y Antal elnöklete alatt vasárnap folyt le, A gyűlésen sajnálattal fogadták el báró Harkányi Andornak a versenyintézőségi tagságról való lemondását és neki jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. Megválasztották ezután 1909-re verseny intézőségi taggá báró