Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-18 / 51. szám
12-ik oldal GAZDAK LAPJA dec. 18. püspököt a december 2-ika előtti status quo visszaállítására utasította. A ház a választ megnyugvással vette tudomásul s ezzel az ügy által oly vehemensen felvert hullámok lecsillapodtak. Az osztrák képviselőház egyik ülésén a prágai statárium tétetett szóvá. A miniszterelnök beszéde közben a cseh radikálisok nagy botrányt rendeztek. A balkáni bonyodalom ügyében a velünk szövetségben álló két nagy hatalom külügyminiszterének beszéde a közvéleményre nagyon megnyugtatóig hatott. A háború lehetőséget az illetékes körök egyenesen kizártnak tartják. Az angol miniszterelnök megcáfolta a szociálisták által gróf A n d r á s s y-nak tulajdonitott azon kifejezést, mintha ő a plurális szavazati rendszert a többi választási rendszerrel szemben egjmdül célravezetőnek mondta volna. Hir szerint Oroszországban december hó 9-én 37 halálos ítéletet hoztak és 17-et hajtottak végre. Polonyi Géza volt koalíciós igazságügyminiszter nagy feltűnést keltő beszédet tartott a képviselőházban, melyben a Korona és a koalíciós kormány között annak idején létrejött megállapodásokat részletesen ismertette. Ezen megállapodásokat abból a szempontból tárgyalta, hogy mennyiben egyeznek meg a Ház egyes pártjainak programmjával, A beszédben arra a konklúzióra jutott, hogy a mostani kormány a paktumban meglevő s a nemzetre előnyös több intézkedést megtenni elmulasztott. A következő napon Wekerle miniszterelnök válaszolt a beszédre s az összes vádakat alaptalanoknak bizonyította. Polonyi másnap ismét felszólalt és igazságát igyekezett bizonyítani. A hetyzet feszültségére jellemző a miniszterelnök és volt kollegája között folyó elkeseredett harc. Hasznos tudnivalók. A komposzt hasznossága. A gazdasági szaktudomány a komposztot, vagy keveréktrágyát az elsőrangú trágyák közé sorozza, amely mindenféle viszonyok között bevállik és jó eredményt biztosit, a gazdák egy része azonban úgy godolkozik. hogy eleget tesz azzal, ha árkokból, vízfolyásokból, tavakból stb. földet hord össze s azt egy rakáson egész éven át heverni hagyja s legföljebb annyi gondot fordít rá, hogy néha trágyalével megöntözi. De mig az ilyen trágyázás is sokkal jobb, mintha egyáltalában nem trágyáznánk különösen a rétekre, melyekkel "álunk meglehetősen mostohán bánnak trágyázás tekintetében. Ha a komposztot trágyalével rendesen öntözzük is, csak egy tápláló anyagot adunk a trágyának és pedig a nitrogént, mely a trágyalében bőven előfordul. Egyoldalú nitrogéntrágyázással azonban kultúrnövényeinken keveset segítünk, azok fosfor- savat, meszet és kálit is igényelnek. Hogy a komposztból teljes trágyát készítsünk, szükséges, hogy a hiányzó fosforsavat thomassalak hozzákeverése által pótoljuk. Egy kath. hold rétre pl. 2—3 mmázsa thomassalakot számítsunk. A műtrágyát vagy a telepen keverjük a koroposzthoz, vagy pedig az ősz vagy tél folyamán magára a rétre szórjuk ki, miután azt előbb komposzttal megtrágyáztuk. Mig a tiszta komposzttal való trágyázásnál a durva alantasabb minőségű füvek fejlődnek erőteljesebben, addig -— ha thomassalakot is alkalmazunk, — a here és bükköny félék is üdén fejlődnek, miáltal a széna mennyiségileg is növekszik s fökópen minősége is jobb lesz. A fagyöngy mint takarmány. A takarmányszükség jelen idejében mindenféle takarmányt figyelembe kelL venni a gazdának, ami egyáltalában feletethető. Fáink kellemetlen növényi éiősdije. a fagyöngy tejelő teheneknek, juhoknak, kecskéknek előnyösen adható és pedig teheneknek naponta 6 kgr. is anélkül, h gy ennek valamely hátrányos hatásától tartani lehetne. A fagyöngy minden részét fel leiiet etetni, tövét, szárát, gályáit, levelét és gyümölcsét. Mindenesetre egyéb takarmány kíséretében adandó, mint pótlék s a szükségben a lombszénával együtt jó szolgálatot tehet. Érdemes etetni már csak azért is, mert irtásával a fáknak is használunk. A gyümölcsfa faértáke. Ha gyümölcsfáink termésével már nem vagyunk megelégedve, akkor vágassuk ki őket, még mielőtt egészen elhalnak, vagy odvasokká és korhadtakká váltak. Legértékesebb faanyaga a diófának van; olyan ötven éves diófa, melyért 150 koronát fizetnek, nem tartozik a ritkaságok közé. Tekiu- j tettei a diófa igénytelenségére, dús termésére és kü- ! löuöseu faanyagának értékére, ennek a fának ültetése fölöttébb ajánlatos. Az almafa faja kiválóan alkalmas I esztergályos munkára; gyumölcsprés előállítására, mely j céira csak igeu kemény fát használhatunk, nagy elő- | szeretettel és sikerrel használják az almafa faját. A | körtefa anyaga nem oly jó minőségű ugyan, mint az ! almafáé, de igen jól használható rajzsinek és három- j szögek készítésére, mert nem tágul és nem vetemedik ! meg, mint más fa, ha a levegőre van kitéve. Használják még mint puszpáng és ébenfa utáaz ltot. Az öregebb cseresznyefa fáját az asztalosok a drága maha- gónifa pótlására és utánzására használják, könnyen fényesíthető és ilyen állapotban igen szép szinü. A szílvafa fája főleg technikai eszközök, mint töltögető kannák, vedrek előállítására va ó. A barackfa fáját szép színe és farajza miatt finomabb asztalos munkákra használják. A napraforgó. Újabban oly módon tettek kísérletet a napraforgó termelésével, hogy egész táblákat ezzel a növénynyel ültettek be. Ez a módszer azonban nem vált be; a napraforgót a tougeriföldek szélén leggazdaságosabb termeszteni, amit a gyakorlati tapasztalatok igazolnak. Újabban a napraforgó etetésénél érdemes és követésremáltó tapasztalatokra jöttek rá. Huzamosabb kísérletek beigazolták, hogy a baromfiak és különösen a tyúkok tojáshozamára a napraforgó etetése jótékonyan hat. Mindazonáltal nem célszerű a tyúkot kizárólag ezzel táplálni, csupán a takarmányozás változatossá fételében van fontos szerepe. Beigazolt dolog, hogy a napraforgómaggal etetett tyúkok tojáshozama felVmulja azokét, melyek ebből a takarmányból nem kapnak. A penészes, romlott és nyirkosság folytán dohossá vált napraforgómag ártalmas mindenféle takarmányozási célra. Ép ezért e növény magtányérai szállításánál a legnagyobb óvatossággal járjunk el; a kicsépelt magot szellős helyen raktározzuk el s gyakori forgatását kölönösen kezdetben el ne mulasszuk. irodalom. A szarvasmarha é!ö és vágósulya mérés ált3l való megállapításának jelentősége irta dr. Frohwain Posen- : bán. 42 oldalas brosúra képekkel, ára 50 pfennig, j Landwirtschaftliche Schulbuchhandlung Karl Scholze | (Th. Biller) Lipcse Seeburgstrasse 100 kiadása. Ezen munka, mely minden könyvkereskedésben kapható, gazdának, állattenyésztőnek, állattenyésztőnek ) és mészárosnak egyaránt nagy jelentőségű, mert a mai | viszonyok között az állattenyésztőre és állatkereskedőre
