Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-18 / 51. szám
10-ik oldal. GAZDÁK LAPJA. dec. 18. hamarább áll be, anélkül hogy a termés kisebb lenne; ellenkezőleg, mert a hőülés vagy megszoruiás veszélye kisebb, mint a késői érésnél, hatása a magtermés nagyságára, valamint annak minőségére nagyon kedvező. A kalászos növényeken kívül a magborsó és bükköny, cnkor- és takarmányrépa, tengeri, repce, zöldségfélék és szőlőnél is igen előnyös hatású és az emelkedő terméshozamok jövelmezővé teszik az alkalmazást. Termésfokozó hatásáról úgy bizonyosodba,tik meg a gazda, hogy a szántóföld egy részét enéíkül veti be s a trágyázott és trágyázatlan terület termését összehasonlítva, kiszámítja a terméskülönbözetet s ennek a pénzbeli értékét. Tájékoztatásul néhány növénynél kimutatjuk, hogy kt. holdankint 16°/0- os szuperfoszfátból 150 kg-ot használva, mennyi terméstöbbletben térül meg a szuperfoszfát-mütrágyázás költsége. Ezen költség visszatérni: 20koronás búzaár mellett66 kg. szemterméstöbblettel; 18 „ rozs „ „ 73 ■ 14 „ árpa „ 95 .» 14 „ zab „ „ 94 Y) * 11-50, teng.,, „ 115 5? 20-50 , borsó, „ 64 V) 29 „ repce, „ 46 3'50 koronás burgonya ár mellett 377 kg. term. többlettel; 1-70 „ cuk. répa „ JJ 777 JJ 1-38 „ tak. répa „ n 1015 » 40 borár mellett 64 liter tér raéstöbblettel. Minthogy pedig a felsorolt növények terméstöbblete a fent közölt mennyiséget rendszerint jóval túlhaladja, a szuperfoszfát használatának fontossággá el nem vitatható, igy saját jól felfogott érdekében cselekszik a gazda, ha alkalmazásával megpróbálkozik Rövid útmutató a házinyul- tenyésztéshez. A házinyultenyósztés jelentősége napról-napra növekszik, még pedig joggal, mert valóban fontos tényező különösen a kisemberek kezében, melylyel táplálkozásukat olcsón javíthatják s a termékek értékesítésével anyagiakban is gyarapodhatnak. Erre való tekintettel az alábbiakban szolgálunk rövid útmutatóval a házinyultenyósztés terén. Az istálló. Legjobb, ha a nyulat ketrecben tenyésztjük, ami alatt azt kell érteni, hogy elkülönített állatokat használunk tenyésztésre és pedig vagy min len egyes nyulat külön ketrecben tartunk, vagy esetleg ugyanazon nemű állatokból többet is nagyobb ketrecben, csak a flaztatóknak kell elkülönítve lenni. A ketrecek elhelyezésére oly helyet szemelünk ki, a mely széltől, napsütéstől, szóval az időjárás viszontagságaitól védett. (Pajta, szin, istálló, kamra.) Ha a hely szűk, a ketreceket egymás fölé is lehet állítani. A ketrecet igen célszerűen közönséges ládából lehet készíteni, amelynek kifelé néző részére egy drótból készült ajtót alkalmazunk. Egyes ketrecben fölösleges külön fíaztatót készíteni, ez csak ott szükséges, és pedig külön minden anya részére, ahol többet tartunk egy nagyobb ketrecben. Az egyes ketrec alapterülete legalább V2 négyszögméter legyen, egy méter hosszú és félméter széles vagy megfordítva; minél nagyobb annál jobb. A ketrec talpazata úgy legyen készítve, hogy a henne levő nyúl mindig száraz helyen legyen, e célból lejtőssé kell készíteni s az egyes iécek között hasadé- kot hagyni, vagy a deszkába lyukakat fúrni. Szükséges továbbá, hogy a ketrecbe a levegő és világosság mindig elegendő mennyiségben hatolhasson be, mégis vigyázni kell e tekintetben, mert. az égető napsugár és az erős léghuzam határozottan káros. A ketrecnek ezeken kívül elégséges védelmet kell nyújtani, kutya, macska, görény, patkány, egér és más hasonló állatok ellen. A patkányoktól nem azért kell a nyulakat óvni, mintha párosodnának egymással. Ez olyan tévhit, melyről még beszélni sem érdemes. A patkányokat az elhintett takarmány vonzza a nyulketrecbe, csakhogy a mellett a nyulfiókokat is elhordják és megeszik. A ketrecet úgy kell berendezni, hogy a takarmányozást kényelmesen eszközölhessük, mindenesetre célszert etető és itató edényeket beállítani. Almot mindig adjunk a nyúl alá, legjobb a puha zabszalma. Az almot gyakrabban meg kell újítani s ilyenkor a ketrecet alaposan kitakarítani. A takarmányozás. A nyulaknál kétféle takarmányozást különböztetünk meg, és pedig száraz és zöldtakarmányozást. Az elsőt télen alkalmazzuk, a midőn rétiszénát, lóherét, szemes takarmányokat, esetleg lefölözött tejjel vagy vízzel beáztatott korpát adunk a nyúlnak. A zab, a főtt krumpli és a répa egyaránt kitűnő nyultakarmá- nyok. A lágy takarmánynak mérsékelt sózása igen ajánlatos s az is jó hatással van, ha hetenként egyszer egy késhegynyi kénvirágot vegyítünk bele. A megromlott takarmány minden esetben káros. Vizet csak időnként adjunk a nyúlnak, de csakis száraz takarmányozás idején, az anyanyul pedig elles közben állott vizet kapjon. A takarmányból sohase adjunk egyszerre többet, mint amennyit az állatok jó étvágy - gyal gyorsan megesznek. A nyári vagy zöldtakarmányozásnál a széna helyét a fü pótolja. Igen fontos szabály, hogy nedves és főképen vizes füvet sohase etessünk. Jó nyultakar- mánvt adnak a különféle kerti és szántóföldi gyomok, a lóhere, de csak virágzás idejében, a csalamádé, a különféle, falevelek, leginkább akáclevél, ezenkívül a petrezselyem és zeller. Mindkét takarmányozási módnál figyelemmel keli kisérni az állatok ürülékét, hogy télen át ne legyen túlságos kemény és nyáron túlságosan lágy. Utóbbi esetben azonnal hagyjunk fel a zöldtakarmány etetéssel s adjunk szemes eleséget vagy korpát. Nagyon ügyelni kell arra is, hogy a takarmányozás lehetőleg változatos legyen. A tenyésztés. A tenyészállatok legyenek teljesen egészségesek és egymással közeli rokonságban ne álljanak; a túlságos fiatal kor szintén hátrányos. Bár a nyulak már 3—4 hónapos korukban tenyészképesek, párosításra csak 7—8 hónapos korukban állítsuk össze őket. Lusta bakot és oly nőstényt, melyről bebizonyosodott, hogy rossz anya, ki kell zárni a tenyésztésből. A jó bakot kíméljük és 10 anyánál többet ne osszunk be hozzá. Vedlés alatt szüneteljen a tenyésztés. A nőstény jelekkel árulja el a szaporodási ösztön felébredését,, iz- j gatott, fószkelődik a ketrecben, szőrét felborzolja. Ha e jeleket látjuk, áttesszük a nőstényt 5—10 percre a bak ketrecébe. Az állatokat felesleges tovább tartani egymás mellett, egyszeri ugrás a megtermékenyüléshez tökéletesen elegendő. Ha a nőstény egy negyed óra alatt nem veszi fel a bakot, akkor kivesszük a ketrecből s a következő napon újból kísérletet teszünk
