Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-11 / 50. szám
G A i. _.'A K íj a i. i A II. 3-1 á u.uai Jt\ szúrós ászát- és bogácsféléket; úgy hogy a vetőmag leggondosabb tisztítása mellett is mindig fertőződik a földje a határszélén termő gyomok ezreitől. 6. Legelteti állatjait a tarlón, ezért is késik a szántásssa', ezért nem munkálja kellően a földjét, miáltal a vetemény sinylik, a gyom erősödik, a legelő jószág pedig a gyommagot is széjjel hurcolja. 7. Csomagolásra használt szénát, gazt tartalmazó töltelékeket szétszór, gyakran idegen tájakról valókat és ezután idegen országból, való gyomok telepedhetnek szét. így került hozzánk Eszak-Amerikából a betyár- kóré, mely ma egyike a legközönségesebb gyomnövényeiknek. 8. Helytelen és oktalan takarékossággal hitvány magot vásárol. December a méhesben. \ Korán beállott a tél. Az időjárás sokkal zordabb volt novemberben, mint a minőre egyáltalán számíthattunk volna. A sok havazás, a derült hideg idő korán fogságra késztette méheinket, sokkal korábban, mint az más években történt. Ez a nem várt hideg idő ugyancsak próbára teszi szegény kis méheinket, de még nagyobb próbát kell kiállaniok azoknak a méhészeknek, akik az őszi beteleléskor a méhek téli táplálékául szánt mézzel fukaran bántak. Arra, — hogy az időjárás annyira enyhüljön, hogy a méhek bár vízért is kijárjanak — még gondolni is merészség, mert a pályájában elhajlott nap nem képes már annyi meleget kisugározni, hogy a levegőt erre elég enyhévé és alkalmassá tegye. Bizony a fukar méhészek aligha meg nem adják az idén fukarságuk árát. Ebben a hónapban a méhekkel nagyon kevés teendőnk van. Leginkább arra kell ügyelnünk, hogy a méhest és környékét semmi se zavarja. Dörömbölés, zaj, a kaptárak kopogtatása vagy bolygatása árt a melleknek. Nem kevesebb ártalmára vannak a cinkék, harkályok, nemkülönben az egér és leginkább a törpe cickány. A madaraktól a bélelt kaptárakba lakolt méhek kevesebbet szenvednek, különösen, ha zárt színben vannak elhelyezve. Annál bosszantóbb némely helyen az egerek és cickányok garázdálkodása. Az egér, ha a kasokba vagy kaptárakba furakodik, nem elégszik meg azzal, hogy a mézből jól lakik, hanem a lép építményt is tönkre morzsolja, A törpe cickány nem bántja ugyan a mézet és a lépet, de mint rovarevő, annál nagyobb pusztítást visz véghez a méhek közt, amelyek a hidegtől. való dermedtségükben nem tudnak sem védekezni, sem menekülni. Ellensége a méheknek télen át a szél is, ha az feltartózhatlanul közvetlen jut a röpülő nyíláson a kaptár belsejébe, azért jó a kaptárak eleit olyan szélellenzővel ellátni, amely a levegő egyébkénti mozgását el nem zárja. A méhész egyéb téli teendői közé tartozik a kaptárak és egyéb felszerelések javítása, újak készítése, viasz olvasztás, nemkülönben jó méhészeti munkák olvasása, hogy ismeretei bővüljenek. Selyemtenyésztésünk 1907. és 1908-ban. Midőn 1880 bán a földmivelésügyi minisztérium újból szervezte a selysmtenyésztést és felállította a szekszárdi országos selyemtenyésztési felügyelőséget, ennek működési körét kiterjesztette Horvátországra is. 1908-ban azonban megszűntünk működni Horvátországban, miután Nikoüts báni helyettes intézkedésére a liorvát kormány két ottani pénzintézetnek adta át a horvátországi selyemtenyésztést. 1907- ben Horvátországban 542 községben 11,113 család foglalkozott selyemtenyésztéssel és 195.288 kilogramm gubót termeltek, mely után (a gubóraktárak- ban kifizetett munkabérekkel együtt) 513.882 koronát kerestek, Magyarországban ugyancsak 1907-ben 2372 községben 62.603 család 1.211,867 kilogramm gubót termelt és ezután 2.461,716 koronát kerestek. A selyemtenyésztés és selyemfonóipar után pedig kitett az összes kereset Magyarországon 3.960,150 koronát. 1908- ban csupán Magyarországban 2300 községben 75,000 család 1.427,000 kilogramm gubót termelt és ezután 2.965,000 koronát kerestek. A selyemtenyésztés és selyemfonóipar utáni összkereset pedig Magyarországon 1908-ban 4.565,000 koronára tehető. A fenti adatokból kitűnik, hogy Magyarországon 1908. évben a tenyésztők száma 13,000 rel, a termelt gubómennyiség 200,00(5 kilogrammal és a tenyésztők és a selyemfonóiparral foglalkozók összkeresete 604,850 koronával emelkedett az 1907. évi eredménnyel szemben. Selyemtenyésztésünknek ezen emelkedését főkép annak tulajdoníthatjuk, hogy a selyemnek ára emelkedett a világpiacon, minek következtében a selyemíenyész- tési felügyelőség az államkincstárral szemben fennállott hátralékos tartozását letörlesztvén : a gubókat a tenyésztőre nézve előnyösebb feltételek mellett válthatta be, ami természetesen fokozta a tenyésztési kedvet. Lényegesen befolyásolta továbbá a tenyésztés emelkedését az, hogy a múlt év kedvezőtlen volt mező- gazdaságunkra nézve és igy nagyobb türelmetlenséggel várta a nép az alkalmat arra, hogy az első pénzhez jusson, mit a selyemtenyésztés ad. Tekintetbe veendő az is, hogy az idei tavaszi időjárás kiválóan kedvező volt a selyemtermelésre. Végre tagadhattam, hogy a szederfaültetéseknél országszerte évről-évre örvendetese» tapasztalható haladás csökkenti a tenyésztéssel eddig járó nehézségeket, amennyiben a tenyésztők egyre könnyebben jutnak a szükséges szederfalevél mennyiséghez. Ezen kedvező alakulások mellett sincs azonban kizárva, hogy a selyemtenyésztésnél is, mint más gazdasági ágazatnál, időnként kisebb-nagyobb ingadozások mutatkoznak. Ezen körülményből azonban nem szabad következtetni selyemtenyésztésünk visszaesésére. Hiszen senki sem fogja állítani, hogy mezőgazdaságunk hanyatlásnak indult azért, mivel sok vidéken az idei búzatermés alig éri el a felét a múlt évi termésnek. A selyemtermelésünknél tapasztalható ingadozások azonban nem szorítkoznak tisztán hazánkra. Ilyenek még nagyobb mérvben fordulnak elő más selyemtermelő országokban. Igj? például Olaszországban 1893. évben 61 millió kiló selyemgubót termeltek, míg ugyancsak ezen országnak selyemgubó termelése 1903-ban 44.598,000 kilóra csökkent. A múlt 1907. évben pedig ismét 57.580,000 kilóra emelkedett a gubótermés. Franciaországnak gubó- termése 1894. évben 10.584,000 kilót tett ki, mig 1903- ban 5.985,000 kilóra csökkent; 1907. évben pedig ismét 8.396,000 kilóra emelkedett. Éppen ennyire ingadozók a selyemárak is, így például 1907. évben 1 kilogramm selyemnek legmagasabb ára 71 frank volt április hónapban, mig ugyanazon selyemnek ára ugyanazon év december havában 55 frankra csökkent. Ha figyelembe vesszük selyemtenyésztésünk eddig1
