Gazdák Lapja, 1908. november (7. évfolyam, 45–48. szám)

1908-11-27 / 48. szám

10-ik oldal.

nov 27

GAZDÁK LAPJA.

Feleletek.

Vizenyős területek alagcsövezése. A m. kir. kultúrmérnöki hivatalok díjmentesen készítik el az alag- csövezési terveket s ez iránt a földmivelésügyi miniszterhez kell 1 koronás bélyeggel ellátott folyamodványnyal fordulni. A kérvények a beérkezés sorrendjében intéztettnek el. A területet egyébként célszerű szakértővel megvizsgáltatni, esetleg a fölösleges viz más módon, pl. nyílt árkok készítésével is levezethető. Az alagcsö- : vezés a helyi viszonyok szerint kát. holdanként 50—120 koronába kerül, ezen költség azonban az elérhető termés- j többletek által csakhamar kifizetődik. B. G.

Juhok szállítása waggonban. A juhok a hosszabb szállítást mindenesetre csak akkor fogják baj nélkül kiállani, ha valamennyien lefekhetnek szállítás közben. Ha az állatokat a waggon egy oldalába tömören összetereljük és a kocsi Vs—Vo-része üresen marad, akkor a tapasztalat szerint a juhok a lefekvésre elegendő teret fognak találni. M.

Hagymatermelés. Hagymatermelésre legalkalmasabb talaj a jóerőben levő, már régóta kultivált sikföld. Ami a trágyázást illeti, friss istállótrágyát kerülni kell; ettől ugyanis a hagyma kellemetlen szagot kap, ami a hagymalegyeket odacsalja s ezek aztán petéik lerakásával kárt tesznek. A frissen trágyázott földben ezenkívül a hagyma nagy szárat hajt, gumója ellenben nem lesz kellőképen tömött. A hagyma műtrágyázása azonban igen ajánlatos, természetesen csak káli és fosfor tartalmú trágyákkal, milyenek a 40°/°-os káli, thomassalak, superfcszfát. A nitrogéntartalmú trágyák érést késleltető és szárnövelő hatásuknál fogva kerülendők. A vetésforgóban a hagymát két kalászos közé állíthatjuk. Termelése kétféle módon történik vagy mag, vágy pedig dugvány utján. Ha mag utján termeljük, úgy c. 7—8 kg. magot veszünk március hónapban kertileg előkészített földbe 20—25 cm. sortávolba kát. holdanként. Ha a hagymát dugványok utján akarjuk termelni, akkor vessünk igen sűrűn hagymamagot május hóban ágyakba ; ősszel a hagymák igy csak mogyorónagyságuak lesznek. Ezek ősszel kivétetnek, télen át melegebb helyen tartjuk őket s tavasszal 15—20 cm. távolságra 2—3 cm. mélyen kiültetjük. Ezen utóbbi mód azonban a sok gondot és fáradságot igénylő munka miatt csak kicsiben vihető keresztül. Igaz ugyan, hogy igy nagyobb hagymákat kapunk, melyek korábban beérnek s a termés mennyiségre is nagyobb, mindazáltal nagyban csakis mag után célszerű hagymát termelni. A magról vetett hagyma a tenyészet alatt a cukorrépával megegyező ápolást kapjon, vagyis a föld lazán és gyommentesen tartandó. Az aratás augusztus — szeptemberben történik, midőn a levelek megsárgulnak és elfonnyadnak; ekkor száraz időben kihúzzuk a hagymákat, künn a földön vagy szellős padláson megszáradni hagyjuk, azután megtisztítjuk. A termés kát. holdanként c. 100 q. Magnyerésre a legszebb hagymákat hagyjuk meg, melyeket, ha kifogástalanul átteleltek, tavasszal ágyakba ültessünk ki.

—I.

CSARNOK.

Színház.

Az elmúlt színházi hetet sem mondhatjuk eseményekben gazdagnak, különösen nem a művészet szempontjából. Jól-rosszul betanult darabok minden különösebb hatás nélkül előadva, nem tudtak bennünket kellően kielégíteni s ezért bizonyos türelmetlenség vesz már erőt rajtunk, várva a szezon clouját. — Mert |

1 hogy a szezon már dereka felé közeledik és hogy a mostani évad is, egy hónapra tekinthet már vissza, tudja és érzi a színház látogató publikum s várja azt ; a jó darabot és jobb előadást, a melyet honorálni kész.

A „Milliárdos kisasszony“, „Bohém szerelem“, „Szulamit“ ezek az operettek mentek az elmúlt héten, két népszínművel, egy vígjátékkal és a „Heidelbergi diákélettel“ tarkítva. — Ez utóbbinak előadásáról és az „Annuská“-ról mondunk el egyet-mást. Mindkettőben a komolyabb darabok szereplőit láttak a színpadon s jól esett észre vennünk, hogy társalgási színészeink is kezdenek megbarátkozni a reájuk rótt feladatokkal. Egyéniséget azonban még most sem vettünk észre a szereplőkben. Nem láttunk komolyabban kidolgozott, jobban felfogott szerepkört betölteni, észrevettük továbbá, hogy egyik-másik színészünk még a szerepét sem tanulja be s ezért a zökkenések a darabokban igen gyakoriak.

Neveket nem akarunk említeni. Komoly színész, a mely továbbá jó önkritikus is, legjobban fogja tudni, mi a hibája s hisszük, hogy igyekezetével kárpótolni fog bennünket. Tetszett azonban nekünk mindkét darabban a kis Váradi Jolán, a naiva. Különösen a „Heidelbergi diák-életben“, a melynek Katicza szerepe, mintha reá volna szabva. A „Falu rossza“ vasárnap délutáni előadása belefulladt a nézőtér gyerek zsivajába. Ilyen zsivaj mellett szinte csodáltuk, hogy a darabot j úgy előtudták adni színészeink, a mint eljátszották.

Talán lehetne ez ellen tenni valamit ? mert nem hisszük, hogy a „Falu rosszáéhoz hasonló darabok érdekelni tudnának egy három-négy éves babát.

Az előadott operettek a szokott jó előadásban mentek, különösen „Sulamith“, a melyben Tibor Lóri dicsérendő ambitióval játszott.

Újabb és régibb jó társadalmi darabok előadását várja a publikum, S ezért itt újból figyelmébe ajánljuk a direktornak a műit héten elhangzott kivánságunkkt a darabok megválasztásában. —e.

Rákóczi estély Mátészalkán.

A mátészalkai m. kir. állami polgári iskola tanártestülete december hó 5-én, a „Hungária“ szálló termeiben az iskolai Rákóczi-alap javára táncmulatsággal egybekötött estélyt rendez a következő műsorral: 1) „Petőfi visszatér“ szavalja: Vukovich. 2) „Bihari érzel- gője“ (Paganini modorában) hegedűn és zongorán előadják : Medzihradszky és Keller tanárok. 3) „A hazafias érzés költészetünkben“ irta és felolvassa: Dema igazgató, 4) „Czinka Panna“ melodráma, zongora- és hegedű kísérettel, előadják: Somogyi, Keller és Medzihradszky tanárok. 5) „Férjhez menjek-e ?“ monolog, előadja: Gál Irénke. 6) „Dalok“ zongora kísérettel énekli: dr. Fárnek Lászlóné. 7) „A portiéi néma“ fantázia, hegedűn és zongorán előadják: Keller és Medzihradszky tanárok.