Gazdák Lapja, 1908. november (7. évfolyam, 45–48. szám)

1908-11-06 / 45. szám

GAZDÁK LAPJA 6-ik oláal nov. 6. lására mi is helyén valónak tartunk leadni. A telek- tanyai gazdaságban évek .hosszú során át pignoletto tengerit termelünk. Gyors fejlődés, feltűnő ellenálló képessége a szárazság iránt, korán érés, körrülbelől két koronát kitevő magasabb ára a más fajta tengeri­énél, végül a kedvező arány cső és szem között — oly tulajdonai e tengeri féleségnek, melyek kultiválását zordabb és a mi tiszaháti összetételű földjeinkben is irdokolttá tették. Ellene szól talán a kisebb hozam — mely ugyan a magasabb árral pótolva lesz, de tapasz­talatom szerint mindenesetre hátránya, hogy a csutka, még törés előtt, kissé nagyobb széltől leveleit lehul­latja. Ez utóbbi körülmény indított arra, hogy más tengerivel kísérletezzek. A magyaróvári gazdasági aka­démia a Putyi tengerit ajánlotta s beszerzési forrásul gróf Teleki Arvéd drassói uradalmát jelölte meg. Április hó 20-án vetettem el 4 kát. hold erős agyagos földbe, erdő közé a hozatott 81 kiló magot. Szeptember 15-én törettem le. Termett 116 mázsa csöves érett és két jó szekér gyenge tengerit. A 'gyöngének maradt, tisztán erdő közé lévén vetve, az árnyékolás következménye. Átlalagosan 17 cm. hosszú csövek, sűrűén és jól benőt­tek, piros kemény szeműek. Egy mázsa csövesből lett letörés napján 76,7 kilogramm szem, a 602 drb csőről. Csutkája 2 méteren inkább felül van, erős levélzetü és száraz. Ajánlom t. gazdatársaimnak e tengeri fajtával való kísérletezést. A borjak hasmenése. E b. lap folyó évi 36. szá­mában a fenti cim alalt B. L.-nek egy közleménye van, melyben a borjuk veszedelmes és ragadós betegsége a hasmenésről azt mondja, hogy ezzel szemben a te­nyésztő tehetetlenül áll, mert gyógyszert nem ismer ellene. A baj okát meghűlés, emésztési zavarok és salétromsavnak, — melyet a marhák a falról nyalnak le, — tulajdonítja. Elmondja miként óvakodjunk, de ha a baj fellépett, nincs ellene gyógyszer; pedig van. íme, mily jó, ha van lap, melyben a panaszt ellehet mondani s aki tud a bajon segíteni segíthet. Én is voltam oly helyzetben, hogy tudakozódnom kellett, miként lehetne segíteni borjaimon. íme közlöm a levelet, melyet egy tanítótól kap­tam : „Nagyon sajnálom, hogy mikor a kár már meg­van, akkor tetszik velem tudatni a bajt. Ha a baj kez­detén kezem alá vettem volna, most mind élnének a borjak, mert már többször próbáltam ily betegségből szarvasmarhákat gyógyítani s egy tehén kivételével mind meggyógyult, azt is kigyógyitottam volna, de mikor velem közölték a bajt, a vér megaludva nagy csomókba ment tőle, de ugyan annak a tehénnek a borját megmentettem, ezen itt előirt gyógyszerrel: A gyógytárból vegyünk 35 gramm Kolumbó gyökeret, ezt porrá törve, töltsünk rá fél liternyi vizet (560 gr.) és pár percig hagyjuk főni, ezután a levet leszűrjük s belekeverünk 10 gr. Opii Simplexet, összerázva ad­junk belőle kis borjúnak minden 2 órában 2 decilitert (1 lat); félévesnek 4 decilitert (2 lat.)“ Ha a gyógyszerész az Opii Simplexot nem akarná kiadatni, a győgytárban kell elkészíttetni a gyógyszert. Megjegyzem, hogy beteg borjúim meggyógyultak, azóta többször segített borjúimon, de mások is hasz­nálták teljes sikerrel. Bacskay Sámuel. Nyílt rovat. Kérdések. Réteknek gyomnövényektől való tisztántartása. Mily módon és miféle műtrágya segélyével lehetne réteinkről a kigyóhagymát kipusztitani ? Megjegyzem, hogy réteinír többnyire savanyu füveket termő és elkorhadt tözeges termőrétegüek, az altalaj pedig vízhatlan kavicsos fe­hérföld. Gy. L. A venyige mint takarmány. A „Gazdák Lapja“ előző számaiban a különféle szükségtakarmányokról beszélve a szőlővenyigéről is emlités tétetik. Utalva van rá, de megmondva nincs, melyik legyen az az alkalmas mód, mely a venyige szárazon, frissen való eltevését lehetségessé teszi. Én ugyan mást, mint a vermelést nem képzelek, azért mégis igen hálás volnék, ha kö­zölni szíveskednének, melyik a legalkalmasabb módja az eltevésnek. Továbbá azt is, vájjon az eltevés miként kontempláltatik. Nézetem szerint ugyanis a venyigét kár nélkül csak akkor lehet lenyesni, metszést tavaszra hagyva, amikor az teljesen beérett. Igaz, hogy akkor már sok nedvessége nincs. Kérek ez irányban szives felvilágosítást. S. J. ♦ Feleletek. Mikor és miként végzendő a rigolirozás ? Szüret után azonnal az újra ültetendő terület forgatásához kez­dünk nemcsak azért, mert ilyenkor munka hiányában foglalkozáshoz, pénzkereséshez juttatjuk a munkást, hanem azért is, mivel a tavaszi földforgatás többféle szempontból hátrányos, amennyiben még egyfelől a mezei munkától vonnák el a munkást, másfelől a bele ültetett vesszők megeredése kétséges, a meg nem feküdt felettébb porhanyó talajban. A földforgatást következő­leg eszközöljük. Miután a földet kellő mértékben lehe­tőleg jó érett trágyával meghordattuk, a beültetendő terület legmélyebben fekvő végén ásunk egy fél öl szé­les, 1 méter mélységű árkot olyformán, hogy az árok­ból kikerülő felső földréteg legalul essék s majdan a bele ültetendő vessző gyökérzeteinek bő táplálékul szol­gálhasson. Mikor a kijelölt mélységet elértük, ismit, meg ismét hasonló nagyságú árkot ásatunk s a belőle kikerülő földet ásónként egymásután a már előzőleg megkészitett gödörbe rakjuk óvatosan, nehogy a föld forgatatlanul beomoljék s ezáltal a föld termő rétege rendeltetés helyéről kimaradjon. A forgatásnak minden­kor legalább 1 méter mélynek kell lennie, ha azt akar­Róth Bankház ______ BUDAPEST. ....... Ba nk - központunk: Andrássy-ut 62. szám. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű fölvilágositást. Válaszbélyeg mindenkor melléklendő. FOLYÓSÍTUNK: Törlesztéses kölcsönöket földbirtokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3%— 31/2%—4%—41/2%-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket II-od és III-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5°/o-al, esetleg 5V2°/o-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2Va—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és Katonatisz­teknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95«/o-áig köl­csönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett mindenkori eredmény- nyel. Az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses-, sze­mélyi- és váltókölcsönt. Mindennemű bet- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknéi fogva legelőnyösebben bonyolítunk le. — Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk. ———

Next

/
Thumbnails
Contents