Gazdák Lapja, 1908. november (7. évfolyam, 45–48. szám)
1908-11-20 / 47. szám
GAZDAK LAPJA 13-ik oldal. nov. 20. — Községi legelők rendezése. A földművelésügyi miniszter kijelentette, hogy az állattenyésztés egyik nagy bajának, a legelőhiánynak megszüntetésére külön törvényjavaslatot fog készíteni. Addig is, mig es a törvény, mely felöleli majd a már meglevő legelők gazdasági rendezését és okszerű kihasználását, életbe léphet, folytatni fogja a rendelkezésre álló anyagi ereje szerint a legelőrendezés már megkezdett akcióját, mely különösen a Székelyföldön és a Hegyvidéken eddig is túl van a biztató kezdeten. A miniszter e két vidéken megindított akciót az egész országra kiterjesztette. A legelő gazdasági rendelkezésére s okszerű kihasználására útmutatások, rendtartások készültek. És hogy az egyes közlegelöknek feljavítása, okszerű művelése tekintetében ingyen szaktanácscsal szolgálhasson, a miniszter Lachmann Józsefet Miskolc székhellyel a legelőrendezés ügyekben való szaktanácsadónak nevezte ki s megbízta, hogy szükség szerint egyes községi legelők feljavítására, kihasználására terveket és útmutatásokat dolgozzon ki, sőt a munkálatok irányítására szálljon ki a helyszínére is. Az egyes községeknek azonban a kiszállásokat a földmivelésügyi minisztertől kell kéruiök. — A szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogy. és Értékesítő Szövetkezetének közgyűlése f. hó 18-án d. e. 10 órakor tartatott meg a varosháza nagy tanácstermében, a melyen M i k o 1 a y Aladár elnökölt. Konstatálva lévén, hogy a közgyűlés alapszabályszerűen rendes időben hivatott össze, elnök üdvözli a szép számban megjelent tagokat, a kik közül 24 tag 133 üzletrésszel volt képviselve. Ezek után P o s z v é k Nándor igazgató tette meg jelentését, a melyben vázolta, hogy az üzleti krízisek, a pénzpiac rosszabbodó helyzete, az uj végrehajtási novellának a hatása, továbbá a fiókok részére a sok kihitelezés megéreztették a szövetkezettel is a lefolyt üzleti évet, ennek dacára azonban a szövetkezet mégis tekintélyes üzleti eredménynyel zárult. Hogy azonban a jövőben még zavartalanabbá működhessék, szükséges, hogy a fiókok, a melyeknél árura ktárban és kihitelezésben nagyobb összegek feküsznek, ezekre fedezetet nyújtsanak. Egyúttal pedig egyes fiókok önállósításának is tért kíván nyújtani a szövetkezet. Többek hozzászólása után a fedezet megadását a fiókok képviselői biztositották. Inezédy Márton vá- mosoroszi fiók képviselője bejelenti, hogy a vámos- oroszi fiók önállósítását kéri, a mit közgyűlés elhatározott. — Magos Menyhért szintén bejelenti, hogy az Egri fiók önállósítani akarja magát, s ennek bejelentésére 10 napi határidőt kér, amit a közgyűlés megadott. — Szintúgy 10 napi határidő fentartásával bejelenti a méhtelki fiók önállósítását, valamint azt, hogy a méhteleki ingatlant, amely a központ tulajdona, megváltani óhajtják, miholyt a cégbejegyzés megtörténik. Ügyvezető igazgató bejelenti még, hogy a réz- teleki fiók is önállósítani kívánja magát s egyúttal jelzi, hegy amennyiben az önállósítandó fiókok a „Hangya“ szövetkezeti központtal tárgyalásba óhajtanának bocsátkozni, a Szatmármegyei központ ez irányban a Hangyával lépjen érintkezésbe. Ügyvezető igazgató ezután az alapszabályok módosítására nézve tesz előterjesztést, a melyek a szövetkezet anyagi ügyeit és a gazdasági egyesülethez való viszonyait szabályozzák, bér. Kovács Béla, lnczédy Márton és Magos Ferencz hozzászólásai után, melyben azon nézetüknek adtak kifejezést, hogy a szövetkezet egyengesse az utat a címében viselő gazdasági egyesülettel való további működésre, az alapszabályokat egyes pontjaiban módosították. Ezután még beválasztották a felügyelő bizottságba Frank Lászlót, mivel a közgyűlés véget ért — Uj vasutak Szatmármsgyóben. A kerskede- lemügyi miniszter legutóbb előmukálati engedélyt adott a következő szatmármegyei vasutak építésére. Az ecsedi-láp gazdasági vasút érdekeltsége által az Egresmajortól Domahida felé Csenger-Bagos község határáig, továbbá a Nagykároly—mátészalka—csapi h. é, vasút Agerdő megállórakodóhelyétől Zsíros tanyáig, valamint ugyanezen h. é. vasút Börvely állomásától Ura község határáig, továbbá Nagykároly—mátészalka csapi h. é. vasút Börvely állomásától Ágerdő állomásig és Agerdő állomásától vállaj községig tervezett keskenyvágányu h. é. gazdasági vasútra, — A „Gazdák Lapja“ kilépve eddig rendes kereteiből s támaszkodva folytonosan szaporodó lekes híveire és olvasó közönségére, célul tűzte ki, hogy ezen támogatást kiérdemelni oly tartalmas és minden irányban magas nívón álló lapszámokkal fogja meghálálni, a melyek a magasabb igényeket is képesek lesznek kielégíteni. Ezek szemmel tartásával határoztuk el, hogy lapunkat az eddigi rendes 14—16 oldalas terjedelmen felül 20 24 oldalon fogjuk nyomatni s igy változatosságára és terjedelmére oly lapot nyújtunk olvasóinknak, mely igényeit — azt hisszük — ki fogja elégíteni s csak még szorosabbá fogja fűzni a köztünk fenálló viszonyt. Egy kérésünk van csupán ezért és ez az, tartsanak meg bennünket e lap barátjai további szives jóindulatukban és támogatásukban. — A vármegyei székhely kérdés. A vármegyei székhelynek Szatmárra leendő áthelyezését kérelmező küldöttség Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás elnökségével ma délben ülést tartott, melyen az elnök üdvözölvén a küldöttséget, azon reményének adott kifejezést hogy annak működése nem lesz meddő. Bejelentette továbbá, hogy együtt lévén az országgyűlés, dr. Kelemen Samu országos képviselő értesítése szerint a miniszterelnök, belügyminiszter és házelnök a küldöttséget bármely napon fogadja. A küldöttség elhatározta, hogy november 26-áo, csütörtökön jelenik meg a fogadtatásra Budapesten, A küldöttség mintegy hatvan tagból áll. Az ülésről távolmaradtakata határozatról express levélben még ma értesítik. Itt említjük meg hogy. Dr Ajtay József a választási reformról tanulmányt irt, mely állítólag illetékes körök nézeteit adja vissza. E műben vármegyénkről ,a következőket találjuk: Az alakítandó Zsoltmegye áltana a tervezet szerint Szatmárvármegye mátészalkai és nagykárolyi járásából, az erdődi járásból, kivéve az utóbbiból az ahhoz tartozó, tiz keleti községet, Nagykárolyból. Szilágymegye szilágycsehi járásának öt, biikkhegységea inneni községéből, a tasnádi járás tizennégy északi, oláhok lakta községéből, Szabolcamegye nyírbátori járásából, Bihannegye Piskolt és Vasad községéből, statisztikai adatok szerint 174,500 lélekből, melyek közül a célnak megfelelöleg volna 135,500 magyar és 39000 oláh. A megye székhelye Nagykároly vo'na A mai Szatmárvármegye állana a tervezet szerint a mai vármegyének a fentiek levonása után maradó részéből, Szatmár-Németiből és Szilágymegye szilágycsehi járásának északi huszonkét községéből, statisztikai adatok szerint 258,000 lélekből, melyekből volna a célzatnak megfelelöleg 142,600 magyar és 116.000 oláh. A megye I székhelye Szatmár volna.
