Gazdák Lapja, 1908. november (7. évfolyam, 45–48. szám)
1908-11-20 / 47. szám
8-ik oldal GAZGÁK LAPJA Frissen vagy érett állapotban hordandó-e ki a trágya? A legjobb trágyatelepen, a legokszerübb kezelésnél is veszít a trágya értékéből és pedig annál többet, minél tovább marad a trágya a telepen; ebből az következnék, hogy leghelyesebb eljárás a trágyát az istállóból azonnal szántóföldre vitetni, ott elteregetni és alászántani. Kérdés azonban, hogy az gyakorlatilag keresztül vihető-e. Az első feltétel, hogy mindig legyen üres szántóföld és hogy annyi trágya kerüljön ki naponta. miszerint érdemes legyen legatább egy fogatot j odaküldeni a trágya alászántására, mert ha a friss trágya a szántóföldön hosszabb ideig elteregetve marad, az határozottan hátrányára szolgál. Azt vélem, hogy a felsorolt követelményeknek csak igen kevés gazdaságban lehet megfelelni és ezért legjobb lesz mégis csak az istállótrágyát előbb a trágyatelepre hordatni. Kérdés tárgya lehet azonban, hogy nem-e jobb onnan minél rövidebb időközben kihordatni, ahelyett, hogy hónapokon keresztül a telepen hagyjuk azt. E tekintetben sokat határoz az, hogy mikor hor- datjuk ki a trágyát. A gyakorlati tapasztalat és a tudományos vizsgálatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a friss trágya közvetlenül a vetés előtt alászántva, korántsem gyakorol oly kedvező hatást a termésre, dacára, hogy több benne a növényi tápanyag, mint az érett trágya. A minek oka egyrészt, hogy a friss trágyából még csak idő múltán keletkezik salétromsav, a növények tehát zsenge korukban hiányt szenvednek ezen fontos tápanyagban. A friss trágya ezenkívül nagyon fellazítja a talajt, minek folytán sok nagyobb üreg keletkezik a talajban, ez pedig hátrányos a gyökérzet kifejlődésére. Az ilyen talajon tehát már ezen okból is silányabb lesz a növény fejlődése. Általában azonban jónak tartják a friss trágyát több héttel vagy hónappal a vetés előtt kihordani és alászántani, amiért is több oldalról azt ajánlják — hogy hacsak lehet — ezen eljárást kell követni, mert ez esetben a veszteség csekélyebb, mint ha a telepen még oly jól kezeltetik is a trágya. A talajban úgyis a korhadás gyorsabban megy végbe, mint a telepen és a szalma hamarabb változik át olyan összetételű vegyekké, amelyek a denitriíikáló baktériumok táplálására alkalmatlanok s azért ezek nem tudják a képződött salétromot megbontani, a növények kikeléséig tehát elegendő képezhetik belőle. E szerint tehát leghelyesebb az volna, hogy a trágyát csak néhány hétig gyűjtjük a telepen s ekkor kihor- datjuk egy táblára, amely legalább is csak nehány hét múlva lesz bevetve. Azonban e kérdés helyes elbírálásánál még egyéb körülmény is figyelembe veendő. Minél kötöttebb valamely talaj, annál megfelelőbb lesz a friss trágya, mert ez lazitóan hat a talajra. A homoktalajnak lazítása ellenben hátrányos. Az ilyenre tehát az érett trágya a megfelelőbb. Látnivaló tehát, hogy nem lehet általános szabályt arra nézve felállítani, hogy mikor hordandó ki a trágya, mert az egyik esetben az egyik, a másikban a másik eljárás lesz a megfelelőbb. Cs. S. Nyereséges finom gyümölcs termelése. Jelenleg a gyümölcstermelésből hasznot akarunk huzni, annak értékesítése a jelszó! Midenfelé tömeges nov 20 termelés látható, de az asztali gyümölcsnek is megfelelő tér jut. Asztali gyümölcs alatt oly minőséget értünk, a melyért az eladásnál 20—30 márka (4 1 kor 20 fill.), de legfejebb 35—40 márka nyerhető. A finomabb asztali fajta állítólag nem talál vevőre, annak mázsájáért 50—70 márkát kérnek, s igy a piacz nem fogyaszt állítólag elegendőt. Mint másik hátrány a klimatikus s talajviszonyok rossz befolyása emlittetik. A füzérfák ültetése, gondozása sok munkát, szakismeretet igényel stb., stb. Fenti „okoskodás“ részben teljesen helyes, mert mint Némethonban tett tapasztalatok bizonyítják, 20 — 30 év átlagárt véve, legkevesebb esetben fedezték a reáforditott költséget. Mi lehet ennek az oka ? Az asztali fajtákból kevesebbet kellene kiültetni és nem oly sokféle fajt, mint az eddig szokásos volt. Sokféle faj az eladást nagyon is megnehezíti. Akárhány kertben azonban a forma, az alak kiválasztása nem történik megfelelő gonddal. Általában mellőzendő a kettős s négyes U alak. a sokféle komplikált palmetta, szigorúan nevelt piramis ily kertbe ,nem való Ez t. i. sok szakértelmet, gondozást kíván s az maradjon inkább a szakiskolák kertészeinek. Minél egyszerűbb valamely alak, annál hamarább, korábban terem s megörvendezteti tulajdonosát termésével. A nagyobb számú füzérfácskával biró keretek Némethonban lasanként az egyszerű alakra térnek át. Az alma Némethonban és nálunk is könnyebben termelhető mint a körte, mely Franciahon páradús déli tartományaiban kiváló zamatossággal bir Az almafáról szólva, felemlítendő mindenekelőtt annak helytelen metszése. Az almafát s körtefát egyformán metszik s az évente folytatott rövid metszéssel a termékenységből veszített s jobbára a fatermés volt az uralkodó. Sőt némelyik tulajdonos valóságos diadalíveket állíthatott volna fel almafáinak hajtásából, oly erős volt a fa növekedése. A szép, egyforma alak rövid metszést kívánt s a teljesen magára hagyott fa utóbb termékennye^-vált, mig a szigorúan nyesett fa évek múlva sem váltotta be termését. Kevés almafaj alkalmas a piramis-alakhoz. A körte nevelése piramis-alakban több eredménnyel jár. Az almafa igen alkalmas alakja a bokorfa, melynek elég barátja s ugyanannyi ellensége van. Az almafa, ha paradicsomalanyon neveltetik, tán az ideális gyümölcsfa — a jövő gyümölcsfája — s tán a legjövedelmezőbb is. Tudvalevőleg a paradicsomalma finom gyökérzettel bir, mely finom szálak kiválólag alkalmasak a gyors tápanyagfelvételre; kisebb területen ágazik el a gyökérzet s a legcsekélyebb nedvességet is gyorsan felhasználja. De a tápanyag pótlandó a talajban, mert ennek elmaradása esetében a fa szűkölködik s gyorsan kiéli a körülötte levő talajt. Helyes, az idejében eszközölt trágyázás sokkal több, szebb gyümölcsöt eredményez, mint a leghelyesebb metszés! Sok helyen egyoldalulag trágyázzák a fákat, folyton istállótrágyával, ez okból a fa növekedése akárhányszor valóban fenomenális, de a gyümölcstermés vajmi silány. Chilisalétrom és Thomassalak adagolás kitűnő gyümölcstermést adott. így pl. az Ananas Reinette paradicsomra szemzett 3 éves bokorfa tele volt termőrügygyel s az idejében alkalmazott chilisalétrom mesés eredményt adott. Másrészt erősen növő fa pl. Boskoopi Szép, chilisalétrom, káli és szuperfoszfát adagolással több
