Gazdák Lapja, 1908. november (7. évfolyam, 45–48. szám)

1908-11-13 / 46. szám

8-ik oldal

GAZGAK LAPJA

nor 13

Derítés csersav és gelatinnal. Hogy a csersavat a deritési kísérletnél kimérhessük, midenekelőtt teloldunk abból 4 grammot 1 liter borban, azután a derítésnél használt gelatinoldatot, melynek literjében 100 gr. száraz gelatin van feloldva, felhígítjuk tízszeresére ugyanolyan módon, mint a vizahólyagnál láttuk. A hígított gelatinoldat literjében tehát 10 gr. száraz gelatin lesz feloldva.

Ha már most hektoliterenként 4 gr. csersav és 8 gr. gelatinnak megfelelő próbaderitést akarunk készíteni, kimérjük először is a csersavat és beleadjuk a 0.1 literes próbaüvegbe. A csersavoldatunk 1 literjében 4 gr. csersav lévén, ebből az oldatból ebben az esetben: 100 literre éppen 1 liter szükséges. 1 literre tehát 0.01 liter szükséges, 0.1 literre pedig 0.001 liter, vagyis 1 köbcentiméter. Ezután hozzáadjuk a gelatint. A hígított gelatinoldatnak egy literjében 10 gr. gelatin lévén, ebből kellene 100 literre 0.8 liter, 1 literre tehát 0.008 liter; 04 literre pedig 0.0008 liter, vagyis 0 8 köbcentiméter. Ezek után tehát: az 5 gr. csersav 10 gr. gelatinnal való próbához 0.1 literre 1 25 cm3 csersav és 1 cm3 gelatin adandó. A hektoliterenként 6 gr. csersav és 12 gr. gelatinnak megfelelő próbánál 04 literre 1*5 köb- centiméter csersav és 1*2 köbcentiméter gelatin, mig a 8 gr. csersav és 16 gr. gelatinnak megfelelő derítéshez 2 cm3 csersav és 1*6 cm.3 gelatinoldat adandó és igy tovább. M.

Nyílt rovat.

Kérdések.

Gazdasági szeszfőzde berendezése. Gazdasági szeszfőzde fölépités és berendezésére tájékozást óhajtván szerezni, igen megköszönném, ha erre vonatkozólag útbaigazítást kaphatnék.

Érkőrös. G. S.

Aranka kiválasztása lóheréből. Szíveskedjék alábbi kérdésemre b. lapjában választ adni: Van-e olyan rosta, mely lucerna- és vörösheremagból az arankát biztosan kiválasztja, mi az ára és ki gyártja ? H. J.

Szalmakazal köbtartalma. Szíveskedjenek velem a „Feleletek“ rovatában közölni, hogy egy 3 öl magas, 3 öl hosszú, 1 öl széles búza, valamint egy ugyanily területű rozsszalmakazal hány métermázsa szalmát foglal magában. Miután én azon nézeten vagyok, hogy egy ilyen térfogatú szalmakazal közvetlen a cséplés után kevesebb sulylyal bir, mint pl. november—deczemberben.

E. D.

Abrak malacoknak. Okvetlen szükséges-e malacokkal kezdetben árpát etetni; nem helyes-e, ha — mert kevés árpám van — negyedrészenként jó buza- ocsut, zabot és tengerit adagolni és nem tanácsosabb-e ezeket megzuzatni és esetleg keverten etetni ?

M. R.

Feleletek.

Gazdasági szeszfőzde berendezése. Kérdésttevő nem irta meg, hogy mily nagyságú és milyen kontingenssel dolgozó szeszfőzde felépítését vette tervbe s ezért itt csak általános válaszba bocsátkozhatunk bele, közölvén a következőket : Minthogy egy mező- gazdasági szeszgyárt a hizlalás céljából legalább is 6 hónapig célszerű üzemben tartani, ennélfogva a napi termelést 4 Hl.-nek vesszük. Egy ily 4 Hl.-es szeszgyár felépítése körülbelül 16—20 ezer koronába, berendezése 34—40 ezer koronába kerül.

Az üzemi költségek változnak a tüzelő anyag ára, a feldolgozott nyers anyag, napszám, gépek szerkezete stb. szerint úgy, hogy erre egy biztos összeget megállapítani nem lehet. Egy jól berendezett és jól vezetett szeszgyárban a mai szeszárak mellett a 20°/o keményítőt tartalmazó burgonya körülbelül 3 kor. 60 fillértől 4 kor. értékesül.

Az uj szeszgyár felállítása iránt kérdésttevőnek folyamodnia kell. A részeltetés iránti igények a termelési idényt megelőző év október hó 1. napjáig bejelen- tendők és az igényelt kontingens minden hektoliterje után 15 nap alatt 10 korona biztosíték letéteményezendő a végből, hogy a főzde az illető termelési idénybe eső január hó 1-ig üzembe fog hozatni. Ezen bejelentések alapján a kontingens az illető termelési időszakot megelőző február hó 15-ig lesz a bejelentőnek tudtára adva.

—k.

Réteknek gyomnövényektől való tisztántartása. A

kígyó hagyma irtása csak jóformán talajjavítással eszközölhető. Eddigi tapasztalataink szerint, rendszerint a növényi tápanyagokban, különösen foszforsav és mész- ben szegény talajokon szokott nagyobb mértékben előfordulni és a talaj elszegényedésével mindinkább elszaporodni.

Érdekes megfigyelés volt tehető ez irányban különösen az öntözött réteken, hol az iszapban és különösen mészben gazdag vízzel történt öntözésekben alig volt látható, mig különben általában igen erősen el volt terjedve. S viszont a termések mennyiség és minőségének hanyatlásával e növény mindinkább elszaporodott. Mindez csak a talaj szegénységére vezethető vissza.

Ellene való védekezésre ajánljuk a foszforsav, mész és kálitrágyák alkalmazását. A foszforsav legcélszerűbben a szuperfoszfát, a káli, meg a 40°/o-os kálitrágya alakjában adatik a talajnak, előbbiből 3—4 q., utóbbiból 50—100 kg. számítható egy kát. holdra. A mésztrágyázásra vagy égetett mészből 10—15 q. vagy mésziszapból 100 q. adandó 6 évenkint. A szuperfoszfát még ez év őszén egyszerre hintendő el, mig ellenben a kálitrágya 2—3 részletben szórandó el, minthogy a tőzegtalaj a kálit nehezebben abszorbeálja s igy ha egyszerre lenne adva, esetleg egy része kimosatnék. A mész ősszel a rendes szokás szerint hintendő el. Nem megvetendő javítás eszközölhető fűmagfelülvetéssel, mi úgy a termés minőségét, mint mennyiségét is tetemesen javitaná. d.

A venyige, mint takarmány. Ha az etetésre szánt venyige metszését legkorábban, levélhulláskor kezdjük meg, akkor nem tarthatunk attól, hogy a tőkét gyengítjük s igy nem szükséges a metszést tavaszig elhalasztani, hanem késő ősztől tavaszig bármikor eszközölhetjük azt. Ahol tehát nem takarják le a szőlőt, legegyszerűbb az, ha pl. hetenkint metszik a venyigét, mert igy mindig frisset etethetnek, mig ellenben, ha a metszést vagy a letakarás miatt, vagy más okból egyszerre akarják elvégezni, akkor okvetlenül védeni kellene a venyigét a kiszáradás ellen, ami télen talán már azért sem járna nehézséggel, mert ilyenkor rendesen amúgy is nedves az idő. E végből esetleg már az egyszerű kazalozás is elégséges lehetne, kivált ha oly helyen eszközölnék azt, ahol a venyige szél és nap ellen némileg védve van, vagy ha a kazalt összegereblyézett dudvával, falevéllel vagy etetésre alkalmatlan szalmával takarnák le. Még hatásosabb természetesen az elver- melés, de ez vesződségesebb s költségesebb is, ámbár ha igen sok venyigéről van szó, akkor mégis leginkább ezt ajánlanánk, még pedig úgy, hogy a vennyigét szétzúzva úgy savanyítanák be, mint ahogy más nedvdus takarmányt, pl. a szecskává vágott zöldtakarmányt vagy a felaprózott répát savanyítják be. Ebben az esetben